Konferencia 2018 / Conference 2018

Csépe
Csépe Valéria (MTA TTK Agyi Képalkotó Központ- BME Kognitív Pszichológiai Tanszék-PE MFTK): Neurodiverzitás és tanulás

A neurokognitív fejlődési zavarok mélyebb ismerete, megértése, valamint a 21. században elvárt korszerű fejlesztés és oktatás sikere, egyre nagyobb mértékben múlik a kutatás és a gyakorlat szorosabb együttműködésén. Napjainkig, mintegy évszázadnyi idő alatt, szemléletünk sokat változott; az abnormitástól az atipikus fejlődésig, a kategorizálástól a komplex pszichológiai-gyógypedagógiai differenciál-diagnosztikáig. A merev kategóriák, s a rugalmatlan protokollok kora lejárt, a neurokognitív ismeretek és a neuropszichológiai szemlélet megjelent a tesztekben (WISC, NEPSY, 3DM-H), a diagnosztikában (DSM 5), a kutatásban (R-DOC) és a fejlesztő, oktató munkában. A neurokognitív kutatások elmúlt évtizedének eredményei azt mutatják, hogy a tipikus és atipikus fejlődési mintázatok változatossága és a tanulási környezet hatásaira reflektáló változékonysága a fejlődő agy strukturális és funkcionális variabilitásával függ össze. Bár a tudományos kutatások empirikus adataira is támaszkodó gyakorlat új utat nyithat meg az oktatásban is, lényeges szemlélet- és attitűdváltás is szükséges ahhoz, hogy az atipikus mintázatok egyik új értelmezési kerete, a neurodiverzitás lényegét értsük és természetes fogalomként használjuk. Az előadás az iskolai tanulásban és tanításban is meghatározó megismerő funkciókra fókuszáló neurokognitív fejlődéskutatások új eredményeit mutatja be.  Az előadó kritikusan elemzi a pedagógiában terjedő „neuro”-divat jellegzetességeit, s példákon mutatja be a neuro-pedagógia leggyakoribb,  a kognitív fejlődés-idegtudomány eredményeinek jelentős leegyszerűsítéséből következő tévedéseit.

Valéria Csépe (Brain Imaging Centre, RCNS HAS, Budapest): Neurodiversity and Learning

Deeper knowledge and understanding of the neurocognitive developmental disorders as well as the success of development and education expected in the 21st century depend to a large extent on closer cooperation between research and practice. Until now, nearly through a century, our approach has changed a lot; from abnormality to atypical development, from categorization to complex psychological-special pedagogical differential diagnostics. The rigid categories and inflexible protocols were overdue, and neurocognitive and neuropsychological approaches led to the development of new tests (WISC, NEPSY, 3DM-H), diagnostic manuals (DSM 5), research protocols (R-DOC) and to new trends in development and education. Results of the last decade of neurocognitive research show that the variations of typical and atypical development and their changes reflecting the effects of the learning environment are related to the structural and functional variability of the developing brain. Although the practice based on the empirical data of scientific research can also open a new path in education, substantial change of attitudes is needed to understand the essence of neurodiversity as a new conceptual framework of atypical patterns and to use it as a natural concept. The presentation will highlight the new results of the neurocognitive developmental studies on cognitive functions central to learning and instruction at school. A critical analysis of the characteristics of the trendy “neuro” approach in pedagogy will be given by examples of the most common mistakes of neuro-pedagogy resulting from oversimplification of the results of developmental cognitive neuroscience.

Képernyőfotó 2016-03-12 - 21.09.11

Csapó Benő (Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoport): A matematikatanulás szerepe az induktív gondolkodás fejlesztésében

Az induktív gondolkodásnak sokféle értelmezése és definíciója van, de a különböző megközelítésekben közös, hogy az induktív gondolkodás lényegét a nyelvi, matematikai, vagy képi mintázatok, folyamatok, jelenségek szabályosságainak felismerésében határozzák meg. Jelentőségét jelzi, hogy a legtöbb fluid-intelligencia teszt induktív feladatokra épül, továbbá az induktív gondolkodásnak meghatározó szerepe van a tanulásban és a tudás alkalmazásában egyaránt.

Az induktív gondolkodás tesztekben a verbális és képi tartalom mellett leggyakrabban a matematika jelenik meg, különböző numerikus összefüggések, analógiák és sorozatok formájában. A fejlesztő feladatok, gyakorlatok is hasonló sémákra épülnek, kontextusba helyezik az induktív folyamatokat, és a tanulást segítő, visszacsatoló mechanizmusokkal szervezik programmá az egyedi tevékenységeket.

Miként az értelmi képességek fejlesztésének általában, az induktív gondolkodás fejlesztésének is két fő iránya van. Az egyiket az önálló fejlesztő programok képviselik, amelyek gyakorlatai nem kötődnek iskolai tantárgyakhoz, tantárgyi tartalmakhoz. Ilyen rendszert dolgozott ki Jozef Klauer az általa megalkotott, hasonlóságokat és különbözőségeket megállapító műveletekből felépülő rendszerre alapozva képi feladatokra épülő gyakorlatokkal. Ezt a rendszert később adaptálták más, így matematikai tartalmakra is.

Az iskolai tantárgyak, mindenekelőtt a matematika tartalmait felhasználó fejlesztésnek számos tovább lehetősége van, melyekben az induktív gondolkodás különböző mértékben kaphat hangsúlyt. Amint már Pólya György megmutatta, a matematika természetes tanulási folyamatai igénylik az induktív gondolkodást. Az indukciót hangsúlyosabbá lehet tenni további induktív fókuszú feladatok tananyagba emelésével, a fejlesztő hatások dúsításával, gyakorlatok beágyazásával (enrichment, embedding). A tartalomba ágyazott megoldások előnye, hogy nem igényelnek jelentős többlet-munkát, ugyanakkor a gondolkodás fejlesztése mellett hozzájárulnak a matematika jobb megértéséhez is. A matematika tanulása (különösen az algebra, a geometria, a halmaz- és logikai műveletek már az iskola első éveiben) is számos lehetőséget kínál az induktív gondolkodás fejlesztésére. Később a szöveges feladatok, majd a természettudományok (elsősorban a fizika és a kémia) terén alkalmazott matematikai eszközök segíthetik a transzfer, a matematikai tartalomban elsajátított műveletek átvitelét más, iskolán kívüli kontextusba.

Az induktív gondolkodás fejlődésében jelentős egyéni különbségek vannak, ezért a fejlesztést leghatékonyabban személyre szólóan lehet megvalósítani. Ennek alapvető feltétele a diákok aktuális fejlettségi szintjének ismerete, aminek a legalkalmasabb eszközei a rendszeresen alkalmazott diagnosztikus tesztek. Ezek eredményei alapján a lemaradó tanulók differenciált, személyre szabott kiegészítő fejlesztésben részesülhetnek.

Benő Csapó (Szeged Center for Research on Learning and Instruction): The Role of Math Education in the Development of Inductive Thinking (HU)

Inductive thinking has a lot of interpretations and definitions, but the common idea of these is that inductive thinking is defined as the ability to recognize regularities in linguistic, mathematical or visual patterns, processes and phenomena. Its significance is underlined by the fact that most fluid intelligence tests consist of inductive assignments, and inductive thinking has a crucial role in learning and the application of knowledge.

In inductive tests, the most common tasks are verbal, visual and mathematical – the latter in the form of numerical relationships, analogies and sequences. Developmental assignments are also built on similar schemes, placing inductive processes in context, and organizing individual activities into a program with the help of feedback and support mechanisms.

As for all kinds of cognitive development, developing inductive thinking has two main directions. One being individual development programs, where the assignments are not linked to school subjects. Jozef Klauer created such a system, using visual assignments based on the detection of similarities and differences. His system has been adapted to other areas, for example mathematics.

There are numerous opportunities for development using the content elements of school subjects, especially mathematics, with varying emphasis on inductive thinking. As György Pólya pointed out, the natural learning mechanisms of mathematics require inductive thinking.  More emphasis can be put on induction by increasing the amount of inductive tasks, increasing developmental effects, and embedding exercises (enrichment, embedding). The advantage of embedding is that it doesn’t require significant extra work, yet in addition to the development of thinking skills, it also increases understanding of mathematics. Learning mathematics (especially algebra, geometry, set theory and logical operations even in early years of schooling) provide plenty of opportunities for the development of inductive thinking. Later on, word problems, and using mathematical formulas in science can help transfer mathematical knowledge to real life contexts.

There are significant individual differences in the development of inductive thinking, so skill enhancement is best done individually. A prerequisite of this is being aware of our students’ current developmental status, which can be best achieved by regular diagnostic tests. These enable us to identify those lagging behind and provide differentiated, individualized help.

Katona_Nóra

Katona Nóra (Eszterházy Károly Egyetem): Hogyan támogatja az iskolai neuropszichológia a beavatkozások hatékonyságát?

A tanulási zavarok azonosítása és a megfelelő beavatkozások megvalósítása a gyógypedagógiai-pszichológiai szolgáltatások kiemelt feladata.

Az egyik széles körben elterjedt állapotfelmérési és beavatkozási eljárásrend a tanuló standardizált tesztekkel mért képessége és teljesítménye közötti diszkrepancia (ability-achievement  discrepancy) modellje. A diszkrepancia megfelelő nagyságú kritériumszintjét azonban a tanulók többsége csak hosszabb kudarcsorozat után éri el. A kudarc kivárására (wait-to-fail) történő beállítódás miatt ezt a megközelítést számos kritika érte (Reynolds, 2008).

A korábbi eljárásokkal szembeni elégedetlenség hozta létre az „RtI” (Response to Intervention) – a pedagógiai beavatkozásra adott tanulói válasz interakcióján nyugvó szolgáltatásnyújtási modellt, mely a fentiekkel szemben a nehézségeket észlelve kudarc-kivárás nélkül beavatkozást kezdeményez. A szakmai minőség meghatározó elemei ebben a beavatkozási folyamatban a pedagógus képzettsége, gyakorlata és felkészültsége. Ezek a tényezők meghatározzák, mennyire tud a problémához illeszkedő és hatékony eljárásokat kezdeményezni. További minőségi összetevő, hogy rendelkezésre állnak-e kellő számban olyan kutatási eredmények, amelyek tényekre alapozva igazolják bizonyos eljárások hatékonyságát (Jimerson, Burns és VanDerHeyden, 2016). Az említett összetevők hiánya esetén a rendszer működésében egy újabb zavar jelenik meg, ami a fejlesztés céljaival ellentétes, kudarcokat eszkaláló, azokhoz illeszkedő „watch-them-fail” sikertelen próbálkozások sorozatát eredményezi (Reynolds, 2008).

Ennek kiküszöbölése érdekében bontakozott ki az „RtRI” (Response to the Right Intervention) újabb szemlélete (Toffalo, 2010), amelynek során az eljárások kivitelezésében arra összpontosítanak, hogy a tanuló a megfelelő beavatkozásra az elvárt válaszreakciót adja-e. A válaszreakció azonban a viselkedéses szintű vagy a teljesítményben megmutatkozó végeredményhez képest már finomabb és rejtettebb jelzések alapján a kivárási idők lerövidítésével is észlelhető. Ebben nyújthat segítséget a neuropszichológia. A kognitív idegtudomány keretei között kidolgozott eljárások (MRI, fMRI, CT, EEG, MSI vagy az infravörös-közeli spektroszkópia (fNIRS )  lehetővé teszik az idegrendszeri működésben a tanulási zavarok mögött meghúzódó atipikus mintázatok azonosítását és alkalmasak a terápiás beavatkozás hatására végbemenő változások nyomon követésére Az ilyen eljárások azonban a magas költségek miatt csak kutatási célokra alkalmazhatók. A mindennapi fejlesztő tevékenységek minőségi kontrollját az RTRI modell alapján a neuropszichológiai teszteknek a kognitív hipotézis-tesztelési eljárásokkal történő együttes alkalmazása segíti elő. Egy ilyen szemléletű szakmai gyakorlati tevékenység a hatékony fejlesztésre vonatkozó döntések kialakításának egy ígéretes alternatívája lehet (Hale és Fiorello, 2004).

Nóra Katona (Eszterházy Károly University): How does school neuropsychology support the effectiveness of interventions?

Identifying learning disorders and implementing the right intervention methods is a key task of special education-psychological services.

One widely used assessment and intervention procedure is the ability-achievement discrepancy model, which uses standardized tests. However, a large group of student only reaches the criterion level of discrepancy after a series of failures. Thus the approach has been extensively criticized for its wait-to-fail approach. (Reynolds, 2008).

The dissatisfaction with previous procedures lead to the development of a new model called „RtI” (Response to Intervention) – the services here are provided based on the interactions with the learner in response to intervention, without waiting for failure. In this process, the key elements of professional quality are the qualification, experience and preparedness of the educator. These determine how well the educator is able to initiate interventions that are effective and fitting to the problem. Another contributor to quality is whether there are enough research findings available that provide fact-based proof on the efficiency of the specific intervention procedures. (Jimerson, Burns and VanDerHeyden, 2016). If these elements are missing, it generates disruption in the operation of the system, which in turn leads to counterproductivity and escalation of failure, presenting itself in a series of unsuccessful „watch-them-fail” attempts. (Reynolds, 2008).

To eliminate this, a new approach called „RtRI” (Response to the Right Intervention) developed (Toffalo, 2010), where the focus is on whether the student gives the expected reaction to the right intervention. The reaction is not only assessed based on behavior and achievement, but also based on more subtle and hidden signals as wait times are decreased. This is where neuropsychology can be of assistance. Procedures developed in the framework of cognitive neurology (MRI, fMRI, CT, EEG, MSI or fNIRS)  make it possible to identify atypical patterns in the operation of the nervous system that may be in the background of learning disorders, and also to follow-up on the changes occuring as a result of the interventions. However, due to the high expenses, these procedures can only be used for the purpose of research. The quality control of everyday skill enhancement activities is supported by the combined use of neuropsychological tests and cognitive hypothesis-testing procedures, based on the RTRI model. A practice like this can be a promising alternative in making effective development choices.   (Hale és Fiorello, 2004).

stekl

Steklács János (ELTE TÓK, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék): Az olvasási folyamat szemkamerás vizsgálata

A szem a lélek tükre. Az ismert szállóige ókori eredetre tekint vissza, hasonló megállapítást olvashatunk többek között Pliniustól, illetve Lukács Evangéliumában is. Az orvostudomány, az anatómia szintén hamar felfedezi a szem által megfigyelhető jelenségeket, André du Laurens, 16. századi anatómus nevezi először a szemet az elme tükrének. (van Gompel és mtsai, 2007) A 20. század végére, nem kis mértékben az agyi képalkotó rendszerek fejlődésének köszönhetően a tudomány feltérképezi részleteiben az szemmozgató idegpályák és a látóidegek elhelyezkedését, működését. Kovács Tibor neurológus (2012) fogalmazza meg ezt a következőképpen: a szem az agy tükre is, ablak az agyra.

