Poszterszekció/ Poster section

  1. számú poszter / poster number 1.: Krániczné Szabó Ági, Tóth Andrea

A NILD bemeneti mérések tanulsága sajátos nevelési igényű általános iskolás tanulóknál

Integrációban dolgozó gyógypedagógusként fontos feladat az év elején felvett bemeneti mérések elvégzése. Az elmúlt években a tanulókkal mindössze egy olvasási és egy helyesírási feladat elvégzése történt meg a meglévő iratanyagok elemzése mellett, melyek alapján nem kaphattunk pontos képet a fejlesztésben részt vevő gyerekekről. Az idei évtől kezdődően a Szakértői vélemények és Pedagógiai vélemények elemzése mellett a NILD (National Institute for Learning Development) pedagógus-továbbképző programon tanult bemeneti vizsgálat felvétele történt meg a sajátos nevelési igényű tanulók körében (F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0).

Jelen kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy az általános iskolás sajátos nevelési igényű tanulók (F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0) a NILD bemeneti mérése alapján mely területeken érnek el az életkori átlagtól eltérő eredményeket, vagyis melyek azok a területek, amelyek fejlesztése kiemelt fontosságú ezeknél a tanulóknál, illetve mely területekre építhető a fejlesztés.

A kutatásban 40 sajátos nevelési igényű integrációban tanuló általános iskolás gyermek vett részt. A tanulók az általános iskola 1–8. osztályába járnak. Az elvégzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a fonológiai tudatosság, az írás, olvasás mellett a testkép, az ujjismeret és az ABC is nehézséget okoz, sokszor még 8. osztályban is. Ezen területek célzott fejlesztésével csökkenthető lenne a tanulók iskolai kudarca.

A kutatás folytatásaként 1 éves rendszeres fejlesztés után kontrollmérést fogunk készíteni, mely megmutatja majd a fejlesztés hatékonyságát.

Implication of NILD input tests of primary school students with SEN

As a special education teacher working in integration, it is an important task to make input measurements at the beginning of the school year. In recent years – besides examining existing documents ­– only a reading and spelling test was taken, on the basis of which we could not get a clear picture about the students involved. From this year on, besides analyzing the special documents given by Experts and Teachers, we started to measure students according to the NILD program (i. e. National Institute for Learning Development). The input test of NILD was taken among students with SEN (i.e. special educational needs), including: F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0.

In our present research, we examine on which fields students with SEN (F80.9, F81.0, F81.1, F81.2, F81.8, F81.9, F83, F90.0) differ from average at their age on the basis of NILD input tests. By conducting this survey, we’ll be able to determine those fields, the development of which is extremely important for these students; and also those, that can serve as a basis for their development.

40 elementary school students with SEN, who learn in integration, have been involved into the research. Students from various age groups, 1st-8th graders.

According to the results, besides phonological awareness, writing, and reading; body image, finger of knowledge, and the alphabet cause the most difficulty, even for 8th graders. By targeting these special fields, we will be able to reduce students’ failures in school.

As continuation of the research, we tend to make a control survey after a 1-year-long development to examine the efficiency of the process.

————————————————————————

2. számú poszter / poster number 2.: Svraka Tamásné, Dékány Judit, Polgárdi Veronika

Új utak a specifikus tanulási zavar diagnosztikájában – Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata

(DPV 1-2.)

A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata olyan vizsgálóeljárás, amely a legújabb neurolópszichológiai, neuro- és gyógypedagógiai kutatásokra támaszkodva, egyéni teljesítményprofil elkészítésével térképezi fel a gyermekek matematikai és kognitív képességeit. Az értékelés elsődleges célja a teljes körű állapotfelmérés, a számolási képességek és bázisfunkciók megismerése, a fejlesztés főbb feladatainak kijelölése. Fokozottan fókuszál az elsajátított alapismeretekre, képességekre, készségekre, gondolkodási folyamatokra, viselkedésre, motivációra és az ezekben bekövetkező változásokra. A tényleges objektív és minőségi mutatók összehangolása képezi a diagnosztikus besorolás alapját. (Rózsa, 2015)

A fejlesztő szemléletű vizsgálóeljárás kritériumorientált jellegének megfelelően, célzottan kiválasztott alapvető matematikai fogalmakat, szám- és műveleti fogalmat, alapműveletek végzésének színvonalát, matematikai szövegértést, érvelést, és bázisfunkciókat mérő feladatokat tartalmaz, valamint az egyéni érési időt is figyelembe veszi. (Polgárdi, Láz és Dékány, 2018)

A kvantitatív értékelés alapján a gyermekek/tanulók teljesítménye 40%-ban mutatott súlyos, 70–80%-ban mérsékelt fokú alulteljesítést a matematikai képességek, készségek, ismeretek terén. A Pótlás, bontás, alapműveletek szubtesztben szignifikáns elmaradást mértek. A kvalitatív értékelés alapján a tanév elején a nagycsoportos óvodás gyermekek 50%-a csupán egy, a Számlálás c. szubtesztben teljesített életkorának megfelelően (Rózsa, 2015, Svraka, m.a.). Az alacsony teljesítmény okozója sok esetben a szociokulturális hátrány, a matematikatanítási módszertani hiányosságok, a nem megfelelő tanítói attitűd és következményként a szorongás is lehet (Svraka és Ádám, 2018). „Ennek kiküszöbölése sok gyermeknél − a dinamikus értékelés elve alapján − a megelőző korcsoportra/osztályfokra való visszafordulás, illetve több úgynevezett betanító feladat adásával vált lehetővé.” (Polgárdi és Dékány, 2013)

Az eredmények következtetéseként elmondható, hogy a „fejlesztésnek leginkább ellenálló, fejlesztendő területek fejlődési diszkalkulia esetén: idői tájékozódás, becslés, helyiérték-fogalom magasabb számkörökben, számfogalmak kialakulása (absztrakció), alkalmazása és az aritmetikai tények előhívása, legfőképp a szemantikus elaboráció nehezítettsége következtében. A DPV szubtesztek közötti korrelációs együtthatók megerősítették a szakértői tapasztalatokat (10.030 esetfeldolgozás). (Csonkáné, 2012, Polgárdi, Láz és Dékány, 2018)

A mérőeljárás a diagnosztikus munka és az óvodai/alsó fokú oktatás-fejlesztés tennivalóira vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg. A részletes értékelő rendszerrel és magyarázattal ellátott vizsgálat a diagnosztikus gyakorlat és a hazai kutatások számára is egységes keretet adhat (Polgárdi és Dékány, 2013).

New ways in the diagnostics of specific learning disorder – The Educational Assessment of Dyscalculia

The Educational Assessment of Dyscalculia builds on the newest research results in neuropsychology, in neuro- and special education and maps children’s cognitive and mathematical abilities by providing an individual achievement profile. The main goal of the examination is a full-scale assessment of the present state, to discover the math manipulation abilities and the basic functions and also, to decide the main scope of the development. It’s main focus is laid on the acquired basic knowledge, abilities, skills, thinking processes, behaviours, motivation, and the changes occurring within these factors. The tuning of the factual, objective and the qualitative indexes provides the basis of the diagnosis (Rózsa, 2015).

The assessment protocol – according to its criteria-oriented characteristics – includes tasks measuring basic math concepts, number and manipulation concept, the level of the execution of basic math manipulations, math comprehension, argumentation and the basic functions, considering the individual developmental tempo (Polgárdi, Láz és Dékány, 2018).

