Please, scroll down for English!
Dr. Madarassy-Szücs Anna (Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért)
Helyzetkép a magyar gyermekek COVID utáni mentális állapotáról
Az UNICEF 2021-ben a Mentális Egészség Világnapján kiadott jelentése szerint a COVID járvány lelki egészségre gyakorolt hatása még hosszú ideig kísér minket. A tanulmányban megkérdezett szülők fele szerint romlott gyermekük mentális egészsége, ezzel párhuzamosan a családok mentális jólléte is csökkent. Minden harmadik magyar család beszámolt megnövekedett feszültségről, a felnőttek 40%-a kiemelte panaszként a türelmetlenséget és a minőségi idő hiányát a családon belül. Megközelítőleg minden tizedik család tapasztalt nehézséget az online oktatásban.
A serdülőkor minden család számára szenzitív, sokszor megterhelő és kihívásokkal teli életszakasz, melyre a pandémia okozta radikális és azonnali változások extra nehézségként rakódtak. A serdülők gyermekpszichiátriai sürgősségi ellátása iránti igény, ezzel összefüggésben is, jelentősen nőtt. Ezekre az új kihívásokra válaszul a Vadaskert Kórházban több program is kidolgozásra került, hogy hatékonyabb segítséget nyújthassunk a családoknak. Nem csak másodlagosan, hanem preventíven is kiemelten fontos a családok támogatása, a szülők edukációja. A gyermekek tipikus és atipikus fejlődésének alaposabb ismerete – a szubjektív értelmezések alternatívájaként -, lehetővé teszi, hogy a neuropszichológiai tudáson és a fiatalok egyéni képességprofiljának megismerésén alapuljon az ellátás tervezése, így minél személyre szabottabban valósuljon meg támogatásuk.
———————————————————–
Dr. Körözsi Barbara és Tihor Melinda (Bóbita Gyermekfejlesztő és Lelkigondozó Központ, Kárpátalja)
Kutya asszisztált terápia a traumatizált gyermekek segítéséért
Az elmúlt évek történéseinek lenyomata ott van nagyon sok gyermekben és felnőttben. Egyre többen fordulnak segítségért, amikor már egyértelműek a tünetek. A szorongás, a magány, a félelem és természetesen minden pozitív és negatív érzés hat ránk. Az előadás célja, hogy beszéljünk a szorongás tüneteiről, melyeket szülők és pedagógusok is egyaránt észrevehetnek. A gyakorlati részben pedig bemutatjuk hogyan segítjük a traumatizált gyermekeket a kutyáinkat beépítve a foglalkozásba.
—————————————————————–
Szücs Rita: AStOP (Auditív Stresszt Oldó Program)
Biztosan többen tapasztalták már saját magukon, vagy gyermeküknél, hogy mindent megadnának egy kis csendért, olyan hang is bosszantó, ami nem szokott zavaró lenni. Gyorsan elfogy a türelmük, fáradtak, csökken a teljesítményük. Ez a jelenség auditív stressz is lehet, ami negatívan befolyásolja, a hallórendszer és a hozzá kapcsolódó területek optimális működését. Három ok húzódik meg mögötte: Idegrendszeri diszfunkció, fizikai és lelki okok, mint rossz auditív szokások és környezet, (korábban lezajlott gyulladásos fülbetegségek). Az AStOP Auditív Stresszt Oldó Programmal optimalizáljuk az auditív szokásokat, egy speciális hanganyaggal pedig harmonizáljuk az auditív működést. A Program sikere a zenei egyszerűség, fokozatosság, az egyéni igényhez alkalmazkodás. A zene jótékony hatását színes zajokkal erősítjük, kihasználva a különböző színes zajok egyéb pozitív tulajdonságát is. Míg a Program instrumentális részével motiválunk, jutalmazunk, addig a magyar népdalos hanganyaggal magasabb szinten is tudunk dolgozni. A Programmal négy éve egyre több szakember egészíti ki munkáját. Főleg alvás, logopédiai és rehabilitációs logopédiai problémák, figyelemtartási és magatartási nehézségek, olvasási nehézség és motivációhiány esetén figyelhető meg pozitív változás.