A szemkamerás kutatások alapján tovább árnyalhatjuk, bővíthetjük a szem metaforáit: a szem a gondolkodási mechanizmusaink, kognitív, tanulási folyamataink tükre is. A szem, a tekintet mozgásáról, egy-egy előtte megjelenő képen, vizuális stimuluson megtett útvonaláról következtetni tudunk arra, hogy hogyan zajlik a vizuális információs folyamat, az információ felvételén át a feldolgozásig, esetünkben, a pedagógiai folyamatok oldaláról értelmezve a jelenséget, az észleléstől a megismerésig, megértésig.

Ennek a vizsgálati módnak tehát fontos szerep juthat a gyermekkori tanulási folyamatok megértésében, leírásában és ezt követően természetesen a fejlesztés területén. A szemkamerás kutatások rohamos fejlődése, legfőképpen az elmúlt három évtizedben megtörtént változásai könnyen alkalmazhatóvá, elérhetőbbé tette ezt a technológiát a pedagógiai kutatások számára is. Olyan pedagógiai szegmenseket mutat meg a kutatónak, amelyet eddig nem ismerhettünk, illetve csak következtethettünk rá. Új távlat nyílt tehát neveléstudomány szemszögéből is.

Az előadásban arra vállalkozunk, hogy megismertetjük a hallgatósággal a szemkamerás vizsgálat elméleti hátterének fontosabb jellemzőit, az alkalmazott műszerek működési mechanizmusait. Mindezekből következően, illetve néhány saját eredményünk ismertetésével bemutatjuk ennek a kutatási módszernek a lehetőségeit, távlatait és korlátait a pedagógia; a tanulási, tanítási folyamatok vizsgálata szemszögéből.

János Steklács (Eötvös Loránd University Faculty of Primary and Pre-School Education): Examining the Reading Procedure by Eye-tracking (HU)

The eye is the mirror of the soul. The well-known saying was originated in the ancient times, written in Plinius books and in the Gospel of Luke. Medical sciences and anatomy early discovered phenomena noticeable by eye. André du Laurens, anatomist in the 16th century, called the eye the mirror of the mind first time (van Gompel et al, 2007). Towards the end of the 20th century, science – thanks to the brain-imaging systems – precisely mapped the location and the functioning of the oculomotor and optic nerves. Kovács Tibor neurologist (2012) formulates the following statement: the eye is the mirror of the brain, is a window to the brain.

On the basis of the eye-tracking research, we may further elaborate on the metaphors of the eye: the eye is the mirror of our thinking mechanisms and cognitive processes. Observing the eye movements on the track of pictures and other visual stimuli, we are able to make inferences about processing visual information from the information intake to the processing – or from the educational viewpoint: from the perception till the comprehension.

Therefore, this method may have a significant role in understanding the learning processes in childhood and also in the development. The fast improvement of the research with eye-tracking camera, especially its changes in the last three decade, made its implementation in the educational research available. It shows such educational segments to the researcher which we did not know previously, we could only make inferences about it. It meant new perspectives for educational sciences.

The lecture intends to bring closer the most important elements of the theory and the functional mechanisms of the eye-tracking camera research to the audience. Also introducing some of our own research results, we disclose the possibilities, potentials and constrains from the viewpoint of education and the research of learning and teaching.

 

 

Varga Laszlo

Varga László (SOE, Benedek Elek Pedagógiai kar): Neuropedagógia kisgyermekkorban

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán működik a Kisgyermekkori Neuropedagógia Kutatócsoport és Laboratórium (NeuPedLab). Az interdiszciplináris tudomány és kutatási terület a kisgyermekkorról folytatott hazai és nemzetközi tudományos diskurzusok és innovációk birtokában válaszokat keres a legújabb kisgyermekkori neurológiai kutatási eredmények pedagógiai hasznosításának lehetőségeire.

A kisgyermekkori neuropedagógia a gyermekneurológia kutatási eredményeinek, a gyermekkori idegélettan elméletének és a kisgyermekkor pedagógiájának – közelmúltban felerősödött – párbeszédéből született. Gyermekneurológus, neveléstudományi kutató, pszichológus és gyakorló pedagógus azon dolgozik, hogy – a párbeszédből, a közös gondolkodásból és kutatásból – újabb pedagógiai elméletek, innovációk szülessenek, megtámogatva a neurológia és a pedagógia közös tőről fakadó új tudományának fejlődését. A kutatási projekt két kulcsfontosságú vizsgálati területet foglal magába: a neurológia eredményeinek hatását a pedagógia gyakorlatára, valamint a pedagógusok tudását a kisgyermekkori tanulás természetéről.

A gyermeki agy egy „mágikus szivacs”, mely állandó kihívások elé állítja a tudósokat és a kisgyermeknevelőket. A kisgyermek elméje születéskor egyáltalán nincs készen, így is mondhatjuk: az agy az egyetlen olyan szervünk, mely túl korán születik. A kisgyermekkori elme egy „világra nyíló ablak”, a soha vissza nem térő lehetőségek és a rendkívüli felelősség ablaka. Az ablak viszonylag rövid ideig van nyitva, majd az ablak – nyolcéves kor körül kezdődő – becsukódásával párhuzamosan az alapvető agyi struktúra kiépülése is lassan befejeződik. Az első nyolc esztendő az agyfejlődés csúcsideje, az elme bámulatos gyorsasággal fejlődik, az agyi hálózat már rendkívül fejlett.

A kisgyermekkori nevelés és gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja az agyi hálózat és struktúra felépülését. A legújabb neuro-tudományos eredmények figyelembevétele döntő módon befolyásolja a pedagógiai szakmai és innovációs tevékenységet. A kisgyermekkori agyfejlődés szolgálatába állított nevelő-fejlesztő munka hozzáadott értéke az óvodapedagógus módszertani megújulásra való törekvéseiben rejlik, aminek eredményeként az óvodáskori szenzitív periódus kiaknázásának irányvonala jól nyomon követhetővé válik.

A kutatás alátámasztja a neuro-konstruktivista pedagógiai szemlélet érvényre juttatását az óvodai nevelésben. Az óvodai tevékenységrendszerben a fixált gondolkodás helyébe lépő fejlődésfókuszú gondolkodás, az inspiráció, a kreativitás, a különböző megoldások és új utak keresése, az “aha-élmény”, a konstruktív felfedezés lehetőségeinek biztosítása alátámasztja a pedagógiai tudatosságot. Az érzelmi és a társas intelligencia meglapozását, az élményfeldolgozást egyaránt elősegítő alkotótevékenység széleskörű kiaknázása és azok gyakorlati megvalósítása a fejlődő idegrendszer megtámogatásának értékes eszközeivé válhatnak a kompetens óvodapedagógusok kezében.

László Varga (Benedek Elek Faculty of Pedagogy, University of Sopron): Neuroeducation in Early Childhood (HU)

The Neuroeducation Laboratory for Early Childhood (NeuPedLab) operates at the Benedek Elek Pedagogical Faculty of the University of Sopron. Having access to national and international scientific discussions and innovations, the lab explores the opportunities to use the latest findings in early childhood neurological research in education.

Early childhood neuropedagogy is a result of recently increased interactions between the findings of pediatric neurology, the theories of pediatric neuroscience and early education. Pediatric neurologists, educational researchers, psychologists and practicing educators work, discuss, research and think together to come up with new educational theories and innovations supporting the development of this new scientific field stemming from the common root of neurology and pedagogy. The reserach project has two key areas: the effect of neurological findings on education, and the knowledge of educators about the nature of early childhood learning.

The child’s brain is like a „magic sponge” that presents continuous challenge for scientists and educators. The mind of the child is far from ready at the moment of birth, we can say that the brain is the only organ that is always born prematurely. The brain of the small child is like a window opening to the world, a window of never returning opportunities that requires extreme responsibility. The window is only open for a relatively short time, and as it starts to close some time by the age of eight, the basic structure of the brain is built. The first eight years are the prime time of brain development, the mind of the child develops with amazing speed, and the neural network becomes remarkably advanced.

The quality of early childhood education and care has significant impact on the development of the brain’s structure and the neural network. The latest findings of neuroscience have strong implications on the practices and innovations in education. The added value of early childhood education and enhancement aiming for the early development of the brain is the striving of early educators to reform their educational methods, leading to a better utilization of the sensitive early period of child development.

The research supports the use of neuro-constructivist pedagogy in early education. In early education, pedagogical consciousness is supported by having a growth mindset rather than a fixed mindset, focusing on inspiration, creativity, looking for different solutions and new ways, experiencing „aha-moments”, and providing opportunities for constructive discovery. A competent early educator can support the development of children’s neural system by laying the foundations for emotional and social intelligence, and by building on creative work to facilitate processing of experiences.

 

IMG_6418

Kőpataki Andrea (International Christian School of Budapest):” Vajon mit gondolsz rólam … és én rólad?” – Szociális-emocionális kompetenciák fejlesztése a szociális gondolkodás tanitásán keresztül.

Ismer olyan tanulókat, akik szétesnek, ha megváltozik a napirend, vagy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan ők azt elképzelték? Találkozott már olyanokkal, akik elsírták magukat a legkisebb hiba észrevételezésekor, vagy teljesen beleragadnak a saját gondolatmenetükbe, és nem voltak képesek azon változtatni? Vagy olyanokkal, akik elkezdenek vitatkozni, ha egy játékban veszítenek? Vagy durvák a társaikkal anélkül, hogy meg akarnák bántani őket? Vagy folyton félbeszakítanak beszélgetéseket? És mi van azokkal, akiknek gondot jelent a szövegértés, és a fogalmazás? Akik komolyan veszik a viccelődéseket, és nem értik a képes nyelvezetet? Ők vagy az osztály bohócai, vagy a szünetek magányosai, akik magukban fogyasztják el az uzsonnájukat is. Mi lehet a közös nevező az esetükben? Talán, hogy egyikük sem rendelkezik megfelelő szociális-emócionális kompetenciával, és ez hatással van az önbecslésükre, a kapcsolataikra, viselkedésükre és tanulmányaikra.

Az előadó hisz abban, hogy a pedagógusoknak felelőssége részt venni a gyermekek szociális-emócionális kompetenciáinak a fejlesztésében. A workshop izgalmas gyakorlati lehetőségeket fog bemutatni az érzelmi és a szociális intelligencia fejlesztésére.

Sok megoldás a szociális válaszadásra fókuszál csupán, és a szociális készség fejlesztésével az a célja, hogy a tanulók jobban beilleszkedjenek az osztályba. Ezek a megközelítések a helyes viselkedés megerősítésével a szociális szabályrendszeren dolgoznak. A magatartásra fókuszálnak, és csak ritkán merül fel a tanulmányi nehézség kérdése. A workshop vezetője a saját kutatása és tapasztalatai alapján meg van győződve arról, hogy a legtöbb tanuló esetében – amennyiben a személy alapszinten képes más perspektívát is megérteni – a szociális-kognitív megközelítés hatékonyabb a korábban említett szemléletnél. A szociális-kognitív megközelítés azért sikeres, mert ennek alapja, hogy megtanítjuk a diákoknak, hogy hogyan lehet szociálisan gondolkodni.

A szociális tanulás egy intuitív folyamat, mely során megismerkedünk mások nézőpontjaival, érzelmeivel és szándékaival. Az autizmus spektrumzavarral és annak szociális kihívásaival élők számára meg kell tanítani, hogy hogyan gondolkodjanak szociálisan. A gyermekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek először meg kell tanulni a saját gondolkodásukról, érzéseikről gondolkodni, majd ugyanezekről másokkal kapcsolatban. Majd amikor ezt a képességet elsajátították, akkor léphetünk tovább azzal a céllal, hogy eredményesebben tudják érzelmileg és viselkedésükben szabályozni magukat.

A workshop vezetője bemutat egy rugalmas rendszer-alapú metódust a szociális gondolkodás tanítására. Beszél a Michelle Garcia Winner által kidolgozott elméleti háttérről (www.socialthinking.com) és a stratégiákról. A workshop résztvevői megismerkednek egy nagyon érdekes, játékos alapszókinccsel, amely arra szolgál, hogy a tanulók megértsék a nehezen felfogható absztrakt fogalmakat (mint például a perspektíva-váltás, ön-reflexió, barátság, figyelem). Ezzel a szókinccsel még az olyan emberek számára is konkretizálódnak a fogalmak, akiknek nehéz a szociális helyzetek értelmezése, és intuitívan nem sajátítják el ezt a képességet.

Továbbá, a résztvevők olyan friss szemlélettel, és szórakoztató ötletekkel térhetnek haza, melyeket azonnal alkalmazhatnak a gyakorlatban – az oktatásban betöltött szerepüktől függetlenül. Megvizsgáljuk a tanulmányokhoz szükséges szociális kompetenciákat, valamint a szociális normák és az érzelmi intelligencia mediálásának fontosságát – mivel ezek nemcsak a speciális szükségletekkel rendelkező gyermekeknek fontosak, de a neurotipikus tanulóknak is.

Andrea Kopataki (International Christian School of Budapest): Developing Social- Emotional Competencies through Teaching How to THINK Socially

Have you seen students who fall apart when the schedule changes, or when things do not go their way? Have you met the ones who cry when you correct them for minor things and are stuck on their ideas not showing any flexibility in their thinking? Have you seen the ones who argue their classmates about losing a game, make rude comments without wanting to be mean, and interrupt others in conversations giving you a headache? How about the ones who have challenges in the areas of comprehension and written expression? Or the ones who take you seriously when you are joking and do not understand figurative language? Some of them are class clowns, others are loners in the cafeteria eating lunch alone. What could be the common denominator for all these kids and their difficulties? Perhaps, they lack appropriate social-emotional competencies and it affects their self-esteem, their relationships, their behaviors, and their academics.

The presenter will share why she believes it is imperative for educators to assume responsibility in developing social emotional competencies. The workshop will offer practical and exciting ways to increase children’s emotional and social intelligence.

Many treatment modalities focus on the social response and teach children social skills in a desperate effort to get them do the right things and thus fit in better socially. These approaches work mainly through behavioral reinforcements and teach rote social rules. They focus on the behavior, but rarely address the above-mentioned academic side of the issue. Based on her research and experiences, the presenter believes that for most learners a social-cognitive approach is more effective. The social-cognitive approach is successful because of its foundation is teaching how to think socially.

Social cognition is an intuitive process that allows us to consider points-of-view, emotions, and intentions of others. For neurotypical people social cognition is hardwired neurologically and learned intuitively. For those with ASD and related social learning challenges we must cognitively teach how to think socially. Children, teens or adults need to first learn to think about their own thought and feelings, then about the thoughts and feelings of others. Once they master this, our goal is to help them move towards better emotional and behavioral self-regulation.