The quantitative assessment disclosed that 40% of the students struggle with severe and further 70-80% moderate discrepancy in math abilities, skills and knowledge. They show significant delay in the areas of subtraction, division, basic manipulations. According to the qualitative assessment, at the beginning of the school year, the 50% of the kindergarten-aged children reached the age-equivalent result only in one subtest, in Counting (Rózsa, 2015, Svraka, m.a.). In many cases, there is a socio-cultural disadvantage in the background: deficiency in math teaching methodology, inappropriate attitude of the teacher which may result in math anxiety (Svraka és Ádám, 2018). „ To eliminate it, many children need to receive tasks of the previous age / grade group – according to the dynamic evaluation – or they receive more exercises int he teaching phase” (Polgárdi és Dékány, 2013).

As a result, it was disclosed that the most important areas where intervention is needed in case of developmental dyscalculia: orientation in time, estimation, place value of bigger numbers, number concept (abstraction) and its application, the recall of arithmetic facts, mainly due to the difficulty in semantic elaboration. The correlation statistics confirmed the professional experiences (after 10 030 case analyses) (Csonkáné, 2012, Polgárdi, Láz és Dékány, 2018).

The protocol also provides advices for the instructional / developmental intervention in kindergarten and in primary school. This assessment with detailed evaluation may provide a unified framework for the diagnostics as well as for researchers (Polgárdi és Dékány, 2013).

———————————————————————

3. számú poszter / poster number 3.: Dr. Kissné Zsámboki Réka, Farnady-Landerl Viktória 

Invenció és innováció a gyermeki fejlődés monitorozásában: az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazhatósága az innovációs sikertényezők elemzésének tükrében

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán 2017-ben gyermekneurológusok, neveléstudományi kutatók, pszichológusok és gyakorló pedagógusok bevonásával indult el a Kisgyermekkori Neuropedagógia Kutatócsoport. A közös kutatómunka egyik jelentős szegmensét képezi a „Soproni Egyetem Struktúraváltási Terve” – 32388-2/2017 INTFIN sz. projekt keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával vásárolt EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülékek alkalmazhatóságának vizsgálata. Poszterprezentációnk egyrészről a gyermeki fejlődés – különös tekintettel az iskolaérettség – monitorozására alkalmazott klasszikus vizsgálatokat tekinti át, majd ezen vizsgálatokkal összefüggésben, a pedagógiai gyakorlatra is adaptálható innovációs sikertényezők mentén elemzi a az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazhatóságát a neveléstudományi kutatásokban. Az innovációs sikertényezők közül vizsgáljuk az EMOTIV EPOC+ mobil EEG készülék alkalmazásában rejlő relatív előnyöket, a kompatibilitást, a potenciális alkalmazók innovációs szükségleteit és fogékonyságát, a megfigyelhetőséget és a kipróbálhatóságot, valamint az alkalmazás során tapasztalt hátrányokat, nehézségeket.

Invention and Innovation in Monitoring Childrens’s Development – Implementation of EMOTIV EPOC+ EEG Devices With The Approach of Innovation Success Criteria

In 2017 a new research team was established by pediatric neurologists, psychologists, teachers, researchers and preschool experts at the University of Sopron Benedek Elek Faculty of Pedagogy. The research field is concentrated on a recently new topic defined ’early childhood neuropedagogy’. The main focus of the collaboration is revealing of use of EMOTIV EPOC+ EEG devices in the practice of early childhood education. The project is financed by the Ministry of Human Capacities (Nr. 32388-2/2017 INTFIN). In our present research first we overviewed the classical ways of monitoring chlidren’s development (e.g. different test and surveys) then we analysed the possibilities of using EMOTIV EPOC+ EEG devices in the field of educational sciences. We focused on an innovative-reflective approach, concentrated on the following success criteria of innovation in the pedagogical practice: e.g. relative advantage, compatibility, the needs and sensibility of potential adopters, complexity, observability, trialability and technical challenges (Rogers, 2002; Kissné, 2015).

————————————————————–

4. számú poszter / poster number 4.: Kertész Csaba

TEMPÓTARTÁS SZÁMÍTÓGÉPES VIZSGÁLATA ATIPIKUS NYELVI FEJLŐDÉSŰ GYEREKEKNÉL

Az atipikus nyelvi fejlődés és a gyenge ritmikai képességek kapcsolatát számos kutatás eredménye látszik alátámasztani (Wolff, 2002; Flaugnacco et al., 2014; Cumming, Wilson, Leong, Colling & Goswami, 2015). Bár ennek neurológiai háttere még nem teljesen tisztázott, valószínűsíthető, hogy a zenei, illetve a nyelvi észlelés és produkció során használt központi idegrendszeri struktúrák átfedésben állnak (Patel, 2011; Goswami, 2017). A gyenge ritmusérzék előrejelezheti a későbbi nyelvi, olvasási, írási nehézségeket, és – mivel már az olvasás tanulásának megkezdése előtt mérhető – akár a diagnosztika területén is használhatóvá válhat (Corriveau, Goswami & Thomson, 2010; Carr, White-Schwoch, Tierney, Strait & Kraus, 2014). Jelen kutatás célja egy olyan digitális mérőeszköz kifejlesztése és tesztelése volt, amely a ritmusérzék egy speciális részterületére, a tempóra, annak észlelésére, követésére és tartására fókuszál. Ehhez az ún. szenzomotoros szinkronizációs feladatot (SMS – sensorimotor synchronization) használtam. Ez egy nemzetközi gyakorlatban elterjedt viselkedéses teszt, amely során a vizsgálati személyeknek ritmikus hangingerhez (általában metronóm hanghoz) kell a mozgásos válaszaikat igazítani, általában kopogva (Repp, 2005; Repp & Su, 2013). Az összeállított teszt – a legtöbb hasonló mérőeszközzel szemben – rövid, mindössze kb. 15 perces és kizárólag komplex zenei ingeranyagot használ, így játékos és motiváló a gyerekek számára. A zenéhez történő szinkronizáció mellett tartalmaz egy spontán tempót (SMT – spontaneous motor tempo) mérő feladatot is, amely során külső hanginger nélkül kell egyenletes tempót produkálnia a személynek, valamint egy észleléses feladatot is. Az utóbbi során a zenékhez kevert metronómhangról kell eldönteni, hogy azok pontosan illeszkednek-e, vagy sem.

A kutatás első szakaszában tipikus populációval végeztem el a tesztet, összesen 152 elsőtől ötödik osztályos tanulóval, majd a második részében 20 vegyes diagnózisú, atipikus nyelvi fejlődésű tanulót hasonlítottam össze a kontroll csoport kor szerint illesztett, 8 év fölötti részével (N=116). Az atipikus fejlődésű tanulók minden feladatban alacsonyabb teljesítményt mutattak: kevésbé tudták a kopogásukat a zenéhez igazítani a vizsgálathoz használt mindhárom tempójú zene esetében (80 bpm, 120 bpm, 150 bpm). Spontán tempójuk lényegesen magasabb volt, amely több kutatás szerint is az idegrendszeri éretlenség jele lehet

(McAuley, Jones, Holub, Johnston & Miller, 2006; Thompson, White-Schwoch, Tierney & Kraus, 2015), valamint nagyobb mértékben eltávolodtak a kezdőtempójuktól, és ütéseik a feladatok során saját magukhoz képest is nagyobb szórást mutattak, illetve az észleléses feladatban is szignifikánsan gyengébben teljesítettek. A kutatást folytatva reményeim szerint a jövőben létrejöhet egy olyan diagnosztikai eszköz, amely segíthet a nyelvi fejlődési zavarok, az olvasás és írás esetleges nehézségeinek előrejelzésében. Az eredmények a ritmikai fejlesztő programok hatékonyságát vizsgáló nemzetközi szakirodalommal együtt (Overy, Nicolson, Fawcett & Clarke, 2003; Bhide, Power és Goswami, 2013; Habib, Lardy, Desiles, Commeiras, Chobert & Besson, 2016) alátámasztják a ritmikai fókuszú zenei tevékenységek fontosságát is, amelyek a zeneoktatás mai gyakorlatában jellemzően háttérbe szorulnak, mindazonáltal hatékony eszközei lehetnének a prevenciónak és korrekciónak egyaránt.

