Absztraktok/ Abstracts

PLENÁRIS SZEKCIÓ ABSZTRAKTJAI

Dr. Gyarmathy Éva

Alulteljesíthet-e a tehetség? (Please, scroll down for English)

A tehetség a szokásosnál intenzívebb belső hajtóerő, amely tevékenységre, fejlődésre, változásra ösztönöz. A belső adottságok a külső lehetőségeken keresztül formálódnak, ezért a tehetségerő megjelenése és fejlődéssé majd teljesítménnyé válása a környezet által meghatározott. Amikor „alulteljesítésről” szól a szakirodalom, mindig kiderül, hogy gátló környezeti hatások miatt nem tudja az egyén a belső lehetőségeinek megfelelően elérni az optimális fejlődést. Ezért fontos lenne a narratíva átírása, és az alulteljesítő környezetben gondolkodni, és a változtatást ott kezdeni, ahol a probléma a legbiztosabban, közvetlenül megfogható. A nemzetközi szakirodalomban már sok évtizede nem az „underachiever” vagyis „alulteljesítő”, hanem az „underserved” vagyis „alulellátott” kifejezés használatos.

Megfelelő ellátást akkor kap valaki, így a tehetség is, ha az egyéni sajátosságainak legalább valamelyest megfelelő fejlődési környezet veszi körül. A narratíva váltás a felelősség megosztását is jelenti, vagyis az alulteljesítés nem csak az egyén, hanem a környezet szintjén is kezelendő. A kettős vagy többszörösen különleges helyzetű tehetségek, így például a tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus zavar spektrumok, a szociokulturális hátrány, migrációs-nemzetiségi helyzet által létrejövő, szokásostól eltérő fejlődés gyakran okoz a tehetség kialakulásában is zavarokat. A legalább elégséges ellátás érdekében ismerni kell a tehetségnek akár a különlegességeit is, és az igényeit össze kell egyeztetni a környezeti lehetőségekkel. Az előadásban keressük a választ az okokra, amelyek miatt egyre több gyermek nem tud megfelelni az elvárásoknak, illetve saját belső lehetőségeinek sem, és keressük a megoldásokat, hogy a környezet optimálisabb legyen az akár nagyon és akár kevésbé különleges gyerekek számára is.

Kulcsszavak: tehetség, atipikus idegrendszeri fejlődés, hátrányos helyzet, alulteljesítés

—————————————

Dr. Éva Gyarmathy

Underachieving gifted students

Giftedness is an intensive inner drive that encourages activity, development, and change. The internal abilities are formed through external factors and their development and performance are dependent on the environment. In the international literature the term ‘underserved’ has been in use for a few decades rather than the term underachiever.

The change of the terminology would trigger the distribution of the responsibility, therefore, the problem should be dealt with at the level of the environment along with the level of the individuals. Gifted students who have double or multi-folded special needs – who have ADHD, ASD, sociocultural drawbacks, migration problems – which often cause disorders in the developments of the talents. In the lecture we search for solutions how we can change the environment to be mor optimal for the gifted and for other children as well.

—————————————-

Dr. Balla Annamária

Szociális szorongás és iskolai teljesítmény világjárvány idején

A világjárvány kapcsán az elmúlt másfél év egyik kihívása az, hogyan nézünk szembe félelmeinkkel. Azok akik a világjárvány előtt is nyugtalanok, félénkek, szorongok voltak ha emberek közzé kellett menni, most ez az érzés jobban elmélyült. Részben a szociális távolság bevezetése és a kijárás korlátozása jótékony volt számukra, mivel kevesebb lehetőségük volt arra, hogy emberekkel kapcsolódjanak. De amikor újból lehetőségünk adódott arra, hogy találkozzunk, felvegyük a szociális élet fonalát, akkor a szociálisan szorongó emberek helyzete súlyosbodott. A pandémia alatt ezen személyekhez újabbak is csatlakoztak, olyanok, akik korábban tudták kezelni szociális nyugtalanságukat, azonban ma már a szociális szorongás tüneteit mutatják.

Az iskolás gyermekek esetében is megfigyelhető, hogy hasonló volt a forgatókönyv. Azok a diákok, akik korábban megküzdöttek az iskolai szorongással, amikor az online oktatás teret kapott, ezen diákok esetében csökkent a szorongás, sőt több esetben is tapasztalható volt az iskolai teljesítmény növekedése. Azon diákok, akik az iskola szociális terében jól érezték korábban magukat, most többen is megszenvedték annak a tényét, hogy szociálisan korlátozva voltak. Az elsődleges pánik hangulat nem segítette a gyermekek és tinédzserek alkalmaszkodását a világjárvány helyzetéhez. Ezzel magyarázható, hogy a legtöbb ország arról számolt be, hogy a diákok közel 80% küzd félelemmel, szorongással. Később egyeseknek sikerült alkalmazkodni az új helyzethez, de nem mindenkinek.