—————————————————————
Dr. Mohai Katalin, Csibi Julianna és Csapó Beatrix: Terápiás kertművelés – egy nemzetközi program bemutatása saját élménnyel egybekötve
A természeti környezetnek az egészség megőrzésében játszott fontos szerepe ősidők óta ismert. Bár az egészségmegőrzésének hosszú története van, a természeti környezet egészségre gyakorolt hatását csak rövid ideje kezdték módszeresen kutatni.
A kertterápia a kilencvenes évektől kezdődően – különösképpen az USÁ-ban, Nagy-Britanniában, skandináv államokban – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fogyatékossággal élő személyek fejlesztésétől, a stroke utáni rehabilitációtól, foglalkozásterápiától kezdve a munkaerőpiacon szükséges készségek fejlesztésén át a szociális kapcsolatteremtő képesség támogatásáig bezárólag több más területen is. Így az utóbbi évtizedekben a kertterápia egy dinamikusan fejlődő, sokszínű, önálló szakterületté nőtte ki magát.
A workshopunk során be szeretnénk mutatni a nemzetközi együttműködésben megvalósuló Hortus Medicus projektet, mely egy Ersamus+ pályázat keretében valósul meg, s melynek fő célja a kertterápia és terápiás kertművelés ismertségének növelése, alkalmazásának elterjesztése innovatív oktatási anyagok és képzés kidolgozása révén. A workshop résztvevőinek lehetőséget biztosítunk, hogy élmény-szerűen is részt vehessenek egy terápiás jellegű indoor-kertészeti tevékenységben, megtapasztalva ezáltal a kertterápia pszichés jóllétre gyakorolt hatását.
—————————————————————–
Kovács Petra: Ritmus, gondolkodás, mozgás (RGM): zenei és ritmikus ötletek a kognitív fejlesztésben, az anyanyelvi készségek megalapozásában.
Módszertani fókuszú élményműhely kognitív fejlesztőknek. A műhelyben egy kb 40 perces közös gyakorlást követően a résztvevők tapasztalatai és kérdései mentén beszélgetünk a bemutatott eszközök funkcionális használatáról és a zenei eszköztár lehetőségeiről a kognitív fejlesztésben.
——————————————————————
Pap Erika: Kapcsolati munka lehetőségei és korlátai a kognitív fejlesztés terében
Az utóbbi években központunkban, emelkedett azon kognitív fejlesztést igénylő, nyelvi és pszichomotoros fejlődésükben megkésett vagy atipikus utakat járó gyerekek száma, akik fejelsztési terekből érkeznek kooly ellenállás, családi megterhelődések vagy veszélyeztető magatartás miatt. A fejlesztő munka előfeltétele a munkaképesség, a motiváció, az együttműködési készség. A fejlesztés terében egyre több a kapcsolati, dinamikai elakadás, gát és szorongás jelenik meg, melyek feloldása a fejlesztői szakmai kereteken túlmutat. Hogyan lehet kapcsolatot teremteni elkerülő, ellenálló, szorongó és impulzív gyerekekkel a fejlesztés hatékonyságának érdekében? Milyen módszertani lehetőségei és korlátai vannak a fejlesztőknek? Hogyan használhatók a szenzoros eszközök a kapcsolatteremtésre, érzelemszabályozásra és mikor van szükség a fejlesztést megelőző vagy kiegészítő terápiákra? Szeretnénk teamünk működésén keresztül bemutatni hogyan fonódik össze a fejlesztés és a gyerekterápiás munka egy olyan biztonságos és megtartó szövetté, amely nem csupán a gyermeknek, kamasznak és családjaiknak, hanem a szakmai résztvevőknek is kapaszkodót jelenthet.
———————————————————————–
Bóné Kinga: Meseműhely – jó gyakorlatok a meseterápiás módszerrel
2017-ben találkoztam az Alkotó-fejlesztő Metamorphoses Meseterápiás Módszerrel, melyet volt szerencsém magától a módszer megalkotójától, dr. Boldizsár Ildikótól tanulni.
“Pusztán a mesehallgatás képes olyan folyamatokat elindítani a lélekben, amit nevezhetünk egyszerűen lélekfrissítésnek.” (Boldizsár Ildikó)
A mesék segítenek a világ megismerésében, az önismereti kultúra megteremtésében nem utolsó sorban az önbizalom erősítésében is.
Meseműhelyeinken a gyerekek megismerkedhetnek a népmesékkel, műmesékkel, sőt a papírszínház nyújtotta mesélés élményét is megtapasztalhatják.