The workshop leader will introduce a flexible system-based methodology for teaching how to think socially. She will share the conceptual framework developed by Michelle Garcia Winner (www.socialthinking.com) and outline its strategies. Attendees will get to know some of the very interesting and playful basic vocabulary used with the learners to turn intangible, abstract concepts (such as perspective taking, self-reflection, friendships, paying attention) into concrete ideas that make sense even to people who find it hard to understand social situations and don’t learn intuitively.

Workshop attendees will go home with a fresh perspective and fun ideas they can implement in their practices regardless of the educational role they are in. We will examine the social competencies that are needed for children to process and excel at academic learning and why mediation of social norm and increasing emotional intelligence are important not just for children with special needs, but even for neurotypical students.

 

laci_kep

Demeter László (ACSI Europe)Neuropedagógia és a 21. századi tanulási készségek

A workshop során fel fogjuk fedezni, hogy a neuropedagógia miként befolyásolja a 21. századi tanítási és tanulási gyakorlatokat az osztályteremben. Mindannyian hallottuk már, hogy ’20. századi módszerekkel nem lehet 21. századi készségeket megtanítani!’. De akkor mi erre a megoldás? Megvitatunk különféle aktív tanulást segítő oktatói stratégiákat, mely segítségünkre lesz a maradandó és élvezhető tanulás elérésében – mind a diákok, mind a tanárok számára.

László Demeter (ACSI Europe): 21st Century Learning Skills in Neuroeducation (EN)

This workshop will explore how neuroeducation informs the 21st Century classroom with regards to teaching and learning.  We all heard, “You cannot teach 21st Century Skills using 20th Century Methods!”, but how should we do it, then?  We will discuss active learning instructional strategies that will make learning more lasting and more enjoyable for both the students and the teacher.

Babarczy

Babarczy Anna (Budapesti Műszaki Egyetem): Szociális és kognitív tényezők a tipikus pragmatikai fejlődésben

Az irónia társas és kommunikatív céljaiból adódó komplexitása okozhatja, hogy megértése relatíve későn alakul ki más indirekt nyelvhasználati formákhoz képest: Még 6‒7 éves gyermekek is gyakran megtévesztésként értékelik az ironikus megnyilatkozásokat, bár korábbi eredményeink szerint az iróniaértés fejleszthető. Jelen kutatásban a beszélő vélekedésének, szándékának és attitűdjének felismerését és megítélését vizsgálatuk iróniát, hazugságot és szó szerint igaz állítást tartalmazó megnyilatkozásokra vonatkozóan 5–10 éves gyermekek körében. A vizsgálatban 91 tipikus fejlődésű gyermek vett részt három korcsoportba osztva. Egy történet-megértésen alapuló feleletválasztós feladatsorban egy vélekedés, egy szándék és egy attitűd kérdésre válaszoltak.

A beszélő vélekedését kétértékű (igaz/hamis) skálán vizsgáltuk. Míg az ötévesek számára a három állítás típus egyforma mértékben okozott nehézséget, addig a tízévesek számára mindhárom egyformán könnyűnek bizonyult. A hétévesek meglepő módon a hazugság tényállásának felismerésében voltak legkevésbé sikeresek. A beszélő szándékára három lehetséges válasz volt: a beszélő viccelődött, be akarta csapni a hallgatót, vagy úgy gondolta, ahogy mondta. Az ironikus állítások mögött rejlő szándék felismerése volt a legnehezebb a gyerekek számára: a véletlen szintjén teljesített a két fiatalabb csoport, és a legidősebbek is csak az esetek felében értékelték jól a szándékot. A becsapás szándékát valamivel könnyebben ismerte fel mindhárom csoport, és a szó szerint igaz mondatok bizonyultak a legkönnyebbnek. A beszélő attitűdjét egy ötértékű (undok-kedves) skálával mértük. Az iróniát és a hazugságot egyik csoport sem különböztette meg egymástól, és mindhárom csoport szignifikánsan undokabbnak ítélte meg ezek beszélőjét, mint a szó szerint igaz állításokét, bár a tízéveseknél valamivel kisebb volt a különbség e tekintetben, mint a fiatalabb csoportoknál.

Összefoglalva: a fiatalabb gyerekek számára az irónia megértésében a beszélő vélekedésének és szándékának felismerése is nehézséget okoz, ami főként kognitív képességnek tekinthető. Ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy a megtévesztés szándéka olyannyira elfogadhatatlan számukra, hogy inkább változtatják meg a saját vélekedésüket, mint hogy megtévesztést feltételezzenek, ami viszont a az iróniaértés nehézségének társas jellegét mutatja.

Anna Babarczy (Budapest University of Technology and Economics): Socio-cultural and Cognitive Corelates of Typical Pragmatic Development (HU)

Understanding irony develops fairly late – comparing it to other indirect forms of language usage – due to the complexity of its social and communicative goals. Even at the age of 6-7 years, children think about irony as deception – although previous studies also showed that understanding irony can be developed. In present research, we examined the recognition and judgment of the attitude and purpose of the speaker in statements of irony, lies and true sentences at the concrete level, with children of 5-10 years of age. There were 91 participants in the research in three age groups. They had to solve multiple-choice tasks, regarding opinion, purpose and attitude.

The opinion of the speaker was examined on a divalent scale (true /false). 5 –year-old children found all the three types difficult, while all the three types were easy for the 10-year-olds. At the age of 7, children were the least successful in the judgement of the lies.

There were three choices to judge the purpose of the speaker: the speaker was joking, he wanted to deceive the audience or he meant what he said. Judging irony was the most difficult task: the answers of the two youngest group were at the level of guessing and even the oldest age group evaluated the purpose correctly. The purpose of deception could be recognized somewhat easier while the literally true sentences proved to be the easiest.

The attitude of the speaker was evaluated on a 5-point scale (odious – kind). None of the groups differentiated the attitude of irony and lie while all the groups found significantly more odious these attitudes than that of the speakers who told true sentences.

Summarizing the results, recognizing the opinion and the purpose of the speaker in case of irony is a difficult task for young children which is probably due to their cognitive capacities. At the same time, data suggest that deception is unacceptable for children to such an extent that they prefer not to choose this option at all, which indicates the social aspect of the difficulty of irony.

 

Meiners

Meiners, Heidi (International Christian School of Budapest): Kétnyelvűség és diszlexia

Napjaink globalizálódó társadalmában egyre több gyermek nevelkedik két- vagy többnyelvű környezetben. Amennyiben egy kétnyelvű gyermeknek nehézségei vannak az olvasásssal, a következő kérdésekkel együtt vetődik fel diszlekszia lehetősége: Hogyan befolyásolja a több nyelven tanulás az olvasást? A kétnyelvű agy vajon másképp fejlődik? Az olvasási nehézségek vajon mind a két nyelvben hasonlóképp jelentkeznek? Vajon jó, ha egy gyermek több nyelven tanul meg olvasni? Amennyiben diszleksziára gyanakszunk, vajon mi a legjobb módja a gyermek képességeinek feltárására? Mi a segítségnyújtás legjobb módja azoknál a kétnyelvű tanulóknál, ahol diszleksziára gyanakszunk? Az előadás összefoglalja a legújabb diszlékszia-kutatásokat két- és többnyelvű gyermekek körében és kiindulási pontokat nevez meg a jövőbeni, mélyebb kutatások számára.

Heidi Meiners (International Christian School of Budapest):Bilingualism and Dyslexia 

In today’s society of ever increasing globalization, more and more children are being raised in bilingual and multilingual environments. If a bilingual child struggles to learn to read, questions of dyslexia may arise including: How does learning multiple languages affect reading? Does the bilingual brain develop differently? Will the reading weaknesses be similar in both languages? Should a child learn to read in multiple languages? If dyslexia is suspected, what are the best ways to assess the child? What are the best interventions for suspected dyslexia for bilingual learners? This discussion will summarize the latest research in dyslexia among bilingual and multilingual children and provide references for further in-depth exploration of the topic.

BonaJudit

Bóna Judit (ELTE BTK Fonetika tanszék): Óvodások és iskolások történetmeséléseinek jellemzői képsorozat alapján – a kognitív feldolgozás és a szövegalkotás összefüggései

A képekről való szövegalkotási képesség fejlődését nagymértékben meghatározza a gyermekek kognitív fejlettsége – az, hogy képesek-e a képsor által bemutatott történetet értelmezni, majd ennek alapján elmesélni azt. A jelen előadásban azt vizsgálom, hogy hogyan változik a gyermekek történetmesélése óvodás és kisiskolás korban. 5-6 éves óvodások és 7, illetve 9 éves kisiskolások szövegalkotását elemzem képsorról való spontán történetmesélés alapján. A szövegeket többféle kritérium alapján elemzem: minőségi és mennyiségi elemzéseket végzek rajtuk (a szöveg hossza, a tartalmi egységek száma, type-token arány). Vizsgálom azt is, hogy mennyire önálló a gyermek a történetmondás során, milyen nyelvtani szerkezeteket használ, illetve logikusan, kronologikusan építi-e fel a történetet. Az eredmények felhívják a figyelmet a beszédprodukció fejlesztésének szükségességére mind óvodás, mind kisiskolás korban.

Judit Bóna (Eötvös Loránd University Department of phonetics) : Picture Based Story-telling in Kindergarten and Primary School, the Relationship Between Cognitive Processing and Story-telling (HU)

The ability of creating a story on the basis of pictures is mainly determined by the child’s cognitive development – how (s)he interprets what the pictures convey and how they are able to express their thoughts verbally. This presentation will show how the story-telling ability develops in kindergarten and primary school. The story telling of 5/6, 7 and 9 years old children is analysed with qualitative and quantitative analysis (length of utterance, number of meaningful units, type-token ratio). I also examined the independence and the syntactic structure of the story and its chronological order. The results show the necessity of developing the speech production in kindergarten as well as in primary school.

hargitai_csuklich

Csuklich Eszter (Deutsche Nationalitátengrundschule Fürst) és Hargitai Bea (Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium): Az irodalmi és a képi szövegértés interakciója a képregényekben

Work-shopunkban izgalmas közös gondolkodásra, gyakorlatokra  hívjuk az érdeklődőket. Napjainkban a verbális és az olvasott szövegértés mellett úgy gondoljuk, elengedhetetlen a vizuális szövegértés is. Mi a képi és az olvasott szövegértésre fordítunk most hangsúlyt. Hogyan támogatja meg a szöveg a képet és a kép a szöveget egy irodalmi műben és hogyan egy képregényben. Rátekintünk a kettő kapcsolatára, a kognitív képességek szemszögéből. A  szemmozgás, a kognitív figyelmi fókusz, az olvasott és a képi szövegértésben.Összehasonlítjuk az írott szöveg és a képi szöveg szerkezetét, felépítését. Megvizsgáljuk az összegző mondatokat a képregényben, és kitérünk a  vázlatírás fontosságára. Miért aktuális ez ma és miért kell ezzel foglalkozni? Miért fontos az információ szelektálás? Ezekre a kérdésekre válaszolva, hívjuk fel a figyelmet a vizuális nevelés fontosságára, mely egy nagyon sokrétű és összetett témakör. 

Eszter Csuklich (Deutsche Nationalitátengrundschule Fürst) and Bea Hargitai (Alternative High School): The interaction of verbal and visual comprehension in cartoons 

The workshop offers an exciting joint thinking and hands on activity. In our present world, pictorial and reading comprehension are both very important. We focus on the following question: How does the text support the picture and vice versa in literature and in cartoons? We also examine their relationship with the view of cognitive functions: what is the role of the eye-tracking and the focus of attention in reading and visual comprehension. We compare the structure of a written and a visual “text”.

Why is selecting information important today? While answering these questions, we point out the necessity of good visual education.

 

TerriLynn

TerriLynn Van Beveren (NILD Espana): Komplexebb gondolkodást támogató kérdések

A kérdéseket már hosszú ideje használjuk arra, hogy megismerjük a diákok emlékezőképességét, az adott téma megértésének szintjét és a kritikai gondolkodási készségeiket. Valamint az is igaz, hogy a rosszul megszerkesztett kérdések gátolhatják a tanulási folyamatot, mivel összezavarják, megalázó helyzetbe hozhatják a diákot, és limitálhatják a kreatív gondolkodást. A NILD Tanulási Terápia 2. blokkjának technikái kiemelt lehetőséget nyújtanak a diákok gondolkodásának stimulálásában, valamint számunkra – pedagógusok számára – hogy hatékonyan elkötelezhessük őket mély, reflektáló gondolkodásban. Megvizsgálunk különböző kutatásokat a tanár-diák interakciók viszonylatában, megnézünk pár ‘jó gyakorlatot’ a hatékony kérdés-feltevés érdekében, és felfedezzük hogyan segíthetjük diákjainkat kérdés-feltevés fejlesztésében.

TerriLynn VanBeveren (NILD Espana): Questions Promoting Higher Level Thinking (EN)

Questions have long been used to assess students’ recall, level of understanding, and critical thinking skills.  It is also true that poorly constructed questions can stifle learning by creating confusion, intimidating students, and limiting creative thinking.  NILD’s Level 2 techniques provide a prime platform for stimulating our students’ thinking as well as developing our own ability to effectively engage them in deep, reflective thinking. We will look at research studies regarding teacher-student interactions, consider some best practice strategies for effective use of questions, and explore how to help our students improve their own questions.

IMG_0071

Joyce Trottman (ICSB): Az exekutív funkciók és az írott nyelvi készségek sajátosságai

Saját és egymás kultúrális keretrendszerének és mintáinak ismerete segít bennünket a szociális kapcsolatainkban, a tanulásban és a céljaink elérésében. A végrehajtó funkciók segítenek nekünk ezen célok és feladatok hatékony megoldásában.

A kultúrális tudatosság és a végrehajtó funkciós kompetenciák metakognitív készségek, melyek segítenek a gondolkodás és viselkedésbeli folyamatok áttekintésében. Ezen készségek segítenek megismerni gyengeségeinket és erősségeinket annak érdekében, hogy megtervezzük saját növekedésünket, annak érdekében, hogy elérjük szociális, kognitív és tanulmányi céljainkat.

Ezen területek készségeit fogjuk megvitatni és a növekedéshez szükséges tevékenységekkel fogunk foglalkozni a kultúrális keretrendszerre való tekintettel.

Joyce Trottman (ICSB): Executive Functioning and Cultural Literacy Skills 

Being aware of our own and other cultures’ frames of reference and patterns help us to know how to relate to each other to learn and accomplish our goals. Executive functioning is a collection of skills to help us to be aware of and to manage how we do tasks effectively.
Cultural awareness and executive functioning competencies are metacognitive skills that help us think about our thought and behavior processes. These can support our awareness of strengths and weaknesses for a thoughtful plan for effective growth in reaching our goals both in our relationships with others and in cognitive or academic areas.
Skills in these areas will be discussed and activities for growth will be presented with a view to the cultural frames of reference and how to use them to enhance growth.