Hogy milyen mértékben befolyásolja a szociális szorongás az iskolai teljesítményt, és hogyan lehet enyhíteni a szorongást, növelni a teljesítményt, erről bővebben beszélni fogunk a konferencia ideje alatt.

Kulcsszavak: szociális szorongás, iskolai teljesítmény, pandémia

—————————————

Dr.  Annamária Balla

Social anxiety and school achievement during the pandemic 

Our biggest challenge during the last one and a half year was how to face our fears. Those who had problems with anxiety and fear, then these emotions have deepened. But those who were able to handle their social restlessness now they belong to the group of people with social anxiety.

Similar processes can be noticed among school children. Those who had problems with anxiety, could achieve better during the online education. But those who preferred learning in a community, suffered from the new circumstances. The panic atmosphere did not support the accommodation to the pandemic. According to statistics, 80% of students worldwide suffer from anxiety. How anxiety influences achievement and how we can ease it and increase achievement will be the topic of the lecture.

keywords: social anxiety, school achievement, pandemic

—————————————

WORKSHOP SZEKCIÓ ABSZTRAKTJAI

Mihály Orsolya, Jamrik Eszter

Általános iskola harmadik évfolyamos tanulók részképességeinek és iskolai készségeinek felmérése, és célzott fejlesztés hatásának vizsgálata  

A tanulók egyre nagyobb részének van szüksége az iskolai tananyag elsajátításához elengedhetetlen részképességek és készségek fejlesztésére.

Kísérleti projektünk célja egyrészt egy olyan diagnosztikai eljárás kiválasztása, melynek segítségével az egyes gyerekek, valamint az egész osztály képességprofilja megismerhető, s ezáltal a fejlesztendő területek kijelölése lehetővé válik a tanítók és a fejlesztő pedagógusok számára.

Továbbá a kijelölt területek fejlesztésére feladatlapokat dolgoztunk ki és alkalmaztunk fél éves időintervallumban.

Diagnosztikai eljárásként Gyarmathy Éva nevével fémjelezett Kognitív Profil Tesztet választottuk.

A bemeneti és kontrollmérések pozitív változást mutatnak a kritikus részképességek területén.

Mindezek alapján feltételezzük, hogy a célzott fejlesztés hatékony alternatívát jelenthet a részképesség hiányok felzárkóztatása tekintetében.

—————————————

Orsolya Mihály – Eszter Jamrik

The assessment of the learning skills and cognitive abilities of third graders and examination of the effect of an individualized program

In the pilot project we chose a diagnostic method by which we could define the cognitive profile of both the individuals and the class and by doing this, we could provide information for the teachers and the support team on the affected areas which need development. We also developed some tasks to work with for half a year.

the tool we chose was the Cognitive Profile Test, by Eva Gyarmathy. The control assessment measured significant development in the affected areas.

—————————————

Bóna Judit, Vakula Tímea, Murányi Sarolta

A szóbeli történetalkotás életkori sajátosságai, vizsgálati lehetőségei és fejlesztése

Általános tapasztalat, hogy a magyar gyermekek és felnőttek nagy része nem szeret nyilvánosan megszólalni, mások előtt összefüggő szöveget alkotni, a nyilvános beszéd nehézséget, stresszt okoz számukra. Ennek több oka is lehet – amellett, hogy nincsenek hozzászokva a mások előtt való szerepléshez, a hazai tudományos kutatásokban és az oktatási rendszerben kevés figyelem fordul az önálló szövegalkotási képességre, annak fejlődésére.

A gyermekek narratív készségének megismerése, fejlődésük nyomon követése, eddig kiaknázatlan lehetőség a gyermekek nyelvfejlődésével, anyanyelvi nevelésével foglakozó szakemberek számára.

Az utóbbi években több nemzetközi kutatás középpontjában a gyermekek által létrehozott szóbeli narratívák, elbeszélések álltak. A pszichológia, logopédia, nyelvtudomány területén végzett vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a történetmondás képességében is csakúgy, mint a nyelvfejlődés többi területén, életkorokhoz köthető mérföldkövek, jellemzők figyelhetők meg. A sajátosságok nemcsak korcsoportok vizsgálatakor mutatnak eltérést, hanem tipikus és atipikus fejlődés esetén is más a fejlődési ütem, mintázat.