Csaba Kertész, dr. Rita F. Földi – Computerized measurement of sensorimotor synchronization:
a comparison of children with typical and atypical language development

Many studies have suggested a link between atypical language development (eg. SLI, dyslexia) and a deficit in rhythm perception and production (Wolff, 2002; Flaugnacco et al., 2014; Cumming, Wilson, Leong, Colling & Goswami, 2015). Although the neurological background of this connection is not yet fully understood, it seems certain that there is substantial overlap between neural structures used by the perception and production of both music and language (Patel, 2012, 2014; Goswami, 2017). A poor sense of rhythm could forecast later difficulties language and reading acquisition, and – because it is measurable before the acquisition of reading – it could be useful as a diagnostic tool (Corriveau, Goswami & Thomson, 2010; Carr, White-Schwoch, Tierney, Strait & Kraus, 2014). The aim of this study was to create and test a digital instrument that focuses specifically on tempo as a part of rhythm in general. The Sensorimotor Synchronization (SMS) task was used for this purpose, in which participants are asked to tap to a beat (mostly a simple metronome sound), synchronizing their movements to the stimuli (Repp, 2005; Repp & Su, 2013). The test in contrast with most of those found in international literature was only 10-15 minutes in duration, and used complex musical stimuli more playful and motivating for children. In addition to the SMS, I’ve included a Spontaneous Motor Tempo task in which participants had to tap with no external stimuli, and also a perception task in which they were asked to make judgements of musical excerpts presented together with a metronome beat that were either in synchrony, slightly out of phase, or in different tempo (asynchrony with changing phase).

In the first part of the study, 152 typical students completed the test from 1st to 5th grade. This was followed by a comparison of 20 children with heterogeneous diagnoses of atypical language development, and a group (N=116) of age-matched, typical children from the first phase. The performance of the atypical group was inferior in all tasks. They were less able to synchronize their tapping to the music in all three tempi (80, 120, 150 bpm). Their spontaneous tempo was significantly higher, which may be a result of an immature nervous system (McAuley, Jones, Holub, Johnston & Miller, 2006; Thompson, White-Schwoch, Tierney & Kraus, 2015). They were more likely to drift from their starting tempo once the music stopped and showed greater inconsistency in their tapping and also performed lower in the perception task.

I hope by continuing research it will become possible to use the test as a helpful diagnostic tool in the prognosis of certain difficulties in the acquisition of language and reading. The results of this study together with those from studies of music-based therapeutic interventions (Overy, Nicolson, Fawcett & Clarke, 2003; Bhide, Power és Goswami, 2013; Habib, Lardy, Desiles, Commeiras, Chobert & Besson, 2016) underlines the importance of early rhythmic activities which are sadly underrepresented in music education, but could be valuable in the fields of prevention and correction.

————————————————————————

5. számú poszter / poster number 5.: Zimonyi N.,  Kassai R., Könczei Gy., Takács Z. K.

Cerebral paretikus gyerekek hátránya a végrehajtó funkciók működése terén

Az általános iskolai teljesítmény alapvetően határozza meg a gyerekek életútját és jövőjét. A végrehajtó funkciók, mint a munkamemória, a gátló és tervező készségek és a kognitív flexibilitás fejlettségi szintje meghatározóbb jelleggel bír a gyermekek tanulmányi kimeneteleire, mint az intelligenciahányados (Blair és Razza, 2007). Az iskolai teljesítmény hátterében álló faktorok feltérképezése kulcsfontosságú a tanulmányi előmenetelt befolyásoló fejlesztési programok tervezését tekintve is, mely kifejezetten fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek célirányos oktatásában, nevelésében.

A végrehajtó működések érintettsége a központi idegrendszeri sérülés kapcsán még pontosan nem ismert. A rendelkezésre álló kevés bizonyíték alapján úgy tűnik, hogy a cerebral paretikus gyerekek nagyobb eséllyel rendelkeznek alulfejlett végrehajtó funkciókkal, ami hozzájárul tanulási problémáikhoz (Bottcher, Flachs, & Uldall, 2009; Jenks, de Moor, & van Lieshout, 2009). A jelen vizsgálat során feltételeztük, hogy a központi idegrendszeri sérült gyerekek végrehajtó funkciói alulfejlettek tipikusan fejlődő társaikhoz képest. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mekkora hátrányban vannak ezek a végrehjató működéseket illetően, illetve hogy a különböző alkészségek mennyiben érintettek.

A vizsgált cerebral paretikus személyek kiválasztásánál, valamint kutatásba történő bevonásánál kritériumként szolgált a központi idegrendszeri sérülés és az egyértelmű, verbális kommunikációs készségek megléte. A mintát adó 72 8-16 éves korú gyerekek száma az eddigi nemzetközi vizsgálatokhoz képest is számottevő. A kontroll csoportba választott 102 diák egy, a kompetenciamérések alapján átlagos iskola tipikusan fejlődő növendékei voltak, akiket kor és nem alapján illesztettünk a cerebral paretikus mintához. A kutatás során két egyéni ülés keretében a Vienna Test System számos neuropszichológiai tesztjével mértük fel a gyermekek végrehajtó funkcióit, kiegészítve azt egy számterjedelem teszttel valamint a kártyaszortírozás (Dimensional Change Card Sorting teszt) vizsgálattal.

Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy szubsztanciálisan nagy különbség fedezhető fel a cerebral paretikus és a tipikusan fejlődő gyerekek végrehajtó funkciói között. Az előadás során ezt a diszkrepanciát és ezen eredménynek gyakorlati hasznosíthatóságát szeretnénk bemutatni.

Zimonyi, R. Kassai, Gy. Könczei, Z. K. Takács: Disadvantages on the field of executive functions in Children with Cerebral Palsy

The life and future of children are fundamentally affected by primary school performance. Executive functions such as working memory, inhibitory control, planning and cognitive flexibility are more predictive of children’s learning outcomes than intelligence (Blair and Razza, 2007). Mapping the underlying factors of school performance are key in the planning of intervention programs aimed at school progress which is especially important in the goal-oriented teaching and education of children with need of special education.

The involvement of executive functions in cerebral palsy is not yet known exactly. As it seems based on the limited proof, children with cerebral palsy are more likely to have underdeveloped executive functions which contributes to their learning problems (Bottcher, Flachs, & Uldall, 2009; Jenks, de Moor, & van Lieshout, 2009). Accordingly, we hypothesized in the present study that children with cerebral palsy have less developed executive function skills compared to their typically developing peers. Furthermore, we aimed to investigate the size of their disadvantage and how much the different components of executive function skills are affected.

We recruited children with cerebral palsy and sufficient verbal skills in addition to age-matched typically developing children. 71 children with cerebral palsy between the ages of 8 and 16 years enrolled in special education participated in the present study, which is an exceptionally large sample compared to previous studies. 102 typically developing children recruited from a school showing average performance also partook in the study who were similar to the children with cerebral palsy based on age and gender. In two testing sessions we measured executive function skills of the children using several neuropsychological tests such as a Stroop-test, a Corsi block test, a Tower of London task, a Go/No-Go test, a digit span test and the Dimensional Change Card Sorting test.

The preliminary results show that there is a large difference in the executive functions of children with cerebral palsy and their typically developing peers. In our presentation we will discuss this discrepancy in detail and the practical implications of the present results.