Jakab_Víg

Jakab Zoltán, Vig Julianna (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar): Szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszéd: jelenségek és lehetséges alkalmazások

A beszéd megértése és produkciója mindannyiunk számára természetes, ám igen bonyolult pszichológiai folyamatok állnak a hátterében. A természetes beszédhangot olyan mértékben lehetséges leegyszerűsíteni, hogy már nem is hangzik beszédnek, ennek ellenére mégis érthető marad, mivel a beszéd ún. redundáns inger: több információt is tartalmaz, mint ami minimálisan szükséges a megértéshez. E meglepő jelenséget mutatjuk be kétféle átalakítás, a szinuszhullámú beszéd, illetve az amplitúdó-modulált zaj segítségével, felvázoljuk a jelenségek elméleti hátterét, és szót ejtünk lehetséges gyakorlati (diagnosztikai és fejlesztésbeni) alkalmazásukról is.

Zoltán Jakab, Julianna Vig (Bárczi Gusztáv Faculty of Special Education): Sine wave and amplitude-modulated speech: phenomena and possible applications

Speech production and comprehension are natural but complex psychological processes. It is possible to simplify speech sound to such an extent that it does not sound speech anymore. At the same time, it is still comprehendible, since speech is a redundant stimulus: it contains more information than necessary for the comprehension. We are going to show this surprising phenomenon by two different modulation, through sine wave speech and through amplitude-modulated noise. Further, we draft the theoretical background of the phenomenon and mention some possibilities of their application in the practical field: both in diagnostics and in intervention.

Pali_Judit

Páli Judit (Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Fejlődéslélektan Tanszék): SZÁMSZERŰSÍTHETŐ DIAGNOSZTIKAI MUTATÓK STRATÉGIA-JÁTÉKOK FOLYAMATELEMZÉSEIN KERESZTÜL

A Bohócok gyermekkártya alkalmazásaikor (kategorizáció, soralkotás, kakukktojás, logikai szorzás, kereső stratégia, stb. ) bebizonyosodott, hogy a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a nyelv funkciói komplexen is, valamint elkülöníthetően is vizsgálhatók.

A hibatípusok jelzik, számszerűsíthető módon, mennyiségi és minőségi elemzés által, hogy hol hogyan történik romlás, vagy javulás, illetve van-e koegzisztencia a különböző kognitív funkciók működései tekintetében. Egy példa: a figyelmi funkciók gyengébben szervezettek, mint az emlékezetiek.

Bármely fejlesztő terápia, (mozgásfejlesztés, konduktív nevelés, logopédiai megsegítés, stb.) hatékonysága az executive funkciókörön keresztül mérhető. Folyamatelemzéssel az is megmutatkozik, hogy a játék során kimerüléses hibaszaporulatok gyűlnek össze vagy szerencsés esetben a beállítódás, bemelegedés eredményeként a hibák csökkenése regisztrálható.

Egy eset bemutatása illusztrálja, játékfolyamaton keresztül, mi tapasztalható a mozgásfejlesztés kezdetekor, illetve hónapokkal később mily módon, milyen változásokkal történik az előrelépés a kognitív területeken.

A játék használata mind a dorzális „akció” útvonal, mind a ventrális „kategória” útvonal eredményességét, valamint a frontális végrehajtókat (gyors döntés, hipotézisvizsgálat, nézőpontváltás, stb.) is monitorozhatja. (Csépe,2005: Páli 2016)

Judit Páli PhD (Károli Gáspár Reformed University, Psychological Institute, Faculty of Developmental Psychology): Quantifiable Diagnostic Indexes through the Process-analysis of Strategic Games

It has been proved that using the “Clowns” cards (which require categorization, seriation, mental math, searching strategies, etc.) it is possible to examine attention, memory, thinking, and linguistic functions separately and in complexity.

The types of errors indicate – in a quantifiable way – through qualitative and quantitative analysis, where and how progress or declension occurs or if there is coexistence between different cognitive functions. For example, attention is organised in a weaker way than memory functions.

The efficacy of any therapy (motor, conductive, speech therapy or others) can be measured through executive functions. By process-analysis it is also disclosed whether the errors occur gradually more often due to exhaustion or they are decreasing as a result of the learning process.

A case study shows what happens at the beginning of a motor therapy and after a few months later in the areas of cognitive functions.

The use of the game monitor both the dorsal and the ventral routes, along with the frontal executive functions (quick decision, hypothesis-testing, change of viewpoint, etc.) (Csépe 2005, Páli 2016)

 

cheryl

Cheryl Winget (Emmanuel University): Ne alkossunk véleményt túl gyorsan a lassú feldolgozási tempóról!

Az előadás feltárja azokat a kihívásokat, amivel a lassú feldolgozási tempójú tanuló találkozik a 21. századi osztályteremben. Habár számos kutatás foglalkozik a lassú feldolgozási tempóval, a mai napig nem rendelkezünk valódi megoldással a probléma kezelésére. Az idegtudomány azonban már feltárta, hogy a lassabban működő agy mely területei térnek el a gyors gondolkodókétól. Ellen Braaten, PhD és Brian Willoughby, PhD bemutatja az „Okos gyermekek, akik nem tudnak lépést tartani: Segítsünk gyermekünknek legyőzni a lassú feldolgozási tempót, és sikeressé válni a gyors tempójú világban” című könyvükben az idegtudományok eredményeit a témakörben, valamint ötletekkel is szolgál azok számára, akik lassú feldolgozási tempóval küzdő gyermekeknek akarnak segíteni. A tempón túl is jelen vannak a gondolkodási folyamatban olyan tényezők, amiket figyelembe kell vennünk. A gondolkodás mélysége és szélessége is időt igényel, és nem szabad a lassú feldolgozási tempóval összekeverni. Azonban, a lassú tempó bármilyen aspektusáról legyen szó, a megfelelő beavatkozás hatására fejlődést érhetünk el.

 

Cheryl Winget (Emmanuel University): Thinking Slowly About Slow Processing

This presentation explores the challenges of slow processing in the 21st century classroom. While there has been an abundance of research conducted regarding slow processing, presently there is no conclusive solution to this problem. However, strides have been made in neuroscience that reveal which parts of the brain of students who process more slowly differ from those who process more quickly. Research by Ellen Braaten, PhD and Brian Willoughby, PhD presented in their book Bright Kids Who Can’t Keep Up: Help Your Child Overcome Slow Processing Speed and Succeed in a Fast-Paced World addresses these neuroscientific findings, as well as ideas for assisting students who struggle with slow processing issues. There are other elements of the thinking process that should be considered beyond that of speed. Depth and width of thinking are often carried out more slowly, and should not be confused with the common term of slow processing. Overall, as students who struggle with various aspects of slow processing are identified and assisted by providing intervention, progress can be achieved.

 POSZTERSZEKCIÓ

  1. számú poszter / poster number 1.: Krániczné Szabó Ági, Tóth Andrea

A NILD bemeneti mérések tanulsága sajátos nevelési igényű általános iskolás tanulóknál

Integrációban dolgozó gyógypedagógusként fontos feladat az év elején felvett bemeneti mérések elvégzése. Az elmúlt években a tanulókkal mindössze egy olvasási és egy helyesírási feladat elvégzése történt meg a meglévő iratanyagok elemzése mellett, melyek alapján nem kaphattunk pontos képet a fejlesztésben részt vevő gyerekekről. Az idei évtől kezdődően a Szakértői vélemények és Pedagógiai vélemények elemzése mellett a NILD (National Institute for Learning Development) pedagógus-továbbképző programon tanult bemeneti vizsgálat felvétele történt meg a sajátos nevelési igényű tanulók körében (F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0).

Jelen kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy az általános iskolás sajátos nevelési igényű tanulók (F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0) a NILD bemeneti mérése alapján mely területeken érnek el az életkori átlagtól eltérő eredményeket, vagyis melyek azok a területek, amelyek fejlesztése kiemelt fontosságú ezeknél a tanulóknál, illetve mely területekre építhető a fejlesztés.

A kutatásban 40 sajátos nevelési igényű integrációban tanuló általános iskolás gyermek vett részt. A tanulók az általános iskola 1–8. osztályába járnak. Az elvégzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a fonológiai tudatosság, az írás, olvasás mellett a testkép, az ujjismeret és az ABC is nehézséget okoz, sokszor még 8. osztályban is. Ezen területek célzott fejlesztésével csökkenthető lenne a tanulók iskolai kudarca.

A kutatás folytatásaként 1 éves rendszeres fejlesztés után kontrollmérést fogunk készíteni, mely megmutatja majd a fejlesztés hatékonyságát.

Implication of NILD input tests of primary school students with SEN

As a special education teacher working in integration, it is an important task to make input measurements at the beginning of the school year. In recent years – besides examining existing documents ­– only a reading and spelling test was taken, on the basis of which we could not get a clear picture about the students involved. From this year on, besides analyzing the special documents given by Experts and Teachers, we started to measure students according to the NILD program (i. e. National Institute for Learning Development). The input test of NILD was taken among students with SEN (i.e. special educational needs), including: F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0.

In our present research, we examine on which fields students with SEN (F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0) differ from average at their age on the basis of NILD input tests. By conducting this survey, we’ll be able to determine those fields, the development of which is extremely important for these students; and also those, that can serve as a basis for their development.

40 elementary school students with SEN, who learn in integration, have been involved into the research. Students from various age groups, 1st-8th graders.

According to the results, besides phonological awareness, writing, and reading; body image, finger of knowledge, and the alphabet cause the most difficulty, even for 8th graders. By targeting these special fields, we will be able to reduce students’ failures in school.

As continuation of the research, we tend to make a control survey after a 1-year-long development to examine the efficiency of the process.

————————————————————————

2. számú poszter / poster number 2.: Svraka Tamásné, Dékány Judit, Polgárdi Veronika

Új utak a specifikus tanulási zavar diagnosztikájában – Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata

(DPV 1-2.)

A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata olyan vizsgálóeljárás, amely a legújabb neurolópszichológiai, neuro- és gyógypedagógiai kutatásokra támaszkodva, egyéni teljesítményprofil elkészítésével térképezi fel a gyermekek matematikai és kognitív képességeit. Az értékelés elsődleges célja a teljes körű állapotfelmérés, a számolási képességek és bázisfunkciók megismerése, a fejlesztés főbb feladatainak kijelölése. Fokozottan fókuszál az elsajátított alapismeretekre, képességekre, készségekre, gondolkodási folyamatokra, viselkedésre, motivációra és az ezekben bekövetkező változásokra. A tényleges objektív és minőségi mutatók összehangolása képezi a diagnosztikus besorolás alapját. (Rózsa, 2015)

A fejlesztő szemléletű vizsgálóeljárás kritériumorientált jellegének megfelelően, célzottan kiválasztott alapvető matematikai fogalmakat, szám- és műveleti fogalmat, alapműveletek végzésének színvonalát, matematikai szövegértést, érvelést, és bázisfunkciókat mérő feladatokat tartalmaz, valamint az egyéni érési időt is figyelembe veszi. (Polgárdi, Láz és Dékány, 2018)

A kvantitatív értékelés alapján a gyermekek/tanulók teljesítménye 40%-ban mutatott súlyos, 70–80%-ban mérsékelt fokú alulteljesítést a matematikai képességek, készségek, ismeretek terén. A Pótlás, bontás, alapműveletek szubtesztben szignifikáns elmaradást mértek. A kvalitatív értékelés alapján a tanév elején a nagycsoportos óvodás gyermekek 50%-a csupán egy, a Számlálás c. szubtesztben teljesített életkorának megfelelően (Rózsa, 2015, Svraka, m.a.). Az alacsony teljesítmény okozója sok esetben a szociokulturális hátrány, a matematikatanítási módszertani hiányosságok, a nem megfelelő tanítói attitűd és következményként a szorongás is lehet (Svraka és Ádám, 2018). „Ennek kiküszöbölése sok gyermeknél − a dinamikus értékelés elve alapján − a megelőző korcsoportra/osztályfokra való visszafordulás, illetve több úgynevezett betanító feladat adásával vált lehetővé.” (Polgárdi és Dékány, 2013)

Az eredmények következtetéseként elmondható, hogy a „fejlesztésnek leginkább ellenálló, fejlesztendő területek fejlődési diszkalkulia esetén: idői tájékozódás, becslés, helyiérték-fogalom magasabb számkörökben, számfogalmak kialakulása (absztrakció), alkalmazása és az aritmetikai tények előhívása, legfőképp a szemantikus elaboráció nehezítettsége következtében. A DPV szubtesztek közötti korrelációs együtthatók megerősítették a szakértői tapasztalatokat (10.030 esetfeldolgozás). (Csonkáné, 2012, Polgárdi, Láz és Dékány, 2018)

A mérőeljárás a diagnosztikus munka és az óvodai/alsó fokú oktatás-fejlesztés tennivalóira vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg. A részletes értékelő rendszerrel és magyarázattal ellátott vizsgálat a diagnosztikus gyakorlat és a hazai kutatások számára is egységes keretet adhat (Polgárdi és Dékány, 2013).

New ways in the diagnostics of specific learning disorder – The Educational Assessment of Dyscalculia

The Educational Assessment of Dyscalculia builds on the newest research results in neuropsychology, in neuro- and special education and maps children’s cognitive and mathematical abilities by providing an individual achievement profile. The main goal of the examination is a full-scale assessment of the present state, to discover the math manipulation abilities and the basic functions and also, to decide the main scope of the development. It’s main focus is laid on the acquired basic knowledge, abilities, skills, thinking processes, behaviours, motivation, and the changes occurring within these factors. The tuning of the factual, objective and the qualitative indexes provides the basis of the diagnosis (Rózsa, 2015).

The assessment protocol – according to its criteria-oriented characteristics – includes tasks measuring basic math concepts, number and manipulation concept, the level of the execution of basic math manipulations, math comprehension, argumentation and the basic functions, considering the individual developmental tempo (Polgárdi, Láz és Dékány, 2018).

The quantitative assessment disclosed that 40% of the students struggle with severe and further 70-80% moderate discrepancy in math abilities, skills and knowledge. They show significant delay in the areas of subtraction, division, basic manipulations. According to the qualitative assessment, at the beginning of the school year, the 50% of the kindergarten-aged children reached the age-equivalent result only in one subtest, in Counting (Rózsa, 2015, Svraka, m.a.). In many cases, there is a socio-cultural disadvantage in the background: deficiency in math teaching methodology, inappropriate attitude of the teacher which may result in math anxiety (Svraka és Ádám, 2018). „ To eliminate it, many children need to receive tasks of the previous age / grade group – according to the dynamic evaluation – or they receive more exercises int he teaching phase” (Polgárdi és Dékány, 2013).