A történetmesélés képez hidat a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat között. A szóbeli szövegalkotás képessége elengedhetetlen kompetencia az írásbeli nyelvhasználat elsajátításához. A történetmeséléshez szükséges készségek, az elbeszélések megalkotása készíti elő már óvodáskorban azt, hogy a gyermekek később az iskolában sikeresen tanuljanak meg írni és olvasni.

A nemzetközi gyakorlatban több olyan elemző, vizsgálati módszer (eszköz, vizsgálati eljárás, felmérés, protokoll) került bevezetésre melyek a narratív készség szintjét mérik. Ezek nemcsak a gyermek narratív tudásáról, hanem kognitív és nyelvi szintjéről is releváns információt hordoznak (pl. NAP 2010, NAP2 2019, ENNI 2006, Narrative Language Measure 2010, Test of Narrative Language 2004, Bus Story 1994).

A workshopunk célja, hogy a résztvevők megismerjék a narratív készséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások eredményeit, tanulságait, valamint interaktív módon mutassuk be a nemzetközi gyakorlatban használt objektív mérőeszközöket, tesztelési eljárásokat. Ezenkívül a workshopon példákkal illusztrálva kerülnek bemutatásra a lehetséges vizsgálati szempontok, elemzési lehetőségek. A workshopunk zárásaként, az óvodás és kisiskolás korosztály számára a gyakorlatban is használható fejlesztési lehetőségekről lesz szó.

—————————————

Judit Bóna,  Tímea Vakula,  Sarolta Murányi

The age-specifications of storytelling along with its assessing and developing possibilities

A significant percentage of Hungarian children and adults feel stressed when they need to speak publicly, therefore, they avoid such situations. Unfortunately, neither the domestic research, nor the education pays attention to the development of storytelling skills.

The international research has placed its focus on the narrative skills of children in the last few years. The psychological, special educational and linguistic research has pointed out on the specifications of different ages and those of the groups with typical or atypical development. Research also pointed out that oral storytelling is a prerequisite to written expression. Therefore, there have been several methods of assessment of the narrative skills of children in the international practice.

The workshop intends to describe in an interactive way the national and international research results of the field with an outlook on the possible procedures of its development.

—————————————

Sugár Sára, Miksztai-Réthey Brigitta, Dr. Mohai Katalin, Dr. Kálózi-Szabó Csilla

A RIDE projekt – Atipikus és tipikus gyermekek robotika oktatással segített inkluzív fejlesztése

A workshopban egy nemzetközi együttműködés keretében (Erasmus+ program, 2019-1-HU01-KA201-061275) kidolgozott módszertant mutatunk be (, amely a robotika eszközével segíti az atipikus és tipikusan fejlődő gyermekek inkluzív csoportban történő, személyre szabott fejlesztését.

A projekt keretében, a mai kor kihívásainak megfelelően,  az Artec robotok segítségével próbáljuk a klasszikus gyermek és ifjúsági irodalmat megszerettetni, úgy, hogy közben a tanulók kognitív és szocio-emocionális funkcióik fejlesztése is megtörténjen.  Célunk egy olyan pedagógiai módszertani csomag kidolgozása, mely innovatív eszközök felhasználásával nyújt lehetőséget a pedagógusok számára, hogy hatékonyan tudják fejleszteni tanulóik szövegértését, algoritmikus gondolkodását, téri-vizuális feldolgozását, kooperációs képességeiket, kreativitásukat. Mindezt az inkluzív pedagógia szemléletével, a tanulók egyéni szükségletei alapján, SNI, tehetséges, illetve alulteljesítő tehetséges tanulók részvételével. A fejlesztések akár tantárgyi órákba integrálva, akár szakköri formákban is kivitelezhetőek.

Egy olyan modul mátrixot mutatunk be, amely a differenciálást úgy teszi lehetővé, hogy akár az egy csoportban, egy szövegrészleten közösen dolgozó gyermekek is személyre szabott fejlesztést kaphassanak. Mindezt maguk az irodalmi szövegrészletek és a megcélzott kilenc fejlesztési terület metszéspontjában létrehozott feladatlapok, tanári útmutatók, mintarobotok, robotprogramozási tudástár segíti.

—————————————

Sugár Sára, Miksztai-Réthey Brigitta, Dr. Mohai Katalin, Dr. Kálózi-Szabó Csilla

RIDE (Robotics for the Inclusive Development of Atypical and Typical Children) project

We have started a  learning materials development project relating to the usage of ArTeC robots, with the involvement of 7 organisations from 4 countries, with support from the Erasmus+ program (2019-1-HU01-KA201-061275).
Under this programme, we have set targets to develop and test a module matrix, which helps supporting the development of 8-14 age group in inclusive groups with the help of robotics. The module matrix, through a process of 10 texts with worksheets, building and programming ideas and inspirations, teacher guides, methodological excipients and teacher training programmes on different fields, aids the support of children who need talent development or development in inclusive groups.