 

——————————————————————

6. számú poszter / poster number 6.Györkő Enikő, Lábadi Beatrix, Beke Anna, Szeszák Szilvia

Koraszülött gyermekek számérzékének fejlődése

A számérzék olyan veleszületett potenciál, amely intuitív módon megragadhatóvá teszi a számok jelentését, támogatja a mennyiségek változásának gyors megítélését becsléssel, felismerhetővé teszi a számosság változását, az ésszerűtlen eredményeket, illetve flexibilisen kezeli a numerikus helyzeteket. A numerikus tudás komplex és érzékeny területe a kognitív fejlődésnek, ezért a számérzék tipikus és atipikus fejlődése számos pszichológiai és pedagógiai kérdést vet fel.

A kutatásunk célja, hogy feltárja a számérzék atipikus fejlődésének jellegzetes vonásait koraszülött gyermekek csoportjában, illetve összefüggést keressen a gesztációs változók és a numerikus képességek fejlődése között. A vizsgálatba neurológiai tünetektől mentes, 1700 g alatt és 26-30 gesztációs hétre született, 5 éves koraszülött gyermekeket válogattunk, illesztett mintával. A vizsgálatban a számérzék öt területének mérésére a Number Sense Screener (Jordan et al, 2012) szűrőeljárást alkalmaztuk.

Eredményeink szerint a koraszülöttség szelektív hatást gyakorol a számérzék fejlődésére. Az atipikus fejlődés érinti a mennyiségek összehasonlításnak képességét, megnehezíti a kisebb/nagyobb numerikus nagyság egybevetését. Kutatási tapasztalataink arra utalnak, hogy a normál értelmi fejlettségű, de kissúllyal világra jött koraszülöttek lemaradást mutatnak szöveges feladatok megoldásában, illetve kevésbé jelentős mértékben ugyan, de a tipikusan fejlődő gyermekek előrébb járnak a számismeret területén is. Úgy tűnik, hogy a megzavart biológiai érés részleges érintettséget eredményez a számérzék fejlődésében.

Development of Number sense in preterm children

The innate potential of number sense supports the understanding and estimation of numbers, recognizes the changes of numbers, and the unreasonable results; or it manages the flexibility of numerical situations. The number knowledge is a complex and sensitive area of cognitive development, so the typical and atypical development of numerical sense raises a number of psychological and pedagogical questions.

The purpose of research is to reveal the characteristic features of the atypical development of number sense in preterm children; furthermore, to find a correlation between gestational variables and the development of numerical skills. In the research some preterm five years of age (< 30 weeks gestational age, < 1700 g, without neurological symptoms) were selected with a matched sample. In the study we used the Number Sense Screener (Jordan et al, 2012) which measures the number sense in five areas.

The results show that premature birth has a selective effect on the development of number sense. Furthermore, the atypical development hinders quantity discrimination, number knowledge, and story problems.

——————————————————-

7. számú poszter / poster number 7.: Imre Erika

NILD terápia alkalmazása az időskori demencia megelőzésében

Bemutatunk egy olyan programot (NILD), amely segíthet az időskori demencia megelőzésében, illetve hatásainak csökkentésében. A program három évig futott három budapesti idősek klubjában; jelen bemutatóban ismertetni szeretnénk a módszer alapjait, valamint ízelítőt adunk az elért eredményekből.

Az idős NILD terápia az elme megújító képességére épít. Fő célja a demencia megelőzése, késleltetése, stagnálása. A terápia heti 1×90 percben valósult meg, az első blokk alapszintű technikáit használva (morze, formák, pithagorasz, mozaik, testképek, gyűszűk, auditív memória gyakorlatok) a terapeuta által meditált csoportos foglalkozásokon (max.6-7 fő). Bár a módszert eredetileg egyéni fejlesztésre dolgozták ki, de az időseknél a kiscsoportos forma jobbnak bizonyult. Ennek oka az, hogy esetükben fontosabb a csoportban, közösen végzett munka, fontos, hogy a sikereiknek mások is tanúi legyenek. Így a terápia résztvevői a NILD technikák segítségével az időkorban gyakran már nehezen elérhető sikerélményhez is hozzájuthattak; ezzel a pozitív visszacsatolással is lassítva a demencia kialakulását.

De a módszer a demencia kérdésén túlmutat, hiszen motiválhatja az időseket olyan magatartás és életstílus kialakítására, amellyel elérhető a tevékeny öregedés. Ez is fontos terület. Nagy kihívás megfelelő motivációt találni, amivel aktivitásra késztethetjük őket, ennél már csak az nagyobb feladat, hogy a megtalált motivációt fent is tartsuk. A terápia sokszínűsége, „mássága” segítségünkre van ebben.

Erika Imre: The application of the NILD therapy in dementia prevention

This poster presents a program which may provide tools to prevent dementia of elderly people or reduce its effects. This program ran for 3 years in three elderly clubs in Budapest. We are going to describe the foundations of the method and share the results. The NILD Therapy for the Elderly builds on the cognitive modifiability of the brain at any age. Its main goal is to prevent, delay, and stagnate dementia. The therapy was provided 1×90 minutes per week, using NILD Level 1 techniques (Buzzer, Forms, Pythagoras, Design Tiles, Body Scheme Puzzles, thimbles and Auditory Memory Exercises) with therapeutic mediation in small groups of (maximum number: 6-7 people). Although the original Educational Therapy is administered in a one-on-one way, it seems that elderly people respond better in small groups. It is important for them if there are others who witness their success. This way, through NILD therapy, elderly people may experience success again, which happens so rarely in their age. The feeling of competence has a positive feedback and slower the emergence of dementia. Also, the method point beyond the problem of dementia, since it may motivate the elderly to an active aging. This is also an important area, since many times we find it challenging to find something motivating for them. There is one thing which may be even more difficult: to keep the motivation up. The variegation and the novelty of the therapy supports us in this endeavour.

—————————————————————

8. számú poszter / poster number 8.: Nagyné Farkas Andrea, Kunné Solti Éva

„Gyöngyhalász modell” mint jó gyakorlat a balatonalmádi Vörösberényi Általános Iskolában

Napjainkban gyakran hallani, hogy tudásalapú társadalomban élünk, mely arra készteti az egyént, hogy a folyamatos változásokra megfelelőképpen reagáljon. Nagy felelőssége van abban az oktatásnak, hogy az ismeretek megszerzéséhez szükséges képességeknek, készségeknek a birtokában legyenek a gyermekek, hiszen a tanulással megszerzett tudás kihat az egész életükre, de a szűkebb és tágabb környezetükre is hatással van.

A mi oktatási intézményünkben is azt tapasztalható, hogy az iskolát kezdő gyermekek jelentős hányada nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek a kiegyensúlyozott, sikeres teljesítményhez szükségesek.

A testnevelés, gyógytestnevelés foglalkozásokon is szembetűnő a tanulók eltérő mozgásfejlődése, a különböző tartáshibák és a gyakran előforduló tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek közötti összefüggések. Ezért fontos, hogy pedagógusként megismerjük azokat az okokat, mechanizmusokat, melyek akadályozzák az információk pontos kódolását, dekódolását, hogy ezen ismeretek birtokában a megfelelő segítséget tudjunk nyújtani a tanulóknak.

Az említett problémák enyhítése érdekében jelentkeztünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pályázatára, melyet a Társadalmi Megújulás Operatív Program „KÖZNEVELÉS AZ ISKOLÁBAN” TÁMOP-3.1.4.B/13-1-2013-0001 kiemelt projekt keretében, Mentorálló Intézményi Működés kialakítására, a nevelési-oktatási intézmények, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények számára hirdetett meg.

A kisiskolások testnevelés foglalkozásaiba beépített, a pályázat keretein belül általunk kidolgozott Gyöngyhalász Modellben, a Tervezett Szenzomotoros Tréning és a NILD Tanulási Terápia elemeinek egyfajta ötvözete jelenik meg. A modell kidolgozásakor a TSMT-szenzomotoros tréning alapelveinek tovább gondolása történt, nagyobb létszámú csoportokra kidolgozva, a NILD Tanulási Terápia elméleti hátterének sarokköveire építve.