As a result, it was disclosed that the most important areas where intervention is needed in case of developmental dyscalculia: orientation in time, estimation, place value of bigger numbers, number concept (abstraction) and its application, the recall of arithmetic facts, mainly due to the difficulty in semantic elaboration. The correlation statistics confirmed the professional experiences (after 10 030 case analyses) (Csonkáné, 2012, Polgárdi, Láz és Dékány, 2018).

The protocol also provides advices for the instructional / developmental intervention in kindergarten and in primary school. This assessment with detailed evaluation may provide a unified framework for the diagnostics as well as for researchers (Polgárdi és Dékány, 2013).

———————————————————————

3. számú poszter / poster number 3.: Dr. Kissné Zsámboki Réka, Farnady-Landerl Viktória 

Invenció és innováció a gyermeki fejlődés monitorozásában: az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazhatósága az innovációs sikertényezők elemzésének tükrében

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán 2017-ben gyermekneurológusok, neveléstudományi kutatók, pszichológusok és gyakorló pedagógusok bevonásával indult el a Kisgyermekkori Neuropedagógia Kutatócsoport. A közös kutatómunka egyik jelentős szegmensét képezi a „Soproni Egyetem Struktúraváltási Terve” – 32388-2/2017 INTFIN sz. projekt keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával vásárolt EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülékek alkalmazhatóságának vizsgálata. Poszterprezentációnk egyrészről a gyermeki fejlődés – különös tekintettel az iskolaérettség – monitorozására alkalmazott klasszikus vizsgálatokat tekinti át, majd ezen vizsgálatokkal összefüggésben, a pedagógiai gyakorlatra is adaptálható innovációs sikertényezők mentén elemzi a az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazhatóságát a neveléstudományi kutatásokban. Az innovációs sikertényezők közül vizsgáljuk az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazásában rejlő relatív előnyöket, a kompatibilitást, a potenciális alkalmazók innovációs szükségleteit és fogékonyságát, a megfigyelhetőséget és a kipróbálhatóságot, valamint az alkalmazás során tapasztalt hátrányokat, nehézségeket.

Invention and Innovation in Monitoring Childrens’s Development – Implementation of EMOTIV EPOC+ EEG Devices With The Approach of Innovation Success Criteria

In 2017 a new research team was established by pediatric neurologists, psychologists, teachers, researchers and preschool experts at the University of Sopron Benedek Elek Faculty of Pedagogy. The research field is concentrated on a recently new topic defined ’early childhood neuropedagogy’. The main focus of the collaboration is revealing of use of EMOTIV EPOC+ EEG devices in the practice of early childhood education. The project is financed by the Ministry of Human Capacities (Nr. 32388-2/2017 INTFIN). In our present research first we overviewed the classical ways of monitoring chlidren’s development (e.g. different test and surveys) then we analysed the possibilities of using EMOTIV EPOC+ EEG devices in the field of educational sciences. We focused on an innovative-reflective approach, concentrated on the following success criteria of innovation in the pedagogical practice: e.g. relative advantage, compatibility, the needs and sensibility of potential adopters, complexity, observability, trialability and technical challenges (Rogers, 2002; Kissné, 2015).

————————————————————–

4. számú poszter / poster number 4.: Kertész Csaba

TEMPÓTARTÁS SZÁMÍTÓGÉPES VIZSGÁLATA ATIPIKUS NYELVI FEJLŐDÉSŰ GYEREKEKNÉL

Az atipikus nyelvi fejlődés és a gyenge ritmikai képességek kapcsolatát számos kutatás eredménye látszik alátámasztani (Wolff, 2002; Flaugnacco et al., 2014; Cumming, Wilson, Leong, Colling & Goswami, 2015). Bár ennek neurológiai háttere még nem teljesen tisztázott, valószínűsíthető, hogy a zenei, illetve a nyelvi észlelés és produkció során használt központi idegrendszeri struktúrák átfedésben állnak (Patel, 2011; Goswami, 2017). A gyenge ritmusérzék előrejelezheti a későbbi nyelvi, olvasási, írási nehézségeket, és – mivel már az olvasás tanulásának megkezdése előtt mérhető – akár a diagnosztika területén is használhatóvá válhat (Corriveau, Goswami & Thomson, 2010; Carr, White-Schwoch, Tierney, Strait & Kraus, 2014). Jelen kutatás célja egy olyan digitális mérőeszköz kifejlesztése és tesztelése volt, amely a ritmusérzék egy speciális részterületére, a tempóra, annak észlelésére, követésére és tartására fókuszál. Ehhez az ún. szenzomotoros szinkronizációs feladatot (SMS – sensorimotor synchronization) használtam. Ez egy nemzetközi gyakorlatban elterjedt viselkedéses teszt, amely során a vizsgálati személyeknek ritmikus hangingerhez (általában metronóm hanghoz) kell a mozgásos válaszaikat igazítani, általában kopogva (Repp, 2005; Repp & Su, 2013). Az összeállított teszt – a legtöbb hasonló mérőeszközzel szemben – rövid, mindössze kb. 15 perces és kizárólag komplex zenei ingeranyagot használ, így játékos és motiváló a gyerekek számára. A zenéhez történő szinkronizáció mellett tartalmaz egy spontán tempót (SMT – spontaneous motor tempo) mérő feladatot is, amely során külső hanginger nélkül kell egyenletes tempót produkálnia a személynek, valamint egy észleléses feladatot is. Az utóbbi során a zenékhez kevert metronómhangról kell eldönteni, hogy azok pontosan illeszkednek-e, vagy sem.

A kutatás első szakaszában tipikus populációval végeztem el a tesztet, összesen 152 elsőtől ötödik osztályos tanulóval, majd a második részében 20 vegyes diagnózisú, atipikus nyelvi fejlődésű tanulót hasonlítottam össze a kontroll csoport kor szerint illesztett, 8 év fölötti részével (N=116). Az atipikus fejlődésű tanulók minden feladatban alacsonyabb teljesítményt mutattak: kevésbé tudták a kopogásukat a zenéhez igazítani a vizsgálathoz használt mindhárom tempójú zene esetében (80 bpm, 120 bpm, 150 bpm). Spontán tempójuk lényegesen magasabb volt, amely több kutatás szerint is az idegrendszeri éretlenség jele lehet

(McAuley, Jones, Holub, Johnston & Miller, 2006; Thompson, White-Schwoch, Tierney & Kraus, 2015), valamint nagyobb mértékben eltávolodtak a kezdőtempójuktól, és ütéseik a feladatok során saját magukhoz képest is nagyobb szórást mutattak, illetve az észleléses feladatban is szignifikánsan gyengébben teljesítettek. A kutatást folytatva reményeim szerint a jövőben létrejöhet egy olyan diagnosztikai eszköz, amely segíthet a nyelvi fejlődési zavarok, az olvasás és írás esetleges nehézségeinek előrejelzésében. Az eredmények a ritmikai fejlesztő programok hatékonyságát vizsgáló nemzetközi szakirodalommal együtt (Overy, Nicolson, Fawcett & Clarke, 2003; Bhide, Power és Goswami, 2013; Habib, Lardy, Desiles, Commeiras, Chobert & Besson, 2016) alátámasztják a ritmikai fókuszú zenei tevékenységek fontosságát is, amelyek a zeneoktatás mai gyakorlatában jellemzően háttérbe szorulnak, mindazonáltal hatékony eszközei lehetnének a prevenciónak és korrekciónak egyaránt.

Csaba Kertész, dr. Rita F. Földi – Computerized measurement of sensorimotor synchronization:
a comparison of children with typical and atypical language development

Many studies have suggested a link between atypical language development (eg. SLI, dyslexia) and a deficit in rhythm perception and production (Wolff, 2002; Flaugnacco et al., 2014; Cumming, Wilson, Leong, Colling & Goswami, 2015). Although the neurological background of this connection is not yet fully understood, it seems certain that there is substantial overlap between neural structures used by the perception and production of both music and language (Patel, 2012, 2014; Goswami, 2017). A poor sense of rhythm could forecast later difficulties language and reading acquisition, and – because it is measurable before the acquisition of reading – it could be useful as a diagnostic tool (Corriveau, Goswami & Thomson, 2010; Carr, White-Schwoch, Tierney, Strait & Kraus, 2014). The aim of this study was to create and test a digital instrument that focuses specifically on tempo as a part of rhythm in general. The Sensorimotor Synchronization (SMS) task was used for this purpose, in which participants are asked to tap to a beat (mostly a simple metronome sound), synchronizing their movements to the stimuli (Repp, 2005; Repp & Su, 2013). The test in contrast with most of those found in international literature was only 10-15 minutes in duration, and used complex musical stimuli more playful and motivating for children. In addition to the SMS, I’ve included a Spontaneous Motor Tempo task in which participants had to tap with no external stimuli, and also a perception task in which they were asked to make judgements of musical excerpts presented together with a metronome beat that were either in synchrony, slightly out of phase, or in different tempo (asynchrony with changing phase).

In the first part of the study, 152 typical students completed the test from 1st to 5th grade. This was followed by a comparison of 20 children with heterogeneous diagnoses of atypical language development, and a group (N=116) of age-matched, typical children from the first phase. The performance of the atypical group was inferior in all tasks. They were less able to synchronize their tapping to the music in all three tempi (80, 120, 150 bpm). Their spontaneous tempo was significantly higher, which may be a result of an immature nervous system (McAuley, Jones, Holub, Johnston & Miller, 2006; Thompson, White-Schwoch, Tierney & Kraus, 2015). They were more likely to drift from their starting tempo once the music stopped and showed greater inconsistency in their tapping and also performed lower in the perception task.

I hope by continuing research it will become possible to use the test as a helpful diagnostic tool in the prognosis of certain difficulties in the acquisition of language and reading. The results of this study together with those from studies of music-based therapeutic interventions (Overy, Nicolson, Fawcett & Clarke, 2003; Bhide, Power és Goswami, 2013; Habib, Lardy, Desiles, Commeiras, Chobert & Besson, 2016) underlines the importance of early rhythmic activities which are sadly underrepresented in music education, but could be valuable in the fields of prevention and correction.

————————————————————————

5. számú poszter / poster number 5.: Zimonyi N.,  Kassai R., Könczei Gy., Takács Z. K.

Cerebral paretikus gyerekek hátránya a végrehajtó funkciók működése terén

Az általános iskolai teljesítmény alapvetően határozza meg a gyerekek életútját és jövőjét. A végrehajtó funkciók, mint a munkamemória, a gátló és tervező készségek és a kognitív flexibilitás fejlettségi szintje meghatározóbb jelleggel bír a gyermekek tanulmányi kimeneteleire, mint az intelligenciahányados (Blair és Razza, 2007). Az iskolai teljesítmény hátterében álló faktorok feltérképezése kulcsfontosságú a tanulmányi előmenetelt befolyásoló fejlesztési programok tervezését tekintve is, mely kifejezetten fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek célirányos oktatásában, nevelésében.

A végrehajtó működések érintettsége a központi idegrendszeri sérülés kapcsán még pontosan nem ismert. A rendelkezésre álló kevés bizonyíték alapján úgy tűnik, hogy a cerebral paretikus gyerekek nagyobb eséllyel rendelkeznek alulfejlett végrehajtó funkciókkal, ami hozzájárul tanulási problémáikhoz (Bottcher, Flachs, & Uldall, 2009; Jenks, de Moor, & van Lieshout, 2009). A jelen vizsgálat során feltételeztük, hogy a központi idegrendszeri sérült gyerekek végrehajtó funkciói alulfejlettek tipikusan fejlődő társaikhoz képest. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mekkora hátrányban vannak ezek a végrehjató működéseket illetően, illetve hogy a különböző alkészségek mennyiben érintettek.

A vizsgált cerebral paretikus személyek kiválasztásánál, valamint kutatásba történő bevonásánál kritériumként szolgált a központi idegrendszeri sérülés és az egyértelmű, verbális kommunikációs készségek megléte. A mintát adó 72 8-16 éves korú gyerekek száma az eddigi nemzetközi vizsgálatokhoz képest is számottevő. A kontroll csoportba választott 102 diák egy, a kompetenciamérések alapján átlagos iskola tipikusan fejlődő növendékei voltak, akiket kor és nem alapján illesztettünk a cerebral paretikus mintához. A kutatás során két egyéni ülés keretében a Vienna Test System számos neuropszichológiai tesztjével mértük fel a gyermekek végrehajtó funkcióit, kiegészítve azt egy számterjedelem teszttel valamint a kártyaszortírozás (Dimensional Change Card Sorting teszt) vizsgálattal.

Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy szubsztanciálisan nagy különbség fedezhető fel a cerebral paretikus és a tipikusan fejlődő gyerekek végrehajtó funkciói között. Az előadás során ezt a diszkrepanciát és ezen eredménynek gyakorlati hasznosíthatóságát szeretnénk bemutatni.

Zimonyi, R. Kassai, Gy. Könczei, Z. K. Takács: Disadvantages on the field of executive functions in Children with Cerebral Palsy

The life and future of children are fundamentally affected by primary school performance. Executive functions such as working memory, inhibitory control, planning and cognitive flexibility are more predictive of children’s learning outcomes than intelligence (Blair and Razza, 2007). Mapping the underlying factors of school performance are key in the planning of intervention programs aimed at school progress which is especially important in the goal-oriented teaching and education of children with need of special education.

The involvement of executive functions in cerebral palsy is not yet known exactly. As it seems based on the limited proof, children with cerebral palsy are more likely to have underdeveloped executive functions which contributes to their learning problems (Bottcher, Flachs, & Uldall, 2009; Jenks, de Moor, & van Lieshout, 2009). Accordingly, we hypothesized in the present study that children with cerebral palsy have less developed executive function skills compared to their typically developing peers. Furthermore, we aimed to investigate the size of their disadvantage and how much the different components of executive function skills are affected.

We recruited children with cerebral palsy and sufficient verbal skills in addition to age-matched typically developing children. 71 children with cerebral palsy between the ages of 8 and 16 years enrolled in special education participated in the present study, which is an exceptionally large sample compared to previous studies. 102 typically developing children recruited from a school showing average performance also partook in the study who were similar to the children with cerebral palsy based on age and gender. In two testing sessions we measured executive function skills of the children using several neuropsychological tests such as a Stroop-test, a Corsi block test, a Tower of London task, a Go/No-Go test, a digit span test and the Dimensional Change Card Sorting test.

The preliminary results show that there is a large difference in the executive functions of children with cerebral palsy and their typically developing peers. In our presentation we will discuss this discrepancy in detail and the practical implications of the present results.