Ezeken a foglalkozásokon különleges helyet foglalnak el a népmesék, mert a nyelvi fejlettségre gyakorolt hatásuk mellett, fejlesztik az absztrakt gondolkodás képességét, erősítik az érzékszervekkel való tapasztalást, nem utolsó sorban támogatják az érzelmi intelligencia fejlődését.
Mivel a mesehallgatás szorongáscsökkentő hatással bír, a gyerekek könnyebben tudnak kapcsolódni belső középpontjukhoz, így csökkentve testük-lelkük feszültségét, erősítve életkedvüket, növelve az öröm és önbizalom érzését.
A mesefoglalkozások elsődleges kitűzött célja mindenekelőtt egy felszabadító, örömteli élmény megtapasztalása.
Ez a workshop lehetőséget ad az érdeklődők számára, hogy bepillantást nyerjenek egy alkotó-fejlesztő mesefoglalkozásba és megtapasztalják a népmesékben rejlő lehetőségeket.
———————————————————————–
Reményiné Csekeő Borbála: A fiatalok mentálhigiénés állapota egy lelkisegély-szolgálat tükrében – Hogyan lehet segíteni egy beszélgetéssel?
Az idén 30 éves Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Lelkisegély-szolgálatához évente több ezer 24 év alatti fiatal fordul segítségért lelki problémák, pszichés betegségek miatt. Az elmúlt években meredeken nőtt ez a szám. A legtöbb beszélgetés szorongásokról, általános lehangoltságról, magányról szól, de évi ezer beszélgetésben megjelenik az önsértés, még gyakrabban pedig szuicid gondolatok is. Előadásomban ismertetem szolgáltatásaink lehetőségeit és a segítő beszélgetés korlátait. Továbbá bemutatom azokat a módszertani anyagokat, amikkel kifejezetten a pedagógusokat szeretnék abban támogatni, hogy a diákok mentális egészség megőrzését tudják segíteni.
——————————————————————
Dr. Madarassy-Szücs Anna (Vadaskert Foundation for the Mental Health of Children)
The Mental State of Hungarian Children after the Pandemic
According to a 2021 UNICEF report issued on the International Day of Mental Health, the impact of the COVID pandemic on mental health will be long lasting. In the study, half of the parents interviewed thought their child’s mental health had deteriorated, and the mental wellbeing of families had also regressed. One of three families reported increased tension, 40% of parents complained about being impatient and spending less quality time as a family. About 10% of families experienced difficulties with online learning.
Puberty is a sensitive, often burdensome and challenging time for families. The abrupt and radical changes experienced during the pandemic added extra difficulties to this period. The need for urgent adolescent psychiatric care has increased significantly due to this phenomenon as well. The Vadaskert Psychiatric Hospital has come up with several new programs as a response to this challenge, in order to provide more effective help for the families. Supporting the families and educating parents is not only important as a response, but also for prevention. A more thorough knowledge about the typical and atypical development patterns of children, as an alternative to subjective interpretations, makes it possible for us to plan interventions based on neuropsychological findings and the assessment of the ability profile of each child. This enables us to provide individualized support.
———————————————————–
Dr. Körözsi Barbara és Tihor Melinda (Bóbita Child Development and Counseling Center, Transcarpathia)
Dog-assisted Therapy in Helping Traumatized Children
The events of the past years have had an impact on many adults and children. When the signs become obvious, more and more people come for help. Anxiety, loneliness, fear and every positive and negative emotion affects us. During this session, we are going to talk about the symptoms of anxiety, which can be detected by parents and teachers. In the practical part, we are going to show the participants how we help traumatized children with the assistance of our dogs.
——————————————————–
Szücs Rita: AStOP (Auditive Stress Reduction Program)
Several of you might have experienced this yourself or seen it on your children, that they would give anything for a bit of quiet, and even noises that did not bother them before now suddenly seem annoying. Their fuse becomes short, they are tired and their performance drops. These can the signs of auditive stress, which has a negative impact on the auditory system and all that is connected to it. The three main reasons are neurological dysfunction, physical or mental causes such as harmful auditive habits, and environment (as well as previous ear inflammation). The AStOP Auditive Stress Reduction Program helps optimize auditive habits, and the special soundtrack harmonizes auditive functions. The success of the program lies in musical simplicity, a gradual approach and adjustment to individual needs. The beneficial effects of music are enhanced by colour noises, using the positive qualities of these. The instrumental segment works as a rewarding and motivational component, the Hungarian folk songs offer a higher level of intervention. Several experts have been complementing their methods with this program in the last four years. Positive changes have been observed mainly in sleep, speech and rehabilitative speech therapy, attention and behaviour issues, reading difficulties and motivation problems.