A szenzomotoros, kognitív jellegű gyakorlatok támogatják a megkésett, illetve eltérő idegrendszeri szabályozó működés normalizálódását. A modell egyik sajátos jellemzője, hogy a motoros, pszichés-kognitív és szociális területek fejlődésére egyaránt hatással van. Az alapvető fizikai (kondicionális és koordinációs) képességek elsajátítása mellett a sokoldalú mozgássorok, komplex egyensúlyi feladatok közben alkalmazott mondókák, a NILD Tanulási Terápia kognitív elemei által olyan motoros kompetencia megszerzése a cél, amely birtokában a hétköznapokat, munkavégzést átszőtt mozgásos tevékenységek gördülékeny praktikus mozgásokká fejlődnek, ezáltal támogatják a kultúrtechnikák elsajátítását, magabiztosabb alkalmazását.

English version

coming soon…

————————————————————-

9. számú poszter / poster number 9.: Honvári Jolán

Képes Vagy Rá Fejlesztő Program

A pozitív pedagógiai gyakorlat akkor igazán hatékony, ha egyesíti magában a kognitív megközelítést a kompetenciafejlesztési módszerekkel. Mindegyikük a pozitív kompetenciákat, személyiségjegyeket és önismeretet célozzák, és nem a problémákkal, hibákkal foglalkoznak. Hamvai Csaba és Pikó Bettina (2008) A pozitív pszichológia szerint a tudás gyökerei nem keserűek, hanem édesek, különösen akkor, ha az iskola képes flow élményhez juttatni a tanulókat. Csíkszentmihályi Mihály (2001) ShawnAchor a Harvard Egyetem tanára. Kutatásai során bebizonyította, hogy az agy pozitív állapotban 31%-kal termékenyebb, mint negatív vagy stresszes állapotban. A pozitív minta és pozitív megerősítés megjelenik mind a hat képességfejlesztő kiadványban, amelyek a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelennek meg.

A coaching technikák alkalmazásával speciális irányított kérdések segítségével a gyermek felismeri saját erőforrásit, rátalál a megoldásokra.

A program célja egy olyan holisztikus szemlélet átadása, aminek segítségével cselekvő, gondolkodó, helyes megküzdési stratégiákat megismerő, kellő önismerettel rendelkező gyermekek nevelkedését segíti. A program kiegészül a PISZE- Pozitív Identitású Szülői Est programmal.

Tíz hónapos programsorozat során havi egy alkalommal kötetlen beszéltetőkört tartunk. Olyan gyakorlati ismeretet nyújtunk, amit a szülők a mindennapi életben tudnak alkalmazni. Különböző módszereket (Pozitív pszichológia és – pedagógia, Coaching technikák, Meixner módszer, GMP) hívunk segítségül a program során.

Korosztály: óvodások, alsó tagozatos gyerekek

Jolán Petőné Honvári: Képes Vagy Rá Developing Program

The practice of positive pedagogy is the most effective if it combines the cognitive approach with the methods of competence improvement. All of them focus on the positve competences, characteristics and self-knowledge instead of problems and mistakes. Csaba Hamvai and Bettina Pikó (2008). According to positive psychology, the roots of knowledge are not bitter but sweet, especially when schools are capable of providing the experience of flow to the students. Mihály Csíkszentmihályi (2001). Shaw Achor is a professor at Harvard University. Throughout his research, he proved that the brain is 31% more productive in a positive state than during a period of stress or negativity. The positive pattern and the positive reinforcement also appear in all the six ability improving publications which are published by Műszaki Könyvkiadó.

With the application and help of coaching techniques and special leading questions, children are able to recognise their own sources and solutions.

The aim of the program: I would like to deliver such holistic approach with which children can grow into active, thinking adults, who are in the possession of effective cooperative strategies as well as adequate self-esteem.

The program includes: PISZE – Pozitív Identitású Est program

During a ten months’ long program, we keep a free talking session once in every month. We provide such practical knowledge that parents can apply in their everyday life.

Methods:

  • Positive psychology and pedagogy
  • Coaching techniques
  • Meixner method
  • GMP

Age: kindergarden and primary school until fifth grade

 

———————————————————–

10. számú poszter / poster number 10.: Laczkó Mária

A beszéd- és a beszédértési folyamatok egy atipikus nyelvi fejlődésű tinédzser esetében

Az atipikus nyelvi fejlődésű gyermekek beszédprodukciója lehet magas szinvonalú, míg a beszédpercepciója és/vagy a beszédértése komoly nehézségeket mutat.

Ez a prezentáció bemutatja egy kétnyelvű tinédzser vizsgálati eredményeit, aki egy speciális szindrómával (velo cardio faciale) küzd, továbbá javasol pedagógiai fejlesztő módszereket.

Mária Laczkó: The speech and speech understanding processes of a teenager with atypical language development

In cases with atypical language development children’s speech production may be at high level while their speech perception and/or understanding show serious difficulties.

In this paper we show the results of the examination of a bilingual teenager who has a special syndrome (velo cardio faciale) and the possible pedagogical intervention.

——————————————————-

11. számú poszter / poster number 11.: dr. Bodnár Mária, Bogdán Zsófia, Kockás Beáta, F. Payrits Marianna

Így játszunk mi ! – Egy 10 éve folyamatosan fejlődő ADHD prevenciós program bemutatása

2007-től folyamatosan fejlődő ADHD prevenciós programunk aktuális felépítését szeretnénk bemutatni a poszteren. Sopron és vonzáskörzetének óvodáiban az ötévesek szűrővizsgálata kapcsán, évenként átlagosan 1100-1200 ötéves nyelvi és beszédfejlettségi szűrővizsgálatát végezzük. Közülük 140-160 gyermek kerül további pedagógiai vizsgálatra Intézményünkbe. ADHD gyanújelek észlelésekor figyelemvizsgálat, szakorvosi vizsgálat is történik. A prevenciós programba évente 6-8 nagycsoportos gyermeket fogadunk. Célunk az volt, hogy a beiskolázás idejére a szabálytartás-szabályozhatóság kevesebb konfliktussal és negatív megítéléssel alakuljon a foglalkozásokon részt vevő gyermekeknél. 3 éve tapasztaljuk, hogy nem engedhetjük el a gyerekek kezét az első osztály végén. Mára nagycsoporttól 4. osztályos korcsoportig 4 csoportban működünk, tevékenységünk az alapvető csoport-szabályoktól, a szabály-játékokon, Ayres-terápiás jellegű játékokon át a szociális készségek gyakorlásáig számos elemet tartalmaz. A csoportokkal párhuzamosan szülőkonzultáció zajlik. Egyre több esetben sikerül a pedagógust is bevonni egy-egy esetmegbeszélés erejéig a folyamatba.

Eredményként könyvelhetjük el, hogy a szankcionálás helyett a megbeszélés került előtérbe , a jutalmazási rendszer (pontrendszer) mellett érdekeltté váltak a gyerekek, probléma-megoldási lehetőségeik bővültek. Közülük csak kevés esetben vált szükségessé egészségügyi ellátással kapcsolatfelvétel illetve gyógyszeres kezelés.

 

„This is how we play”- An ADHD prevention program that grows steadily for 10 years in Sopron

I would like to show on this poster the actual structure of our ADHD prevention program that grows since 2007. When suspicious signals of ADHD are detected, there is an attention test and an examination by a specialist along the pedagogical examinations. To the prevention program we invite 6-10 kindergarten graduates every year, and of them the group starts with 6-8 kids.

Our goal was to minimize the conflicts and the negative judgement of following rules and regulation by the time of school enrollment.