The learning materials that need to be developed are built on Abacusan Studio’s professional experience and well-functioning exercises  with its own “Bring it to life!” toolkits.

—————————————

Dr. Balla Annamária

COVID-19 járvány hatása a gyermekek pszichés fejlődésére

A gyermekek pszichés fejlődését a kulturális, történelmi, szociális tényezők is befolyásolják – gondoljunk csak arra, hogy valószínűleg dédszüleink ma több standardizált pszichológiai teszten alulteljesítenének. Jelenleg nem kérdés az, hogy a COVID-19 járvány hatással van a gazdaságra, a szociális kacsolatainkra. De felmerül a kérdés: a COVID-19 járvány milyen mértékben és melyik területeken befolyásolja a gyermekek pszichés fejlődését? A válaszkeresés során megfigyeljük majd, hogy a szociális távolságtartás, az online oktatás és a tömeges félelem hogyan hatott a gyerekek mozgás-, mentális-, érzelmi- és szociális fejlődésére.

Kulcsszavak: fejlődés, COVID-19, gyerkek

———————————————

Dr. Annamaria Balla

Social anxiety and school achievement during the pandemic 

Our children’s psychological development is effected by cultural and social factors. No question that COVID-19 effected our economy and social relationships. But the question is that HOW it has effected children’s psychological development. We discover how social distancing, online learning and mass fear have influenced children’s motor-, mental-, emotional- and social development.

Keywords: development, COVID-19, children

————————————————————

Kőpataki Andrea

A gondolkodás tanítása- A tanulási folyamat és a szociális/érzelmi kompetenciák fejlődésének kapcsolata, alapkövei és fejlesztési lehetőségeik.
Sok megoldás a szociális válaszadásra fókuszál csupán, és a szociális készség fejlesztésével az a célja, hogy a tanulók jobban beilleszkedjenek az osztályba. Ezek a megközelítések a helyes viselkedés megerősítésével a szociális szabályrendszeren dolgoznak. A magatartásra fókuszálnak, és csak ritkán merül fel a tanulmányi nehézség kérdése. Szociális magatartásunk hátterében azonban ugyanazok a kognitív készségek és képességek húzódnak meg, mint amelyek a tanulási folyamatokat az életünk egyéb területein, mint például az iskolában befolyásolják. Mik ezek és hogyan fejleszthetjük őket? Erre keressük a workshopon a választ.

Kogníció, metakogníció és a nyelvhasználat a sarokkövei nem cask az iskolai
tanulási folyamatnak, de a szociális és érzelmi kompetenciáknak is.

———————————————————–

Andrea Kopataki (International Christian School of Budapest):

TEACHING HOW TO THINK- Foundations of and Relationships Between Academic Skills and Social-Emotional Competencies. Practical, Effective Methodologies of Prevention and Remediation.

Many treatment modalities of social deficits focus on the social response and teach children social skills in a desperate effort to get them do the right things and thus fit in better socially. These approaches work mainly through behavioral reinforcements and teach rote social rules. They focus on the behavior, but rarely address the underlying cognitive side of the issue.

Underneath our social behaviors, however, are the very same cognitive skills and competencies that drive our learning in other areas of life, such as in academics. What are they and how to develop them? The presenter will answer those questions.

Cognition, metacognition, and language are the cornerstones of not just academic learning, but also of social- emotional competencies. Lack of intuitive acquisition of social skills therefore can be remediated by developing those all-important areas. As we mediate the learning process, we help our students understand themselves and others better. We help them become better thinkers, and as a result, we witness growth in academic, as well as social/behavioral areas.

During the workshop, we will look at the dynamics between social behaviors and academic learning and examine the skills and abilities they are dependent on.

The workshop leader will introduce a flexible, system-based methodology for teaching how to think socially. She will share some elements of the conceptual framework developed by Michelle Garcia Winner (www.socialthinking.com) and outline its strategies. Attendees will get to know some of the very interesting and playful basic vocabulary used with the learners to turn intangible, abstract concepts (such as perspective taking, self-reflection, friendships, paying attention, metacognition) into concrete ideas that make sense even to people who find it hard to understand social situations and don’t learn intuitively.