 

——————————————————————

6. számú poszter / poster number 6.Györkő Enikő, Lábadi Beatrix, Beke Anna, Szeszák Szilvia

Koraszülött gyermekek számérzékének fejlődése

A számérzék olyan veleszületett potenciál, amely intuitív módon megragadhatóvá teszi a számok jelentését, támogatja a mennyiségek változásának gyors megítélését becsléssel, felismerhetővé teszi a számosság változását, az ésszerűtlen eredményeket, illetve flexibilisen kezeli a numerikus helyzeteket. A numerikus tudás komplex és érzékeny területe a kognitív fejlődésnek, ezért a számérzék tipikus és atipikus fejlődése számos pszichológiai és pedagógiai kérdést vet fel.

A kutatásunk célja, hogy feltárja a számérzék atipikus fejlődésének jellegzetes vonásait koraszülött gyermekek csoportjában, illetve összefüggést keressen a gesztációs változók és a numerikus képességek fejlődése között. A vizsgálatba neurológiai tünetektől mentes, 1700 g alatt és 26-30 gesztációs hétre született, 5 éves koraszülött gyermekeket válogattunk, illesztett mintával. A vizsgálatban a számérzék öt területének mérésére a Number Sense Screener (Jordan et al, 2012) szűrőeljárást alkalmaztuk.

Eredményeink szerint a koraszülöttség szelektív hatást gyakorol a számérzék fejlődésére. Az atipikus fejlődés érinti a mennyiségek összehasonlításnak képességét, megnehezíti a kisebb/nagyobb numerikus nagyság egybevetését. Kutatási tapasztalataink arra utalnak, hogy a normál értelmi fejlettségű, de kissúllyal világra jött koraszülöttek lemaradást mutatnak szöveges feladatok megoldásában, illetve kevésbé jelentős mértékben ugyan, de a tipikusan fejlődő gyermekek előrébb járnak a számismeret területén is. Úgy tűnik, hogy a megzavart biológiai érés részleges érintettséget eredményez a számérzék fejlődésében.

Development of Number sense in preterm children

The innate potential of number sense supports the understanding and estimation of numbers, recognizes the changes of numbers, and the unreasonable results; or it manages the flexibility of numerical situations. The number knowledge is a complex and sensitive area of cognitive development, so the typical and atypical development of numerical sense raises a number of psychological and pedagogical questions.

The purpose of research is to reveal the characteristic features of the atypical development of number sense in preterm children; furthermore, to find a correlation between gestational variables and the development of numerical skills. In the research some preterm five years of age (< 30 weeks gestational age, < 1700 g, without neurological symptoms) were selected with a matched sample. In the study we used the Number Sense Screener (Jordan et al, 2012) which measures the number sense in five areas.

The results show that premature birth has a selective effect on the development of number sense. Furthermore, the atypical development hinders quantity discrimination, number knowledge, and story problems.

——————————————————-

7. számú poszter / poster number 7.: Imre Erika

NILD terápia alkalmazása az időskori demencia megelőzésében

Bemutatunk egy olyan programot (NILD), amely segíthet az időskori demencia megelőzésében, illetve hatásainak csökkentésében. A program három évig futott három budapesti idősek klubjában; jelen bemutatóban ismertetni szeretnénk a módszer alapjait, valamint ízelítőt adunk az elért eredményekből.

Az idős NILD terápia az elme megújító képességére épít. Fő célja a demencia megelőzése, késleltetése, stagnálása. A terápia heti 1×90 percben valósult meg, az első blokk alapszintű technikáit használva (morze, formák, pithagorasz, mozaik, testképek, gyűszűk, auditív memória gyakorlatok) a terapeuta által meditált csoportos foglalkozásokon (max.6-7 fő). Bár a módszert eredetileg egyéni fejlesztésre dolgozták ki, de az időseknél a kiscsoportos forma jobbnak bizonyult. Ennek oka az, hogy esetükben fontosabb a csoportban, közösen végzett munka, fontos, hogy a sikereiknek mások is tanúi legyenek. Így a terápia résztvevői a NILD technikák segítségével az időkorban gyakran már nehezen elérhető sikerélményhez is hozzájuthattak; ezzel a pozitív visszacsatolással is lassítva a demencia kialakulását.

De a módszer a demencia kérdésén túlmutat, hiszen motiválhatja az időseket olyan magatartás és életstílus kialakítására, amellyel elérhető a tevékeny öregedés. Ez is fontos terület. Nagy kihívás megfelelő motivációt találni, amivel aktivitásra késztethetjük őket, ennél már csak az nagyobb feladat, hogy a megtalált motivációt fent is tartsuk. A terápia sokszínűsége, „mássága” segítségünkre van ebben.

Erika Imre: The application of the NILD therapy in dementia prevention

This poster presents a program which may provide tools to prevent dementia of elderly people or reduce its effects. This program ran for 3 years in three elderly clubs in Budapest. We are going to describe the foundations of the method and share the results. The NILD Therapy for the Elderly builds on the cognitive modifiability of the brain at any age. Its main goal is to prevent, delay, and stagnate dementia. The therapy was provided 1×90 minutes per week, using NILD Level 1 techniques (Buzzer, Forms, Pythagoras, Design Tiles, Body Scheme Puzzles, thimbles and Auditory Memory Exercises) with therapeutic mediation in small groups of (maximum number: 6-7 people). Although the original Educational Therapy is administered in a one-on-one way, it seems that elderly people respond better in small groups. It is important for them if there are others who witness their success. This way, through NILD therapy, elderly people may experience success again, which happens so rarely in their age. The feeling of competence has a positive feedback and slower the emergence of dementia. Also, the method point beyond the problem of dementia, since it may motivate the elderly to an active aging. This is also an important area, since many times we find it challenging to find something motivating for them. There is one thing which may be even more difficult: to keep the motivation up. The variegation and the novelty of the therapy supports us in this endeavour.

—————————————————————

8. számú poszter / poster number 8.: Nagyné Farkas Andrea, Kunné Solti Éva

„Gyöngyhalász modell” mint jó gyakorlat a balatonalmádi Vörösberényi Általános Iskolában

Napjainkban gyakran hallani, hogy tudásalapú társadalomban élünk, mely arra készteti az egyént, hogy a folyamatos változásokra megfelelőképpen reagáljon. Nagy felelőssége van abban az oktatásnak, hogy az ismeretek megszerzéséhez szükséges képességeknek, készségeknek a birtokában legyenek a gyermekek, hiszen a tanulással megszerzett tudás kihat az egész életükre, de a szűkebb és tágabb környezetükre is hatással van.

A mi oktatási intézményünkben is azt tapasztalható, hogy az iskolát kezdő gyermekek jelentős hányada nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek a kiegyensúlyozott, sikeres teljesítményhez szükségesek.

A testnevelés, gyógytestnevelés foglalkozásokon is szembetűnő a tanulók eltérő mozgásfejlődése, a különböző tartáshibák és a gyakran előforduló tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek közötti összefüggések. Ezért fontos, hogy pedagógusként megismerjük azokat az okokat, mechanizmusokat, melyek akadályozzák az információk pontos kódolását, dekódolását, hogy ezen ismeretek birtokában a megfelelő segítséget tudjunk nyújtani a tanulóknak.

Az említett problémák enyhítése érdekében jelentkeztünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pályázatára, melyet a Társadalmi Megújulás Operatív Program „KÖZNEVELÉS AZ ISKOLÁBAN” TÁMOP-3.1.4.B/13-1-2013-0001 kiemelt projekt keretében, Mentorálló Intézményi Működés kialakítására, a nevelési-oktatási intézmények, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények számára hirdetett meg.

A kisiskolások testnevelés foglalkozásaiba beépített, a pályázat keretein belül általunk kidolgozott Gyöngyhalász Modellben, a Tervezett Szenzomotoros Tréning és a NILD Tanulási Terápia elemeinek egyfajta ötvözete jelenik meg. A modell kidolgozásakor a TSMT-szenzomotoros tréning alapelveinek tovább gondolása történt, nagyobb létszámú csoportokra kidolgozva, a NILD Tanulási Terápia elméleti hátterének sarokköveire építve.

A szenzomotoros, kognitív jellegű gyakorlatok támogatják a megkésett, illetve eltérő idegrendszeri szabályozó működés normalizálódását. A modell egyik sajátos jellemzője, hogy a motoros, pszichés-kognitív és szociális területek fejlődésére egyaránt hatással van. Az alapvető fizikai (kondicionális és koordinációs) képességek elsajátítása mellett a sokoldalú mozgássorok, komplex egyensúlyi feladatok közben alkalmazott mondókák, a NILD Tanulási Terápia kognitív elemei által olyan motoros kompetencia megszerzése a cél, amely birtokában a hétköznapokat, munkavégzést átszőtt mozgásos tevékenységek gördülékeny praktikus mozgásokká fejlődnek, ezáltal támogatják a kultúrtechnikák elsajátítását, magabiztosabb alkalmazását.

English version

coming soon…

————————————————————-

9. számú poszter / poster number 9.: Honvári Jolán

Képes Vagy Rá Fejlesztő Program

A pozitív pedagógiai gyakorlat akkor igazán hatékony, ha egyesíti magában a kognitív megközelítést a kompetenciafejlesztési módszerekkel. Mindegyikük a pozitív kompetenciákat, személyiségjegyeket és önismeretet célozzák, és nem a problémákkal, hibákkal foglalkoznak. Hamvai Csaba és Pikó Bettina (2008) A pozitív pszichológia szerint a tudás gyökerei nem keserűek, hanem édesek, különösen akkor, ha az iskola képes flow élményhez juttatni a tanulókat. Csíkszentmihályi Mihály (2001) ShawnAchor a Harvard Egyetem tanára. Kutatásai során bebizonyította, hogy az agy pozitív állapotban 31%-kal termékenyebb, mint negatív vagy stresszes állapotban. A pozitív minta és pozitív megerősítés megjelenik mind a hat képességfejlesztő kiadványban, amelyek a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelennek meg.

A coaching technikák alkalmazásával speciális irányított kérdések segítségével a gyermek felismeri saját erőforrásit, rátalál a megoldásokra.

A program célja egy olyan holisztikus szemlélet átadása, aminek segítségével cselekvő, gondolkodó, helyes megküzdési stratégiákat megismerő, kellő önismerettel rendelkező gyermekek nevelkedését segíti. A program kiegészül a PISZE- Pozitív Identitású Szülői Est programmal.

Tíz hónapos programsorozat során havi egy alkalommal kötetlen beszéltetőkört tartunk. Olyan gyakorlati ismeretet nyújtunk, amit a szülők a mindennapi életben tudnak alkalmazni. Különböző módszereket (Pozitív pszichológia és – pedagógia, Coaching technikák, Meixner módszer, GMP) hívunk segítségül a program során.

Korosztály: óvodások, alsó tagozatos gyerekek

Jolán Petőné Honvári: Képes Vagy Rá Developing Program

The practice of positive pedagogy is the most effective if it combines the cognitive approach with the methods of competence improvement. All of them focus on the positve competences, characteristics and self-knowledge instead of problems and mistakes. Csaba Hamvai and Bettina Pikó (2008). According to positive psychology, the roots of knowledge are not bitter but sweet, especially when schools are capable of providing the experience of flow to the students. Mihály Csíkszentmihályi (2001). Shaw Achor is a professor at Harvard University. Throughout his research, he proved that the brain is 31% more productive in a positive state than during a period of stress or negativity. The positive pattern and the positive reinforcement also appear in all the six ability improving publications which are published by Műszaki Könyvkiadó.

With the application and help of coaching techniques and special leading questions, children are able to recognise their own sources and solutions.

The aim of the program: I would like to deliver such holistic approach with which children can grow into active, thinking adults, who are in the possession of effective cooperative strategies as well as adequate self-esteem.

The program includes: PISZE – Pozitív Identitású Est program

During a ten months’ long program, we keep a free talking session once in every month. We provide such practical knowledge that parents can apply in their everyday life.

Methods:

  • Positive psychology and pedagogy
  • Coaching techniques
  • Meixner method
  • GMP

Age: kindergarden and primary school until fifth grade

 

———————————————————–

10. számú poszter / poster number 10.: Laczkó Mária

A beszéd- és a beszédértési folyamatok egy atipikus nyelvi fejlődésű tinédzser esetében

Az atipikus nyelvi fejlődésű gyermekek beszédprodukciója lehet magas szinvonalú, míg a beszédpercepciója és/vagy a beszédértése komoly nehézségeket mutat.

Ez a prezentáció bemutatja egy kétnyelvű tinédzser vizsgálati eredményeit, aki egy speciális szindrómával (velo cardio faciale) küzd, továbbá javasol pedagógiai fejlesztő módszereket.

Mária Laczkó: The speech and speech understanding processes of a teenager with atypical language development

In cases with atypical language development children’s speech production may be at high level while their speech perception and/or understanding show serious difficulties.

In this paper we show the results of the examination of a bilingual teenager who has a special syndrome (velo cardio faciale) and the possible pedagogical intervention.

——————————————————-

11. számú poszter / poster number 11.: dr. Bodnár Mária, Bogdán Zsófia, Kockás Beáta, F. Payrits Marianna

Így játszunk mi ! – Egy 10 éve folyamatosan fejlődő ADHD prevenciós program bemutatása

2007-től folyamatosan fejlődő ADHD prevenciós programunk aktuális felépítését szeretnénk bemutatni a poszteren. Sopron és vonzáskörzetének óvodáiban az ötévesek szűrővizsgálata kapcsán, évenként átlagosan 1100-1200 ötéves nyelvi és beszédfejlettségi szűrővizsgálatát végezzük. Közülük 140-160 gyermek kerül további pedagógiai vizsgálatra Intézményünkbe. ADHD gyanújelek észlelésekor figyelemvizsgálat, szakorvosi vizsgálat is történik. A prevenciós programba évente 6-8 nagycsoportos gyermeket fogadunk. Célunk az volt, hogy a beiskolázás idejére a szabálytartás-szabályozhatóság kevesebb konfliktussal és negatív megítéléssel alakuljon a foglalkozásokon részt vevő gyermekeknél. 3 éve tapasztaljuk, hogy nem engedhetjük el a gyerekek kezét az első osztály végén. Mára nagycsoporttól 4. osztályos korcsoportig 4 csoportban működünk, tevékenységünk az alapvető csoport-szabályoktól, a szabály-játékokon, Ayres-terápiás jellegű játékokon át a szociális készségek gyakorlásáig számos elemet tartalmaz. A csoportokkal párhuzamosan szülőkonzultáció zajlik. Egyre több esetben sikerül a pedagógust is bevonni egy-egy esetmegbeszélés erejéig a folyamatba.