Our activity consists of limits, group-rules, rule-based games and many elements from games of Ayres-therapeutic nature to social skills’ exercises.
In parallel with the group sessions parent consultations take place. In more and more cases we are able to invite the kindergarten teacher for a meeting, so they can get involved and benefit from the program too.

As a result, instead of sanctioning, discussion came to the fore, with the reward system (scoring system) the kids got interested, their problem-solving opportunities expanded. From them just in few cases was necessary to make contact with health care or propose medication.

——————————————————–

12. számú poszter / poster number 12.: Tiszai Luca

Zenehallgatás, mint intellektuális kihívás- súlyosan halmozottan fogyatékos személyekkel

A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól. Az átlagtól extrém módon eltérő képességstruktúra miatt az IQ ebben az esetben hagyományos tesztekkel nem mérhető, de ez nem feltétlenül jelenti ezen készségek hiányát, vagy alacsony voltát.

Vizsgálataink során súlyosan halmozottan fogyatékos személyek figyelmi fókuszát vizsgáltuk klasszikus zene hallgatása közben. Pásztor Zsuzsa szerint zene által kiváltott reflexes, ösztönös mozgások a többszöri meghallgatás során tudatos mozgáskompozíciókká válnak, amelyek jól definiálható zenei jelenségeket tükröznek vissza. Ezen mozgások részletes tanulmányozása során megfigyelhető a tanulási folyamat.

Előzetes, videóelemzésen alapuló kutatásaink alapján a zenét kísérő spontán mozgások súlyosan halmozottan fogyatékos személyeknél is megjelennek. Ezek a gesztusok magasabb kognitív funkciókra: figyelemi, emlékezeti működésre és bizonyos zenei megoldások anticipációjára utalnak.

A figyelmi funkció mérésére protokollt dolgoztunk ki egy hordozható EEG eszköz segítségével. Az eszközzel korábban olvasás, hangszerjáték közben mérték a figyelmi fókuszt. A meglévő protokollt át kellett dolgozni súlyosan zenehallgatás közben változatos mozdulatokat végző halmozottan fogyatékos személyek vizsgálatára.

A pilot kutatás során több mérést végeztünk, többek között összehasonlítottuk, négy súlyosan halmozottan fogyatékos személy és három egyetemi hallgató figyelmének átlagát Bartók Sonatina (Sz.55., BB. 69.) c. darabjának utolsó, Finalé tételének háromszori meghallgatása során.

Első eredményeink alapján a vizsgált súlyosan halmozottan fogyatékos személyek közül mind a négyük átlagos figyelmi fókuszának átlaga magasabb volt az egyik kontrollszemélynél.

Az első eredmények figyelemreméltóak, hiszen a súlyos és halmozott fogyatékosságot tradicionálisan alacsony kognitív funkciókkal azonosítjuk. A kutatás következő lépése a videóelemzéssel egybekötött analízis lesz, amely reményeink szerint a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek kognitív folyamatának mélyebb megismeréséhez vezet.

Luca Tiszai, – Iván Devosa : Being able to enjoy classical music as a complex cognitive task- research with nonverbal adults with severe disabilities

The term severe and multiple disabilities means a lifelong state. Individuals with severe and multiple disabilities display significant differences in speech or communication, basic physical mobility, sensory awareness and/or behavior. The particular skill profiles of the people of this group can be varied depending on the nature or extent of the different coexisting disabilities a person has, including movement, visual, hearing, speech or language impairment, serious emotional disability, autism spectrum disorders, etc. Due to their atypical skill profile intelligence quotient (IQ) scores of different testing methods are not always informative of their cognitive abilities, thus, intellectual abilities of nonverbal people are still underestimated.

In our previous research we examined the focus of attention of individuals with severe disabilities. According to Zsuzsa Pásztor there are automatically emerging movements responding to the music. In multiple listening these movements are informative about the process of learning, understanding and emotional engagement of the listener.

Our previous research based on video-analysis of these movements has shown that these spontaneous movements are present in the case of listeners with severe and multiple disabilities as well. Analyzing the progress of these movements we could discover the signs of higher cognitive functions such as attention, memory and anticipation of certain musical solutions.

We elaborated a protocol for measuring the focus of attention with a portable EEG device. The device was used for describing the focus of attention of neurotypical individuals in different activities such as, reading and sight-reading. Thus, the previous protocol had to be adapted for individuals with severe and multiple disabilities performing a wide range of movements while listening to music. In our pilot study we compared the average of the levels of attention of 4 person with severe disabilities and 3 university students while listening three times the Finale from Bartók’s Sonatina (Sz.55., BB. 69.). Our first results has shown that all the for listener’s scored higher than one of the students.

This is an interesting result, because individuals with severe and multiple disabilities ar associated with low cognitive functions. The next step of the research is the detailed analysis of the EEG and the recordings of the movements of participants with severe disabilities to gain a deeper understanding of their cognitive processes.

——————————————————————-

13. számú poszter / poster number 13.: Sarlós Erzsébet

Az egyéni és csoportos Komplex Szenzomotoros Tréning hatása a tanulási képességekre az 5-12 éves gyermekek körében

A kutatás célja

I.Az Egyéni Szenzomotoros Terápia hatására hogyan változik az idegrendszer érettsége, a változás milyen összefüggésben van a tanulási képességek állapotával? Milyen egyéni problémák, orvosolhatók a szenzomotoros fejlesztésen keresztül?

II.A Komplex Szenzomotoros Tréning milyen hatással van a fennmaradt csecsemőkori reflexek integrálására, a vesztibuláris szerv és a szenzomotoros koordináció állapotára a nagycsoportos óvodások körében? Van-e összefüggés a szenzomotoros érettség állapota és a tanulási eredményességet befolyásoló kognitív tényezők között?

 A kutatás      

Kvantitatív módszerek

A tesztek adatainak feldolgozása során modern tesztelméleti eszközöket használok. Amennyiben a teszt publikálója garantálta és alátámasztotta vizsgálatokkal, hogy a mérési eredmények intervallumváltozók adatai, akkor is elvégzem ennek vizsgálatát, mert az eredményt a populáció is befolyásolhatja.

Amennyiben ilyen információ nem áll rendelkezésre, úgy magam elvégzem a vizsgálatot. Jó esetben intervallumváltozókat kapok, ám ha ez nem teljesül, ordinális adatokkal dolgozhatok, rendszerstatisztikai vizsgálatokat végzek. Amennyire az adatok lehetővé teszik, több változós statisztikai elemzéseket, pszichomertiai modelleket is alkalmazok.

Kvalitatív módszer

Az egyéni tréning magatartásra, viselkedésre gyakorolt hatását tekintve strukturált interjút alkalmazok.

A kutatás állapota

A mérési anyagok összeállítása, tesztelése az egyéni terápia és a csoportos tréning tekintetében. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés.

A kutatás várt eredményei, jelentősége

Ha fentiek alapján felállított hipotézisek bizonyítást nyernek, akkor az Komplex Szenzomotoros tréning, ill. a terápia hozzájárulhat bizonyos tanulási képességek megalapozásához, csökkentheti a beilleszkedési és magatartási problémákat, meghatározhatja a gyermek tanuláshoz való viszonyát egy egész életre kihatóan. A sikeres iskolai beválás hatással van arra, hogy a gyermekfelnőttként hogyan találja meg a helyét a munkában, a társadalomban.

The aim of the research

  1. How does Individual Sensorimotor Therapy affect the maturity of the nervous system, and how is this change connected to the state of learning abilities? What individual problems can be treated with Sensorimotor Development Therapy?
  2. How does Complex Sensorimotor Training affect the integration of persistent infant reflexes and the condition of the vestibular organ and sensorimotor coordination in children in the last year of their kindergarten education? Is there a connection between the state of sensorimotor maturity and cognitive factors affecting learning performance?