The workshop will offer practical and exciting ways to increase children’s cognitive, emotional, and social intelligence. Attendees will go home with a fresh perspective and fun ideas they can implement in their practices regardless of the educational role they are in. Most of all, Andrea hopes toinspire attendees to take the seemingly abstract and truly very complex concept of teaching social thinking to a more tangible, not so difficult field. We can do it! 😊

POSZTER SZEKCIÓ ABSZTRAKTJAI

(AVAILABLE ONLY IN HUNGARIAN)

Király Gabriella, Györkő Enikő

Vizuális-téri képesség korai fejlődése és az ADHD összefüggései

Háttér: A figyelem/impulzuskontroll zavar befolyással van a kognitív funkciókra, ezáltal hatással van a vizuális-téri tájékozódás képességre is. A vizuális-téri képesség szabályozza a vizuális információ feldolgozását, a téri-vizuális képzelőerőt, a perceptuális rendezést, vizuális emlékezetet, és vizuális-mozgásos koordinációt.

Cél: Elsődleges cél az ADHD és téri képességek korai fejlődéses tényezők összefüggéseinek elemzése, illetve a viuális-téri képességek közötti különbségek feltárása. A tanulmány második fókuszpontja, hogy a téri faktorok képesek-e megjósolni a végrehajtó funkciók közül a feldolgozási sebesség sikerességét, ami alapvető tényezője a tanulási sikerességnek. Módszer: A vizsgálatba 22 fő 6-7 éves korú válogatott ADHD-s gyermek teljesítményét mértük illesztett mintával, WISC IV Perceptuális következtetés Indexével (PkI) és alpróbáival, illetve a Feldolgozási Sebesség Indexével (FsI) és alpróbáival.

Eredmények: Az ADHD diagnózissal rendelkező gyermekek gyengébben teljesítettek a Perceptuális Indexben, és a Mozaik próbában. Továbbá az elvégzett regresszióanalízis szerint összefüggés áll fenn a FsI és a Pkl, továbbá a Mozaik próba, illetve a Mátrix következtetés között.

Következtetések: Eredményeink kiegészítik a korábbi vizsgálati tapasztalatokat az ADHD-vel küzdő gyermekek vizuális-téri fejlődését illetően. Fontosnak tartjuk, hogy még iskolás kor előtt bevonjuk ezeknek a faktoroknak célzott terápiás megsegítését.

Kulcsszavak: ADHD, vizuális-téri képesség, feldolgozási sebesség, figyelem/impulzuskontroll zavar, óvodáskor

————————————-

Szilvásiné Turzó ÁgnesSipos Zsóka

Mézesmadzag elmélet – a tehetség kibontakozásának segítése a Rákospalotai Meixner Általános Iskolában

A Rákospalotai Meixner Iskolában integráltan tanulnak nyelvi és tanulási zavarral küzdő gyermekek, az osztályok létszámának 20-25%-át téve ki. A Meixner-módszertan széleskörű, minden tanórára kiterjedő alkalmazása hivatott arra, hogy iskolánkban az összes gyermek, köztük a sajátos nevelési igényű gyermekek ismeretelsajátítását is megsegítse. Ezen túlmenően nagyon fontos számunkra, hogy az iskolában tanuló diákok az érdeklődési körüknek megfelelően próbálhassák ki magukat az egyes tevékenységek során. Az élményalapú, az eszköz és tapasztalás központú tanulás, a szakkörök, külön foglalkozások széles spektrumát kínálja az intézmény, pl.: citera, énekkar, kerámia, művészeti iskolában képzőművészeti tanszakok, taekwondo, íjászat, sakk, kölyökfoci, illetve a kerületi zeneiskolával való együttműködésnek köszönhető zeneoktatás. A tanórákon differenciálással, illetve felső tagozaton csoportbontással oldja meg az intézmény a különböző tempóban haladó gyermekek oktatását, képességeik kibontakoztatását. A művészeti iskolán túl egy olyan indirekt tevékenységi kör kerül kidolgozásra az alsó tagozaton, mely a gyakorlatból indul ki és a gyermek igényéhez igazodik. Természetesen a tananyaghoz illeszthető, de attól teljesen függetlenül is alkalmazható. Ezek nem spirálisan bővülő témakörök, hanem önálló tevékenységek, melyek a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget fejlesztik. Olyan problémákkal foglalkoznak a gyerekek, amelyek a későbbiekben segítik a rugalmas gondolkodást, a megszerzett tudás alkalmazását. Ez a fajta gondolkodásmód a gyermek egész személyiségére hat. Ez nem egy tanórai kötelezettség, hanem az érdeklődési körnek megfelelő ténykedés, cselekvés, amely biztosítja a tanulók számára, hogy kialakuljon a gyermekekben a megfelelő önismeret, saját erősségeinek megismerése. Megismerkedhet azzal, hogy a különböző nehézségi fokozatokat jelentő lehetőségek közül melyik az amelyikkel meg fog tudni birkózni, dönthet tét nélkül, kipróbálhatja magát anélkül, hogy bármilyen kudarc érné. (Mindenképpen ebben a korban a motiváció a legfontosabb) Ebben az életkorban kiemelkedő jelentőséggel bír a motiváció, hogy kialakuljon a gyermeknek az a fajta affinitása, vonzódása a gondolkodtató feladatok iránt, ami által ebben érzi majd a legjobban magát és hosszú távon is el tud köteleződni. Mindez differenciálással, tudatos tervezéssel tanórai kereteken belül is megoldható. Ezzel biztosítható a tehetséges, illetve a felzárkóztatásra szoruló gyermekek számára is a megfelelő, egyéni képességeihez igazodó tanítási-tanulási folyamat.