Eredményként könyvelhetjük el, hogy a szankcionálás helyett a megbeszélés került előtérbe , a jutalmazási rendszer (pontrendszer) mellett érdekeltté váltak a gyerekek, probléma-megoldási lehetőségeik bővültek. Közülük csak kevés esetben vált szükségessé egészségügyi ellátással kapcsolatfelvétel illetve gyógyszeres kezelés.

 

„This is how we play”- An ADHD prevention program that grows steadily for 10 years in Sopron

I would like to show on this poster the actual structure of our ADHD prevention program that grows since 2007. When suspicious signals of ADHD are detected, there is an attention test and an examination by a specialist along the pedagogical examinations. To the prevention program we invite 6-10 kindergarten graduates every year, and of them the group starts with 6-8 kids.

Our goal was to minimize the conflicts and the negative judgement of following rules and regulation by the time of school enrollment.

Our activity consists of limits, group-rules, rule-based games and many elements from games of Ayres-therapeutic nature to social skills’ exercises.
In parallel with the group sessions parent consultations take place. In more and more cases we are able to invite the kindergarten teacher for a meeting, so they can get involved and benefit from the program too.

As a result, instead of sanctioning, discussion came to the fore, with the reward system (scoring system) the kids got interested, their problem-solving opportunities expanded. From them just in few cases was necessary to make contact with health care or propose medication.

——————————————————–

12. számú poszter / poster number 12.: Tiszai Luca

Zenehallgatás, mint intellektuális kihívás- súlyosan halmozottan fogyatékos személyekkel

A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól. Az átlagtól extrém módon eltérő képességstruktúra miatt az IQ ebben az esetben hagyományos tesztekkel nem mérhető, de ez nem feltétlenül jelenti ezen készségek hiányát, vagy alacsony voltát.

Vizsgálataink során súlyosan halmozottan fogyatékos személyek figyelmi fókuszát vizsgáltuk klasszikus zene hallgatása közben. Pásztor Zsuzsa szerint zene által kiváltott reflexes, ösztönös mozgások a többszöri meghallgatás során tudatos mozgáskompozíciókká válnak, amelyek jól definiálható zenei jelenségeket tükröznek vissza. Ezen mozgások részletes tanulmányozása során megfigyelhető a tanulási folyamat.

Előzetes, videóelemzésen alapuló kutatásaink alapján a zenét kísérő spontán mozgások súlyosan halmozottan fogyatékos személyeknél is megjelennek. Ezek a gesztusok magasabb kognitív funkciókra: figyelemi, emlékezeti működésre és bizonyos zenei megoldások anticipációjára utalnak.

A figyelmi funkció mérésére protokollt dolgoztunk ki egy hordozható EEG eszköz segítségével. Az eszközzel korábban olvasás, hangszerjáték közben mérték a figyelmi fókuszt. A meglévő protokollt át kellett dolgozni súlyosan zenehallgatás közben változatos mozdulatokat végző halmozottan fogyatékos személyek vizsgálatára.

A pilot kutatás során több mérést végeztünk, többek között összehasonlítottuk, négy súlyosan halmozottan fogyatékos személy és három egyetemi hallgató figyelmének átlagát Bartók Sonatina (Sz.55., BB. 69.) c. darabjának utolsó, Finalé tételének háromszori meghallgatása során.

Első eredményeink alapján a vizsgált súlyosan halmozottan fogyatékos személyek közül mind a négyük átlagos figyelmi fókuszának átlaga magasabb volt az egyik kontrollszemélynél.

Az első eredmények figyelemreméltóak, hiszen a súlyos és halmozott fogyatékosságot tradicionálisan alacsony kognitív funkciókkal azonosítjuk. A kutatás következő lépése a videóelemzéssel egybekötött analízis lesz, amely reményeink szerint a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek kognitív folyamatának mélyebb megismeréséhez vezet.

Luca Tiszai, – Iván Devosa : Being able to enjoy classical music as a complex cognitive task- research with nonverbal adults with severe disabilities

The term severe and multiple disabilities means a lifelong state. Individuals with severe and multiple disabilities display significant differences in speech or communication, basic physical mobility, sensory awareness and/or behavior. The particular skill profiles of the people of this group can be varied depending on the nature or extent of the different coexisting disabilities a person has, including movement, visual, hearing, speech or language impairment, serious emotional disability, autism spectrum disorders, etc. Due to their atypical skill profile intelligence quotient (IQ) scores of different testing methods are not always informative of their cognitive abilities, thus, intellectual abilities of nonverbal people are still underestimated.

In our previous research we examined the focus of attention of individuals with severe disabilities. According to Zsuzsa Pásztor there are automatically emerging movements responding to the music. In multiple listening these movements are informative about the process of learning, understanding and emotional engagement of the listener.

Our previous research based on video-analysis of these movements has shown that these spontaneous movements are present in the case of listeners with severe and multiple disabilities as well. Analyzing the progress of these movements we could discover the signs of higher cognitive functions such as attention, memory and anticipation of certain musical solutions.

We elaborated a protocol for measuring the focus of attention with a portable EEG device. The device was used for describing the focus of attention of neurotypical individuals in different activities such as, reading and sight-reading. Thus, the previous protocol had to be adapted for individuals with severe and multiple disabilities performing a wide range of movements while listening to music. In our pilot study we compared the average of the levels of attention of 4 person with severe disabilities and 3 university students while listening three times the Finale from Bartók’s Sonatina (Sz.55., BB. 69.). Our first results has shown that all the for listener’s scored higher than one of the students.

This is an interesting result, because individuals with severe and multiple disabilities ar associated with low cognitive functions. The next step of the research is the detailed analysis of the EEG and the recordings of the movements of participants with severe disabilities to gain a deeper understanding of their cognitive processes.

——————————————————————-

13. számú poszter / poster number 13.: Sarlós Erzsébet

Az egyéni és csoportos Komplex Szenzomotoros Tréning hatása a tanulási képességekre az 5-12 éves gyermekek körében

A kutatás célja

I.Az Egyéni Szenzomotoros Terápia hatására hogyan változik az idegrendszer érettsége, a változás milyen összefüggésben van a tanulási képességek állapotával? Milyen egyéni problémák, orvosolhatók a szenzomotoros fejlesztésen keresztül?

II.A Komplex Szenzomotoros Tréning milyen hatással van a fennmaradt csecsemőkori reflexek integrálására, a vesztibuláris szerv és a szenzomotoros koordináció állapotára a nagycsoportos óvodások körében? Van-e összefüggés a szenzomotoros érettség állapota és a tanulási eredményességet befolyásoló kognitív tényezők között?

 A kutatás      

Kvantitatív módszerek

A tesztek adatainak feldolgozása során modern tesztelméleti eszközöket használok. Amennyiben a teszt publikálója garantálta és alátámasztotta vizsgálatokkal, hogy a mérési eredmények intervallumváltozók adatai, akkor is elvégzem ennek vizsgálatát, mert az eredményt a populáció is befolyásolhatja.

Amennyiben ilyen információ nem áll rendelkezésre, úgy magam elvégzem a vizsgálatot. Jó esetben intervallumváltozókat kapok, ám ha ez nem teljesül, ordinális adatokkal dolgozhatok, rendszerstatisztikai vizsgálatokat végzek. Amennyire az adatok lehetővé teszik, több változós statisztikai elemzéseket, pszichomertiai modelleket is alkalmazok.

Kvalitatív módszer

Az egyéni tréning magatartásra, viselkedésre gyakorolt hatását tekintve strukturált interjút alkalmazok.

A kutatás állapota

A mérési anyagok összeállítása, tesztelése az egyéni terápia és a csoportos tréning tekintetében. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés.

A kutatás várt eredményei, jelentősége

Ha fentiek alapján felállított hipotézisek bizonyítást nyernek, akkor az Komplex Szenzomotoros tréning, ill. a terápia hozzájárulhat bizonyos tanulási képességek megalapozásához, csökkentheti a beilleszkedési és magatartási problémákat, meghatározhatja a gyermek tanuláshoz való viszonyát egy egész életre kihatóan. A sikeres iskolai beválás hatással van arra, hogy a gyermekfelnőttként hogyan találja meg a helyét a munkában, a társadalomban.

The aim of the research

  1. How does Individual Sensorimotor Therapy affect the maturity of the nervous system, and how is this change connected to the state of learning abilities? What individual problems can be treated with Sensorimotor Development Therapy?
  2. How does Complex Sensorimotor Training affect the integration of persistent infant reflexes and the condition of the vestibular organ and sensorimotor coordination in children in the last year of their kindergarten education? Is there a connection between the state of sensorimotor maturity and cognitive factors affecting learning performance?

 The research

Quantitative methods

When processing data from the tests, I use the tools of modern test theory. Even when the publisher of the test guarantees and substantiates with studies that the measurement results are data of interval variables, I still conduct a test, since results may also be affected by the population.

If no such information is available, I conduct the test myself. Preferably, I get interval variables, but if this is not the case, I can work with ordinal data and conduct system statistics analysis. If the data permit, I also conduct multivariate statistical analyses and apply psychometric models.

Qualitative method

I examine the effects of individual training on conduct and behaviour with structured interviews.

The current stage of the research

Devising and testing measurement materials for individual therapy and group training. Data collection, data processing, and data analysis.

Expected results and significance of the research

If hypotheses formulated based on the above are proven, it means that Complex Sensorimotor Training and Therapy may help establish some learning abilities, may decrease social and behavioural difficulties, and may shape the child’s attitude towards learning for life. Success at school affects how the child will find their place as an adult, in work and in society.

————————————————————–

14. számú poszter / poster number 14.: Lesóné Kónya Mónika

Tükörtábla-terápia módszer

A hazai és külföldi szakmai eredmények, anyagok – különösen P. Mesker, holland gyermekneurológus – módszerének továbbgondolásával egy új, Magyarországon eddig még nem alkalmazott fejlesztőpedagógiai módszert dolgoztam ki, és tökéletesítettem, melynek jelentősége túlmutat saját fejlesztőpedagógusi munkám keretein, és országszerte egyre ismertebbé válik. 2010-ben az Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg könyv formában. Felnőttképzési tanfolyamaimon pedig már több mint 100 gyógypedagógus kolléga sajátította el a módszert, akik az ország különböző területein végzik munkájukat.

A tükörtábla egy új fejlesztőpedagógiai eszköz, mely az írásproblémák prevenciójában és terápiájában használható nagycsoportos óvodás kortól, felnőtt korig. Jól kiegészíti az anyanyelvi készségfejlesztéseket és az idegrendszeri érést serkentő, motoszenzoros, szenzomotororos terápiákat. Sőt, maga is lehetőséget biztosít a bilaterális integrációra. A tükörtábla a testközép síkjában felállított, függőleges tábla, ezért a függőleges szimmetria tengelyünk „kivetítéseként”, lényegében a két agyféltekét összekötő kérgestest tükörfunkciójának megélésére, stimulálására szolgál. Lateralizációs probléma esetén ez jó hatással lehet az agyfélteke-szerveződés funkcionális önkorrekciójára.

A tükörtábla-terápia saját vizsgálóeljárással rendelkezik, és elméleti háttér alapozza meg, emiatt beszélhetünk komplex módszerről.

Transzdiszciplináris szemléletű: a fejlődéspszichológia, az evolúciós pszichológia, valamint az agykutatás és a kognitív fejlődés-idegtudomány területeit egyaránt érint.

Az írás genetikailag örökölt képességünk, olyan „csíra”, melynek kibontakozása környezet- és idegrendszeri érésfüggő folyamat. A lateralizációs folyamatot a kéz- és beszédfejlődés sajátos összefonódása, valamint a két kéz fejlődési kölcsönviszonya jellemzi. Az írókéz kialakulása egymásra épülő szakaszokra bontható, ahol a szimmetrikus periódus is kitüntetett jelentőségű, mert a  tükörfunkciót alapozza meg. Az írókéz kialakulása kétkezes fejlődési folyamat eredménye!

Mitől korszerű a tükörtábla-terápia?

Neuropedagógiai szemléletű: napjaink kognitív idegtudományi eredményeinek a fejlesztőpedagógiai gyakorlatba történő beépítésére törekszik.

Kétkezes, szinkronmozgáson alapuló motoros terápia. Játékos, kreatív. Intermodális kapcsolatokat erősít a vizuális, az auditív és a mozgásos csatornák között. Aktívan részt vesz a következő folyamatokban: két kéz szinkrón; száj/kéz szinkrón; száj-kéz/jelentés szinkrón; írókéz-vezetőszem kapcsolat; íráskép/tükörkép-differenciálás; belső íráskép stabilizálódása; hallási percepció/auditív tagolás/fonológiai tudatosság; vizuomotorika.

Olyan mentális funkciókat erősít tehát, amik szükségesek a kézíráshoz, illetve a rossz beidegződések leépítéséhez és az új írás-automatizmusok kialakításához.

A tükörtábla-terápia, mint az írásproblémák nem tünetorientált kezelésének komplex módszere, újszerű és hiánypótló a magyar szakmai gyakorlatban.

Monika Lesóné Kónya: (Lecturer in Pedagogy, Special Education Teacher, Workplace: Pest County Pedagogical Service, Érd): Mirrorboard-therapy method

The mirrorboard is a new pedagogical tool to prevent writing problems and can be used in their therapy from the age of 6 to adulthood. Mirrorboard therapy can be used as a supplementary treatment in teaching native language skills or in helping the nervous system in the maturing process as well as in sensory integration therapies. Moreover it helps bilateral integration as stimulating the corpus callosus activates both hemispheres simultaneously: the visuality and creativity of the right and the grammatical functions of the left hemisphere.

The mirrorboard is a vertical board set in the sagittal plane therefore as the projector of our vertical symmetry axle it stimulates experiencing the mirror function of the hemisphere connecting corpus callosum. In cases of lateralisational problems this method can have beneficial effect on the functional self correction of hemisphere organisation.

Writing is a genetically determined skill, a kind of seed whose growing depends on the environment and the maturing of the nervous system. The process of lateralisation is characterised by the close connection between hand and speech development and also by the interrelated development of the two hands. A child’s hand is still developing. The process where a hand becomes dominant consists of different stages. The period of symmetry plays an important role because the integration of the hands is realised on cortex level through the corpus callosum with the establishment of the functional inversion of the hands. This is the base for dominance when one hand represents the two.

The mirrorboard therapy has its own examination protocol based on a theoretical background.

The mirrorboard therapy is a complex method that deals with writing problems from a non symptom oriented point of view. It is new and genuine in Hungarian special education practise.

—————————————————————–

15. számú poszter / poster number 15.:  Jeneiné Novák Erzsébet

Az olvasási zavarok genetikai háttere

A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is fellelhetőek. A fejlődési diszlexia biológiai meghatározottságára vonatkozóan már a legkorábbi leírásokban is találhatunk utalásokat. Eszerint megkülönböztetünk családi eredetű, tehát elsősorban genetikai eltérésekre visszavezethető diszlexiát, valamint a korai fejlődés során bekövetkező, minimális agyi sérüléssel összefüggésbe hozható diszlexiát (Csépe 2000:259).