——————————————————–
Dr. Mohai Katalin, Csibi Julianna, Csapó Beatrix: Therapeutic Gardening – Introducing an International Program Combined with an Activity
Nature’s important role in preserving our health has been known for a long time. Although the history of human health preservation is long, methodological research on nature’s effect on health only started a little while ago.
Since the 1990’s, garden therapy has been increasingly significant in the development of individuals with disabilities, rehabilitation of stroke patients, occupational therapy, improvement of labour market skills, supporting social skills and in other areas. Garden therapy has become a dynamically improving, diverse and independent specialty.
In our workshop we would like to introduce the international Hortus Medicus project, which is supported by Ersamus+, and its main goal is to increase awareness about garden therapy and therapeutic gardening, as well as to create and disperse innovative educational and training materials to foster its implementation. Participants will also have the opportunity to experience therapeutic indoor gardening and its beneficial effects on psychological wellbeing.
——————————————————–
Kovács Petra: Rhythm, Thinking, Movement (RGM): Musical and Rhythmic ideas for Cognitive Development and for Supporting Language Skills.
Experience-based workshop with a focus on methodology for cognitive development professionals. After about 40 minutes of practice, based on the experience and questions of the participants, a discussion will follow about the functional use of the methods presented and the possibilities of using music in cognitive development.
——————————————————–
Pap Erika: Possibilities and Limitations of Relationship Building in Cognitive Development
In the last few years, more and more children come to our centre who need cognitive development, their psychomotor and language skills are lagging, or their development is atypical, but other centres are unable to help them due to their resistance, family background or threatening behaviour. The ability to work with someone, motivation and cooperation are prerequisites of the developer’s successful intervention. More and more relational and dynamic obstructions, barriers and anxieties are encountered, and resolving these issues exceed the limits of the developer’s work. How can we build relationships with children displaying avoidance, opposition, anxiety and impulsivity, to make developmental interventions more effective? What are the methodological opportunities and limitations that professionals may face? How can we use sensory tools to foster connection and emotional regulation, and when is there a need for preventive or supplemental therapies? We would like to provide an insight into our team’s work to demonstrate how developmental and therapeutic interventions intertwine to form a safe and strong rope to hold on to, not only for the children and adolescents and their families, but also the professionals working with them.
—————————————————–
Bóné Kinga: Story Workshop – Good Practices in Fairytale Therapy
I came across the creative-developmental metamorphoses fairytale therapy method in 2017, having the privilege to learn it from its creator, dr. Boldizsár Ildikó.
“Listening to fairytales in itself can trigger processes that could simply be called a refreshment for the soul.” (Boldizsár Ildikó)
Fairytales help us to learn about the world, establish a culture of self-knowledge and strengthening self-confidence.
In our Story Workshops, children can get to know folk tales and other stories, and can experience storytelling in the „paper theatre”.
Folk tales have a special significance, because they foster language development, develop abstract thinking skills, strengthen sensory experience, and support emotional intelligence.
Listening to stories reduces anxiety, so children can connect better to their inner centre of being, thus reduce bodily and mental tensions, improve their mood, creating joy and boosting self-confidence.
The primary goal of these sessions is to create a liberating, joyful experience.
Our workshop at this conference enables participants to see what a creative-developmental therapeutic session looks like, and explore the possibilities in storytelling.
————————————————–
Reményiné Csekeő Borbála: Mental Health of Youth Based on Our Experiences at a Call Center – How Can a Conversation Help?
The Blue Line Kids In Crisis Foundation is celebrating its 30 years of existence this year. Thousands of young people under 24 turn to us each year for help with their emotional problems and psychological conditions. There has been a steep increase in these numbers in the last few years. Most of these conversations are about anxieties, general depression and loneliness. But in 1 000 conversations yearly, self-harm and more often suicidal thoughts are also mentioned. In this session I will introduce our centre and talk about the limitations of supportive conversations. I will also present some materials that are explicitly aimed at helping teachers in maintaining their students’ mental health.