Kulcsszavak: tehetséggondozás, problémamegoldás, rugalmas gondolkodás, differenciálás

—————————

Szücs Rita

Integratív-funkcionális szemlélet a gyermekfejlesztésben

Hazánkban számtalan kiváló szakember és módszer segíti a családokat a gyermekfejlesztés pedagógiai vonalán. A világ körülöttünk, a közvetlen környezetünket sem kímélve nagyon gyorsan és gyakran kiszámíthatatlanul változik, ezzel rugalmasságot, változásokat követelve tőlünk is. Ez alól nem mentesülnek a nehézséggel küzdő családok és gyermekeik sem. A változások a családok és gyermekek nehézségeit és igényeit is más szintre emeli, ami szükségszerűvé teszi az integratív-funkcionális szemléletet. Az elmúlt hat év tapasztalata azt mutatja, hogy hatékonyabb és célirányosabb fejlesztés valósítható meg ezen szemlélettel Az integratív-funkcionális szemléletű gyermekfejlesztés egy kiterjesztett lehetőség, mely különböző alternatívákban is gondolkodik elméleti evidenciákat finomítva és a gyakorlatba áthelyezve. Bármely vizsgálati irányból kivitelezhető. A leghatékonyabb, ha egy szakember koordinálja a család útját, kapcsolódva az ezzel a személettel gondolkodó szakemberekkel. A HAPD auditív csatorna felől dolgozik ezzel a szemlélettel. Az AStOP ugyanezen szemlélet alapján kiegészítő eszközként jelenik meg a gyermekfejlesztésben.

—————————

Ignáczné Ribarics Edit

NILD technikák a tehetséggondozásban

Tehetségfejlesztő munkám során ennek a kincsnek a kibontakoztatását szeretném segíteni, ehhez a legmegfelelőbb módszereket, technikákat megismerni, felhasználni.
A tehetséges gyermek hatékony fejlesztésének egyik fontos területe a gyermek erős oldalának támogatása, a másik a gyenge oldalainak kiegyenlítése. (Balogh, 2012) Tanulmányaim rávilágítottak a NILD terápia és tehetséggondozás közös elméleti alapjaira, ezért a NILD Tanulási Terápiát a kezdetektől beépítettem a tehetségfejlesztésbe, amit a tanulók nagy örömmel fogadtak.

A nyelvtan szakkör a tartalomorientált tehetségfejlesztés egyik formája, melyben 3. osztálytól 8. osztályig vesznek részt a gyermekek   Célom a gyermekek gyenge és erős oldalának fejlesztése, lazító programok, megfelelő légkör megteremtése. Mindezek meghatározzák a szakköri munka feladatait, melyek a következők: a tanulási stratégiák fejlesztése, a kreativitás fejlesztése, a helyes énkép, önértékelés kialakulásának segítése. A NILD Tanulási Terápia mindhárom terület fejlesztését segíti.

Ehhez eszközt adnak a feladatok, de fontos a fogalomrendszerek kiépítése, a hatékony tanulási technikák megismerése is. Ha a Renzulli gazdagító triád modellt tekintem, a szakkör keretében az általános feltáró tevékenység és a csoportos gyakorlatok valósulnak meg. A poszter bemutatja, hogy miként építettem be a tehetséggondozásba a NILD technikáit.

—————————

Bernolák Dóra

ÖSSZEFÜGGÉSEK A SZÜLETÉS MÓDJA ÉS IDEJE, ILLETVE A KIALAKULÓ IZOMTÓNUS KÖZÖTT

Gyógypedagógusként 26 éve foglalkozom koragyermekkori intervencióval, munkám legnagyobb részét az idegrendszer sérült gyermekek vizsgálata és fejlesztése teszi ki. A felmérések során sokat támaszkodom a gyermekneurológusok véleményére, és én is igyekszem segíteni, kiegészíteni az ő munkájukat a gyógypedagógiai vizsgálatok eredményeivel. Ezen közös munkák során sok elméleti és gyakorlati tudásra volt módom szert tenni, és megfogalmazódott bennem egy kutatás életre hívása, amelyben a szülészet, a neurológia és a gyógypedagógia összekapcsolódik.