 The research

Quantitative methods

When processing data from the tests, I use the tools of modern test theory. Even when the publisher of the test guarantees and substantiates with studies that the measurement results are data of interval variables, I still conduct a test, since results may also be affected by the population.

If no such information is available, I conduct the test myself. Preferably, I get interval variables, but if this is not the case, I can work with ordinal data and conduct system statistics analysis. If the data permit, I also conduct multivariate statistical analyses and apply psychometric models.

Qualitative method

I examine the effects of individual training on conduct and behaviour with structured interviews.

The current stage of the research

Devising and testing measurement materials for individual therapy and group training. Data collection, data processing, and data analysis.

Expected results and significance of the research

If hypotheses formulated based on the above are proven, it means that Complex Sensorimotor Training and Therapy may help establish some learning abilities, may decrease social and behavioural difficulties, and may shape the child’s attitude towards learning for life. Success at school affects how the child will find their place as an adult, in work and in society.

————————————————————–

14. számú poszter / poster number 14.: Lesóné Kónya Mónika

Tükörtábla-terápia módszer

A hazai és külföldi szakmai eredmények, anyagok – különösen P. Mesker, holland gyermekneurológus – módszerének továbbgondolásával egy új, Magyarországon eddig még nem alkalmazott fejlesztőpedagógiai módszert dolgoztam ki, és tökéletesítettem, melynek jelentősége túlmutat saját fejlesztőpedagógusi munkám keretein, és országszerte egyre ismertebbé válik. 2010-ben az Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg könyv formában. Felnőttképzési tanfolyamaimon pedig már több mint 100 gyógypedagógus kolléga sajátította el a módszert, akik az ország különböző területein végzik munkájukat.

A tükörtábla egy új fejlesztőpedagógiai eszköz, mely az írásproblémák prevenciójában és terápiájában használható nagycsoportos óvodás kortól, felnőtt korig. Jól kiegészíti az anyanyelvi készségfejlesztéseket és az idegrendszeri érést serkentő, motoszenzoros, szenzomotororos terápiákat. Sőt, maga is lehetőséget biztosít a bilaterális integrációra. A tükörtábla a testközép síkjában felállított, függőleges tábla, ezért a függőleges szimmetria tengelyünk „kivetítéseként”, lényegében a két agyféltekét összekötő kérgestest tükörfunkciójának megélésére, stimulálására szolgál. Lateralizációs probléma esetén ez jó hatással lehet az agyfélteke-szerveződés funkcionális önkorrekciójára.

A tükörtábla-terápia saját vizsgálóeljárással rendelkezik, és elméleti háttér alapozza meg, emiatt beszélhetünk komplex módszerről.

Transzdiszciplináris szemléletű: a fejlődéspszichológia, az evolúciós pszichológia, valamint az agykutatás és a kognitív fejlődés-idegtudomány területeit egyaránt érint.

Az írás genetikailag örökölt képességünk, olyan „csíra”, melynek kibontakozása környezet- és idegrendszeri érésfüggő folyamat. A lateralizációs folyamatot a kéz- és beszédfejlődés sajátos összefonódása, valamint a két kéz fejlődési kölcsönviszonya jellemzi. Az írókéz kialakulása egymásra épülő szakaszokra bontható, ahol a szimmetrikus periódus is kitüntetett jelentőségű, mert a tükörfunkciót alapozza meg. Az írókéz kialakulása kétkezes fejlődési folyamat eredménye!

Mitől korszerű a tükörtábla-terápia?

Neuropedagógiai szemléletű: napjaink kognitív idegtudományi eredményeinek a fejlesztőpedagógiai gyakorlatba történő beépítésére törekszik.

Kétkezes, szinkronmozgáson alapuló motoros terápia. Játékos, kreatív. Intermodális kapcsolatokat erősít a vizuális, az auditív és a mozgásos csatornák között. Aktívan részt vesz a következő folyamatokban: két kéz szinkrón; száj/kéz szinkrón; száj-kéz/jelentés szinkrón; írókéz-vezetőszem kapcsolat; íráskép/tükörkép-differenciálás; belső íráskép stabilizálódása; hallási percepció/auditív tagolás/fonológiai tudatosság; vizuomotorika.

Olyan mentális funkciókat erősít tehát, amik szükségesek a kézíráshoz, illetve a rossz beidegződések leépítéséhez és az új írás-automatizmusok kialakításához.

A tükörtábla-terápia, mint az írásproblémák nem tünetorientált kezelésének komplex módszere, újszerű és hiánypótló a magyar szakmai gyakorlatban.

Monika Lesóné Kónya: (Lecturer in Pedagogy, Special Education Teacher, Workplace: Pest County Pedagogical Service, Érd): Mirrorboard-therapy method

The mirrorboard is a new pedagogical tool to prevent writing problems and can be used in their therapy from the age of 6 to adulthood. Mirrorboard therapy can be used as a supplementary treatment in teaching native language skills or in helping the nervous system in the maturing process as well as in sensory integration therapies. Moreover it helps bilateral integration as stimulating the corpus callosus activates both hemispheres simultaneously: the visuality and creativity of the right and the grammatical functions of the left hemisphere.

The mirrorboard is a vertical board set in the sagittal plane therefore as the projector of our vertical symmetry axle it stimulates experiencing the mirror function of the hemisphere connecting corpus callosum. In cases of lateralisational problems this method can have beneficial effect on the functional self correction of hemisphere organisation.

Writing is a genetically determined skill, a kind of seed whose growing depends on the environment and the maturing of the nervous system. The process of lateralisation is characterised by the close connection between hand and speech development and also by the interrelated development of the two hands. A child’s hand is still developing. The process where a hand becomes dominant consists of different stages. The period of symmetry plays an important role because the integration of the hands is realised on cortex level through the corpus callosum with the establishment of the functional inversion of the hands. This is the base for dominance when one hand represents the two.

The mirrorboard therapy has its own examination protocol based on a theoretical background.

The mirrorboard therapy is a complex method that deals with writing problems from a non symptom oriented point of view. It is new and genuine in Hungarian special education practise.

—————————————————————–

15. számú poszter / poster number 15.:  Jeneiné Novák Erzsébet

Az olvasási zavarok genetikai háttere

A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is fellelhetőek. A fejlődési diszlexia biológiai meghatározottságára vonatkozóan már a legkorábbi leírásokban is találhatunk utalásokat. Eszerint megkülönböztetünk családi eredetű, tehát elsősorban genetikai eltérésekre visszavezethető diszlexiát, valamint a korai fejlődés során bekövetkező, minimális agyi sérüléssel összefüggésbe hozható diszlexiát (Csépe 2000:259).

Az előadás igyekszik bemutatni a 2013-2018. évi időszak genetikai jellegű áttekintő tanulmányait a diszlexiára való hajlam esetében.

Módszerek: A PubMed-ben, internetes adatbázisban szisztematikusan történt a keresés, az elmúlt 5 év tanulmányaiból, egészen 2018 augusztusáig. A keresési szakkifejezések: dyslexia genetics, Article types: review, Text availbillity: Free full text, Publication dates: 5 years, Species: Humans, Languages: English.

Kutatásterv és eljárás: A PRISMA (kiemelt jelentések adatok szisztematikus áttekintése és meta-analízise) irányelv alapján készült.

Tanulmányválogatás: Beleértve minden olyan tanulmányt, amelyek megfeleltek a keresésnek.

Eredmények: 11 elérhető cikk volt érintett a keresés során, az áttekintett időszak 2013-2018. közötti időszakban. Az utolsó lépésben 6 elérhető tanulmány van érintve, 3 esetben nem besorolható, 2 nem hozzáférhető.

A poszter a gének ismertetésére szorítkozik, amelyek feltételezhetően kapcsolatban lehetnek a kialakuló dyslexiával.