Az előadás igyekszik bemutatni a 2013-2018. évi időszak genetikai jellegű áttekintő tanulmányait a diszlexiára való hajlam esetében.

Módszerek: A PubMed-ben, internetes adatbázisban szisztematikusan történt a keresés, az elmúlt 5 év tanulmányaiból, egészen 2018 augusztusáig. A keresési szakkifejezések: dyslexia genetics, Article types: review, Text availbillity: Free full text, Publication dates: 5 years, Species: Humans, Languages: English.

Kutatásterv és eljárás: A PRISMA (kiemelt jelentések adatok szisztematikus áttekintése és meta-analízise) irányelv alapján készült.

Tanulmányválogatás: Beleértve minden olyan tanulmányt, amelyek megfeleltek a keresésnek.

Eredmények: 11 elérhető cikk volt érintett a keresés során, az áttekintett időszak 2013-2018. közötti időszakban. Az utolsó lépésben 6 elérhető tanulmány van érintve, 3 esetben nem besorolható, 2 nem hozzáférhető.

A poszter a gének ismertetésére szorítkozik, amelyek feltételezhetően kapcsolatban lehetnek a kialakuló dyslexiával.

A genetikai meghatározottság mellett, természetesen jelentős környezeti hatással is kell számolnunk, mely hatással van a gyermek fejlődésére.

The genetics of reading disabilities

Learning disorders occur at a very young age and their symptoms can be detected in adults too. With regard to the biological determinism of developmental dyslexia, references can already be found in the earliest descriptions. According to this, there is a type of dyslexia which is rooted in the family backround, so it comes from mainly genetic disorders. Also, there is another type of dyslexia that occurs during the early child development and can be connected to minimal brain injury (Csépe 2000:259).

The aim of this presentation is to show those studies/review articles published between 2013-2018 which deal with the genetic type of dyslexia.

Methods: The systematic research occured in the Internet database called PubMed regarding the studies from the past five years until Aug. 2018. Technical terms used during the search: dyslexia genetics, Article types: review, Text availability: Free full text, Publication dates: 5 years, Species: Humans, Languages: English.

The research plan and procedure were made based on the principles of PRISMA- the systematic overview and meta-analysis of highlighted reports and data.

The study selection included all the studies that met the needs of the search.

Results: 11 articles were concerned during the search which regarded a period between 2013-2018. In the last phase 6 available studies are involved, out of which 3 are not classifiable and 2 are not accessible.

The presentation is limited to the description of those genes that are in presumable connection with the appearance of dyslexia.

Besides genetic determinism there is, of course, a strong environmental effect, which influences the development of the child.

—————————————————————

16. számú poszter / poster number 16.: Muzslai-Bízik Hanna

Ipad használata cerebrális parézissel élő gyermekek fejlesztésében

A vizsgálat körülményei
Vizsgálatunk az SE Pető András Kar Intenzív Intervallum Nevelés, bejáró és bentlakó szülős csoportban zajlott és 4 hónapos időszakot ölelt fel. Egy pilot vizsgálatnak felel meg, amelyben felmértük, hogy az Ipad, mint fejlesztő eszköz a konduktív pedagógiai programba beilleszthető-e. Az említett csoportban intervallum konduktív nevelés folyik, melynek során a gyermekcsoportok két-háromhetes turnusokban váltják egymást. A vizsgálat során összesen hét gyermekcsoportban 47 gyermek találkozott az Ipaddal és 76 különféle alkalmazást próbáltak ki. A vizsgálatba konduktor irányítása mellett nemcsak a gyermekeket, hanem szüleiket is bevontuk.

A vizsgálat főbb célkitűzései
Az Ipad használatán keresztül a cerebrális parézissel élő gyermekek fejlődésének elősegítése a következő területeken:

  • testséma, nagymozgások, finommotorika fejlesztése
  • kognitív képességek fejlesztése
  • auditív és vizuális diszkrimináció fejlesztése

A vizsgálat módszerei

  • fotó-videó dokumentáció
  • megfigyelési jegyzőkönyv

A poszteren a vizsgálatban résztvevő gyermekek alábbi adatai három diagramon jelennek meg:

  • életkor: 2-7 éves korig
  • diagnózis: tetraparézis, hipotónia, diparézis, atetózis, megkésett mozgásfejlődés, hemiplégia,ataxia
  • mozgásállapot (A 7 vizsgálati csoportban résztvevő gyermekek háromféle mozgásállapot-kategóriába sorolhatóak):
     kezdő (a gyermek teljes ellátásra szorul),
     középhaladó (a gyermek elkezdte helyét-helyzetét önállóan változtatni, de tevékenységeinek többségében még segítséget igényel),
     haladó (a gyermek önállóan is képes tevékenységeinek kivitelezésére, de mozgáskoordinációja még fejlesztésre szorul, a feladatok megoldásához felügyeletre, minimális irányításra van szüksége).

A vizsgálat főbb következtetései
A vizsgálat összes érintettje számára eredményesnek bizonyult az Ipad használata.

Ipad hasznossága a gyermekek szemszögéből:

  • elvarázsol, motivál
  • hozzásegít a nyugalmi helyzet eléréséhez és fenntartásához
  • segíti a holtponton való átlendülést, a kitűzött cél elérését.

Ipad hasznossága a szülők szemszögéből:

  • szakember irányítása mellett a fejlesztési folyamat szerves eszköze
  • végtelen számú játék áll rendelkezésre ingyenesen
  • ésszerű használat mellett megszínesíti az otthoni játékok tárházát is.

Ipad hasznossága a konduktorok szemszögéből:

  • bővíti a módszertani repertoárt, fejleszti az IKT kompetenciát
  • ihletet ad, időt spórol
  • lehetőséget ad a differenciálásra.

Hanna Muzslai-Bízik: The use of the iPad for developing children with cerebral palsy

Circumstances of the study
Our study was conducted over a period of four months in an outpatient and residential parent and child group providing intensive interval education at Semmelweis University András Pető Faculty. It corresponds to a pilot project aimed to examine whether it is possible to integrate the iPad as a developmental tool into the conductive pedagogical programme. In the said group interval conductive education is provided to children’s groups taking 2/3-week turns. During the survey altogether 47 children in 7 groups were introduced to the iPad and 76 various applications were tested. The children’s parents were also involved in the study under conductors’ supervision.

Main objectives of the study
Promote the development of children with cerebral palsy through the use of the iPad in the following areas:

  • development of body scheme, gross and fine motor movements
  • development of cognitive skills
  • development of auditory and visual discrimination

Methods of the study:

  • photo and video documentation
  • observation records

In the poster the following data of children involved in the study are displayed in three diagrams:

  • age range: 2-7 years
  • diagnoses: tetraparesis, hypotonia, diparesis, athetosis, delayed motor development, hemiplegia, ataxia
  • motor condition (In terms of motor condition, children participating in the 7 assessment groups can be classified in three types of categories):

  beginner (the child needs full care),

  intermediate (the child has started to change position and place independently but needsassistance with most activities),

  advanced (the child is able to perform activities independently but their motor coordination still needs to be developed, they need supervision and minimal guidance to accomplish tasks).

Main conclusions of the study:
The use of the iPad has proved successful for all those participating in the survey. Utility of the iPad from the children’s point of view:

  • They get fascinated and motivated.
  • It helps achieve and sustain rest position.
  • It helps get over standstills and reach the set goals.

Utility of the iPad from the parents’ point of view:

  • Under a professional’s supervision it serves as an integral instrument of the development process.
  • A vast number of games are available free of charge.
  • Its reasonable use enhances the repository of games at home.

Utility of the iPad from the conductors’ point of view:

  • It broadens the methodical repertoire and improves ICT competence.
  • It inspires and saves time.
  • It provides an opportunity for differentiation.

The poster is enriched by several photos that were taken during the survey.

—————————————————

17. számú poszter / poster number 17.: Fenyősi Fanni

Magyar verzió

feltöltés alatt…

Introducing the BHRG Foundation and it’s work

The BHRG Foundation has been founded by Katalin Lakatos PhD in 1993 and works with children who have diverging development pattern. Professor Lakatos had innovative approach to detect risk factors that can later lead problems in the motor, psycho-cognitive, or social areas. After detecting the main problems Professor Lakatos’s Targeted Sensory-Motor Therapy (TSMT I for individual, and TSMT II for group session) and Hydrotherapeutic Rehabilitation Gymnastic Therapy (HRG) offers personalized treatment that strengthens both subcortical and cortical areas of the brain, therefore enabling the child to live a more wholesome life.

The BHRG Model

The BHRG Model offers a specialized examination and treatment that combines neurological, sensory and motor observation aspects. Our target groups are children who have problems on the following areas:

  • delayed motor development
  • delayed speech development
  • pervasive developmental disorder
  • ADHD
  • behavioural disorder symptoms, low control functions
  • extreme anxiety
  • OCD
  • learning difficulties (dyslexia, dyscalculia and dysgraphia)

Neuro-sensory motor examination – The LongiKid ©

LongiKid © is suitable to detect risk factors in children from 3 months to 11 years that can later manifest in motor, psycho-cognitive or social problems. LongiKid © offers an objective measure of the child’s neurological capacities, provides information on important intervention points and offers more that 1000 dynamic observation factor from the child. Diagnosticians are taught how to cooperate with paediatricians and other professionals from the medicine area, therefore each child who undergoes the test becomes part of the preventive healthcare network.

One-on-one TSMT therapy

This form of therapy is suitable for children whose performance on the LongiKid © test revealed more than 6 months delay on one or more area. Our therapists set personalized therapy and teach parents how they can exercise with children the home-training. The exercises are easy to carry out and provide quality time for the family that can stabilize their relationship and empower parents by making them active participants in the development of their children.

Group TSMT therapy

Children who perform well on the LongiKid © test but have minor difficulties in learning, concentration or forming social relations are welcomed to join group TSMT. This is also a good platform to prepare them for elementary school and increase their focus, attention span and task-awareness. Group TSMT has 5-8 children per group that enables therapists to pay enough attention to each child individually as well. During the therapy children meet real-life conflicts and learn how to cooperate with their peers and the teacher/therapist.

HRG therapy

HRG therapy combines TSMT exercises and offers a suitable atmosphere for children who have difficulties in bonding with parents, pay attention to teachers or accept external stimuli. The exercises are carried out in lukewarm water, and challenges both children and parents to use their motor, psycho-cognitive and social abilities.

————————————————

18. számú poszter / poster number 18.: Zemán Andrea Anna

A logopédiai terápia hatása a fonológiai tudatosság fejlődésére 5-6 éves kor között

A fonológiai tudatosság megfelelő fejlettsége óvodáskorban nagymértékben hozzájárul a sikeres olvasástanuláshoz. A nyelv- és/vagy beszédfejlődés zavarai rizikófaktorok az írott nyelv elsajátítására nézve.

A kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a fonológiai tudatosság három szintjét (rím-, szótag- és fonématudatosság) hogyan érinti a logopédiai terápia: kimutatható-e szignifikáns különbség 5-, illetve 6 éves korban, ha igen, akkor mindhárom területen megjelenik-e a különbség, vagy csak bizonyos szinteken?

A nem reprezentatív vizsgálatba 57 ötéves és 45 hatéves gyermeket vontunk. Mindkét korosztályból 24 fő részesült logopédiai terápiában. A vizsgálati csoport problémája azonban heterogén volt: a megkésett beszédfejlődéstől a nyelvi zavaron át a beszédhibáig. A kontroll csoportok tipikusan fejlődő gyermekekből álltak. A jelen vizsgálat egy nagyobb kutatás része, amelyben a fonológiai tudatosság fejlődésére ható tényezőket vizsgáljuk. A gyermekek fonológiai tudatosságát a NILD Tanulási Terápia programban használt, 10 szubtesztes fonológiai tudatosság vizsgálóeljárással mértük. A vizsgálat keresztmetszeti, ezért nincs rálátásunk arra, hogy a logopédiai terápiában részesülő gyermekeknek milyen volt a fonológiai tudatossága az intervenció megkezdése előtt.

A vizsgálat kimutatta, hogy ötéves korban nincs eltérés a két csoport között, viszont hatévesen a logopédiai terápiában részesülő gyermekek fonológiai tudatossága szignifikánsan jobb volt, mint azoké a kortársaké, akik ugyan tipikus fejlődésűek voltak, de nem kaptak explicit, a fonológiai tudatosságra vonatkozó instrukciókat. Az eredmény rámutat nem csupán az intervenció fontosságára, hanem arra is, hogy a fonológiai tudatosság spontán fejlődése korlátozott, szükség van az explicit instrukcióra is.

English version

coming soon….

——————————————

19. számú poszter/ poster number 19.: Kovács Petra

Ritmus-készség-fejlesztés: a Ronnie Gardiner Módszer (RGM) (c) alkalmazási lehetőségei a neuropedagógiában

A zene fejlesztő és terápiás célú alkalmazásának lehetőségeiről a mágneses képalkotó eljárások fejlődésével egyre többet tudunk.  Tudományos publikációk sora foglalkozik a pszichológiailag komplex kognitív, affektív és szenzomotoros folyamatok és változások feltárásával, melyet az aktív zenei tevékenységek és zenehallgatás okoz idegrendszerünkben. Ezzel összefüggésben egyre több olyan speciális módszertan jött létre, melyek klinikai tapasztalatokon alapulnak, kötött terápiás protokollokra épülnek, és amelyekben a terápiás célok elérése érdekében meghatározott módon zenei eszközöket alkalmaznak. Ezek a terápiás eljárások arra a tudományos felismerésre és paradigmára épülnek, hogy a megfelelő zenei tevékenységgel stimulálhatjuk és kontroll alá helyezhetjük az idegrendszer azon központjait, melyek a mozgás, a figyelem, a beszéd, a memória normális működéséért felelősek. Mivel ezek a központok kulcsszerepet játszanak az iskolai tanulás eredményességében, a nyelvi-, olvasási-, matematikai készségekben is, a zenére épülő módszerek egyre több figyelmet kapnak a neuropszichológiai (re)habilitáció), a gyógypedagógiai fejlesztés és a neuropedagógia területén is.  Az egyik ilyen módszer, a Ronnie Gardiner Módszer (RGM), amely multiszenzoros megközelítésre épül és – kihasználva a neuroplaszticitást – a ritmus és a zene segítségével stimulálja az idegrendszert, tréningezi az idegpályákat. A módszer lényege, hogy egyszerre használ auditív, verbális, vizuális, taktilis és mozgásos ingereket. A poszter célja az RGM módszer neuroanatómiai hátterének és a neuropedagógia területéhez kapcsolódó alkalmazási lehetőségek bemutatása.