Az eredetileg 101 fővel végzett kutatás célja: összefüggések keresése a születési módok (természetes út, sürgősségi császármetszés, programozott császármetszés), a születési idők (terhességi hetekre bontva) és a kialakuló izomtónus (normál, spasztikus, hypotón) állapota között.

Az eredményeket 10 évet felölelő gyógypedagógiai vizsgálati időszak kutatása adta, amelyet előzetes benyomások és tapasztalatok alapján indítottam. Az adatok összevetésével olyan összefüggéseket tapasztaltam, amely alátámasztotta azokat a – tapasztalati helyzeteken alapuló – feltevéseimet, amely az idegi szabályozást érinti. Kirajzolódott, hogy mennyire fontos lenne törekedni a szülések spontán beindulásának kivárására akkor, ha ennek nincs kontraindikációja. Fontos lenne a programozott császármetszések számát csökkenteni, mert legalább akkora veszélyt rejt magában, mint a veszély miatt végzett beavatkozások.

A témával való foglalkozás során kerestem olyan szakembereket, akik társterületeken találkoznak hasonló esetekkel. Így szakmai beszélgetést folytattam neonatológussal, gyermekneurológussal, intenzív osztályos gyermekgyógyásszal, szülész orvossal. Hasonló tapasztalatokról számoltak be ők is, ugyanakkor elmondták, hogy a szemléletváltás nagyon nehéz, sokszor falakba ütköznek.

A poszter bemutatónak két célja van. Egyrészt felvázolom a kutatási terület elméleti hátterét, amely a mozgás idegi szabályozásának embrionális fejlődéséről, – ezen belül az izomtónus kialakulásáról -, illetve a szülés körüli tényezők bemutatásáról szólt. A másik cél a konkrét kutatás bemutatása, illetve a megjelenő eredmények publikálása. Nem titkolt célom a kirajzolódó következtetések társadalmi attitűdre való hatása is, mivel úgy gondolom, szemléletváltásra lenne szükség a szülésekkel kapcsolatos döntések terén. Jelenleg szakdolgozat keretében 400 főre bővült a kutatás, ennek előzetes eredményeit is szeretném bemutatni.

A kutatási eredmények alapján megfogalmazott javaslataimat fontosnak gondolom. Ezek kapcsán társadalmi párbeszédet szorgalmaznék a szakmai ellentétek erősítése helyett. Amint megtalálom a módját, hogy hogyan tudnék bekapcsolódni ezekbe a folyamatokba, szívesen vennék részt a munkában.

—————————-

Dr.  Magnuczné Ágnes, Mihály Orsolya

ENGaGE: idegennyelv – tanulási program neurodiverzitás látásmóddal 

Absztrakt: A neurodiverzitás kifejezést az ausztrál Judy Singer (1999) használta először az autizmus spektrumzavarral élők megnevezésére, jelezve, hogy sajátos tulajdonságaik egy állapotból fakadnak, amelyek mellett az élet különböző területein, megfelelő alkalmazkodás esetén hatékonyan működhetnek. Az évek során a neurodiverzitás gondolata mozgalommá nőtte ki magát, amelynek célja egy befogadóbb, a különbségeket elfogadó és támogató paradigma létrehozása, a különösen az oktatás területén alkalmazott patologizáló deficitperspektíva helyett.

E támogató osztálytermi kultúra létrehozásának kerete lehet az univerzális tanulástervezés elve (Timpe – Laughin – Laughin 2018), amely ideális pedagógiai alternatívát nyújt a változatosság kezelésére az idegennyelv – oktatásban is. A poszterbemutató ismerteti az univerzális tanulástervezés fő szempontjait, és az ENGaGE digitális angol és német nyelvi tananyagból vett példákkal illusztrálja, hogyan valósítható meg a minden tanuló számára elérhető választhatóság elve a nyelvoktatásban

Kulcsszavak: neurodiverzitás, befogadó oktatás, differenciálás, univerzális tanulástervezés, támogató opciók, ENGaGE program

—————————————

Gyenes Krisztina, Varga Zita

NILD Tanulási Terápia a Stroke-betegek rehabilitációjában

A NILD Tanulási Terápia történetéből ismert, hogy elsőként agykárosodást szenvedett betegek kezelése, rehebilitációja során kezdtek el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet egyes észlelésbeli hiányterületeket hatékonyan stimulálni és a gondolkodási képességet fejleszteni. Később az itt szerzett tapasztalatokat alapul véve jött létre az a módszer, mellyel hatékonyan lehetett segíteni a különféle tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek tanulását. Ma leginkább gyermekek fejlesztése és a tehetséggondozás területén alkalmazzák a NILD technikáit. De vajon hogyan, milyen hatékonysággal alkalmazható ez a módszer olyan felnőttek esetében, akik – mint a NILD történetének kezdetén – valamilyen betegség (jelen esetben Stroke) miatt kénytelenek kognitív funkcióik negatív irányú változásával szembesülni? Erre a kérdésre keressük a választ.

Cél: a betegség maradványtüneteinek feltérképezése után a lassabban, akadályozottan működő területek stimulálása nildes technikák alkalmazásával, annak érdekében, hogy a hétköznapi feladatvégzés során a beteg minél kevésbé szoruljon külső segítségre. Ez alapján a következő területek kaptak kiemelt figyelmet a terápia során: neglect maradványtünetek, folyamatos szabálykövetés nehezítettsége, figyelmi funkciók, lassú pszichomotoros tempó, téri-vizuális észlelés, gondolkodási rugalmasság, gyors fáradás, csökkent terhelhetőség, auditív ingerek észlelésének nehezítettsége.

Eredmények: A terápiát a betegség után négy évvel kezdtük el, heti egy alkalommal 80 perces foglalkozást tartottunk. Ezt megelőzően az évenként egyszeri, kórházi osztályon kapott rehabilitációt leszámítva egyéb kognitív fejlesztésen nem vett részt a beteg. Szinte valamennyi nildes technikát alkalmaztuk, folyamatosan igazodva az aktuális fejlettségi szinthez. Ennek eredményeként két évvel a terápia megkezdése után látványosan javultak a figyelmi funkciók, a beteg hosszabb ideig tartó terhelés mellett is koncentrált feladatvégzésre volt képes. Pszichomotoros tempója javult, javult a téri-vizuális észlelés, bár ezen a területen lassúbb ütemben történik a fejlődés. Míg korábban nem volt képes az auditív jelek között különbséget tenni a morze technika során (ezért kezdetben ezt taktilis formában végeztük), most hosszabb hangsorozatokat is képes megjegyezni. Jelentős változás figyelhető meg a munkamemória terén is.

Mindezeket összegezve egyértelműen megállapítható, hogy a NILD Tanulási Terápia nagy hatékonysággal alkalmazható nem csak tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, hanem storke-betegek kognitív fejlesztése során is.

 —————————————

Dömötörné Molnár Krisztina

A NILD Tanulási Terápia a szenzoros rendszerek támogatásával – esettanulmány

2020-ban egy 4. osztályos kislány fejlesztését elkezdve, szükségesnek bizonyult az „alsóbb szintek” támogatása is. Így, az édesanyával együtt, egy szenzoros kérdőívet is kitöltöttünk, mely révén világossá vált, hogy a gyermek szenzoros moduláció nehézséggel küzd, ami befolyásolja kognitív területek fejlesztését. Ezért 2021. januárjától bevezettem nála és más gyermekek fejlesztésénél/terápiájánal is a szenzoros rendszerek támogatását eszközökkel. Ebből hoznék egy kis ízelítőt a poszter szekcióban.

Jean Ayres fogalmazta meg szenzoros integráció elméletét 50 évvel ezelőtt. Az idegrendszer feladata a környezetünkből és a saját testünkből érkező ingerek észlelése, érzékelése, valamint ezeknek az információknak a szervezése, integrálása, értelmezése. Láthatjuk tehát, hogy a szenzoros integráció az alapja a tanulásnak. De mi van akkor, ha az idegrendszer nem végzi jól a feladatát, és a beérkező ingereket pontatlanul észleli, és nem integrálja? Ilyenkor beszélünk szenzoros integrációs zavarról.

Sokan foglalkoztak e zavarral és a problémának több típusát írták le. Az egyik a „szenzoros feldolgozás zavara” (SPD, ami a feltételekre koncentrál, amelyek a beérkezett és továbbított információk folyamatában jelentkeznek. A szenzoros feldolgozás zavarának három típusát különböztetjük meg: az első a szenzoros moduláció zavara, a második a szenzoros diszkrimináció zavara, a harmadik a szenzomotoros integráció zavara. A becslések szerint a teljes lakosság minimum 5 százaléka küzd szenzoros feldolgozási nehézséggel.

A poszterem a tanuláspiramissal indul, és innen térünk rá a NILD Tanulási Terápián használt eszközökre.