A genetikai meghatározottság mellett, természetesen jelentős környezeti hatással is kell számolnunk, mely hatással van a gyermek fejlődésére.

The genetics of reading disabilities

Learning disorders occur at a very young age and their symptoms can be detected in adults too. With regard to the biological determinism of developmental dyslexia, references can already be found in the earliest descriptions. According to this, there is a type of dyslexia which is rooted in the family backround, so it comes from mainly genetic disorders. Also, there is another type of dyslexia that occurs during the early child development and can be connected to minimal brain injury (Csépe 2000:259).

The aim of this presentation is to show those studies/review articles published between 2013-2018 which deal with the genetic type of dyslexia.

Methods: The systematic research occured in the Internet database called PubMed regarding the studies from the past five years until Aug. 2018. Technical terms used during the search: dyslexia genetics, Article types: review, Text availability: Free full text, Publication dates: 5 years, Species: Humans, Languages: English.

The research plan and procedure were made based on the principles of PRISMA- the systematic overview and meta-analysis of highlighted reports and data.

The study selection included all the studies that met the needs of the search.

Results: 11 articles were concerned during the search which regarded a period between 2013-2018. In the last phase 6 available studies are involved, out of which 3 are not classifiable and 2 are not accessible.

The presentation is limited to the description of those genes that are in presumable connection with the appearance of dyslexia.

Besides genetic determinism there is, of course, a strong environmental effect, which influences the development of the child.

—————————————————————

16. számú poszter / poster number 16.: Muzslai-Bízik Hanna

Ipad használata cerebrális parézissel élő gyermekek fejlesztésében

A vizsgálat körülményei
Vizsgálatunk az SE Pető András Kar Intenzív Intervallum Nevelés, bejáró és bentlakó szülős csoportban zajlott és 4 hónapos időszakot ölelt fel. Egy pilot vizsgálatnak felel meg, amelyben felmértük, hogy az Ipad, mint fejlesztő eszköz a konduktív pedagógiai programba beilleszthető-e. Az említett csoportban intervallum konduktív nevelés folyik, melynek során a gyermekcsoportok két-háromhetes turnusokban váltják egymást. A vizsgálat során összesen hét gyermekcsoportban 47 gyermek találkozott az Ipaddal és 76 különféle alkalmazást próbáltak ki. A vizsgálatba konduktor irányítása mellett nemcsak a gyermekeket, hanem szüleiket is bevontuk.

A vizsgálat főbb célkitűzései
Az Ipad használatán keresztül a cerebrális parézissel élő gyermekek fejlődésének elősegítése a következő területeken:

  • testséma, nagymozgások, finommotorika fejlesztése
  • kognitív képességek fejlesztése
  • auditív és vizuális diszkrimináció fejlesztése

A vizsgálat módszerei

  • fotó-videó dokumentáció
  • megfigyelési jegyzőkönyv

A poszteren a vizsgálatban résztvevő gyermekek alábbi adatai három diagramon jelennek meg:

  • életkor: 2-7 éves korig
  • diagnózis: tetraparézis, hipotónia, diparézis, atetózis, megkésett mozgásfejlődés, hemiplégia,ataxia
  • mozgásállapot (A 7 vizsgálati csoportban résztvevő gyermekek háromféle mozgásállapot-kategóriába sorolhatóak):
     kezdő (a gyermek teljes ellátásra szorul),
     középhaladó (a gyermek elkezdte helyét-helyzetét önállóan változtatni, de tevékenységeinek többségében még segítséget igényel),
     haladó (a gyermek önállóan is képes tevékenységeinek kivitelezésére, de mozgáskoordinációja még fejlesztésre szorul, a feladatok megoldásához felügyeletre, minimális irányításra van szüksége).

A vizsgálat főbb következtetései
A vizsgálat összes érintettje számára eredményesnek bizonyult az Ipad használata.

Ipad hasznossága a gyermekek szemszögéből:

  • elvarázsol, motivál
  • hozzásegít a nyugalmi helyzet eléréséhez és fenntartásához
  • segíti a holtponton való átlendülést, a kitűzött cél elérését.

Ipad hasznossága a szülők szemszögéből:

  • szakember irányítása mellett a fejlesztési folyamat szerves eszköze
  • végtelen számú játék áll rendelkezésre ingyenesen
  • ésszerű használat mellett megszínesíti az otthoni játékok tárházát is.

Ipad hasznossága a konduktorok szemszögéből:

  • bővíti a módszertani repertoárt, fejleszti az IKT kompetenciát
  • ihletet ad, időt spórol
  • lehetőséget ad a differenciálásra.

Hanna Muzslai-Bízik: The use of the iPad for developing children with cerebral palsy

Circumstances of the study
Our study was conducted over a period of four months in an outpatient and residential parent and child group providing intensive interval education at Semmelweis University András Pető Faculty. It corresponds to a pilot project aimed to examine whether it is possible to integrate the iPad as a developmental tool into the conductive pedagogical programme. In the said group interval conductive education is provided to children’s groups taking 2/3-week turns. During the survey altogether 47 children in 7 groups were introduced to the iPad and 76 various applications were tested. The children’s parents were also involved in the study under conductors’ supervision.

Main objectives of the study
Promote the development of children with cerebral palsy through the use of the iPad in the following areas:

  • development of body scheme, gross and fine motor movements
  • development of cognitive skills
  • development of auditory and visual discrimination

Methods of the study:

  • photo and video documentation
  • observation records

In the poster the following data of children involved in the study are displayed in three diagrams:

  • age range: 2-7 years
  • diagnoses: tetraparesis, hypotonia, diparesis, athetosis, delayed motor development, hemiplegia, ataxia
  • motor condition (In terms of motor condition, children participating in the 7 assessment groups can be classified in three types of categories):

  beginner (the child needs full care),

  intermediate (the child has started to change position and place independently but needsassistance with most activities),

  advanced (the child is able to perform activities independently but their motor coordination still needs to be developed, they need supervision and minimal guidance to accomplish tasks).

Main conclusions of the study:
The use of the iPad has proved successful for all those participating in the survey. Utility of the iPad from the children’s point of view:

  • They get fascinated and motivated.
  • It helps achieve and sustain rest position.
  • It helps get over standstills and reach the set goals.

Utility of the iPad from the parents’ point of view:

  • Under a professional’s supervision it serves as an integral instrument of the development process.
  • A vast number of games are available free of charge.
  • Its reasonable use enhances the repository of games at home.

Utility of the iPad from the conductors’ point of view:

  • It broadens the methodical repertoire and improves ICT competence.
  • It inspires and saves time.
  • It provides an opportunity for differentiation.

The poster is enriched by several photos that were taken during the survey.

—————————————————

17. számú poszter / poster number 17.: Fenyősi Fanni

Magyar verzió

feltöltés alatt…

Introducing the BHRG Foundation and it’s work

The BHRG Foundation has been founded by Katalin Lakatos PhD in 1993 and works with children who have diverging development pattern. Professor Lakatos had innovative approach to detect risk factors that can later lead problems in the motor, psycho-cognitive, or social areas. After detecting the main problems Professor Lakatos’s Targeted Sensory-Motor Therapy (TSMT I for individual, and TSMT II for group session) and Hydrotherapeutic Rehabilitation Gymnastic Therapy (HRG) offers personalized treatment that strengthens both subcortical and cortical areas of the brain, therefore enabling the child to live a more wholesome life.

The BHRG Model

The BHRG Model offers a specialized examination and treatment that combines neurological, sensory and motor observation aspects. Our target groups are children who have problems on the following areas:

  • delayed motor development
  • delayed speech development
  • pervasive developmental disorder
  • ADHD
  • behavioural disorder symptoms, low control functions
  • extreme anxiety
  • OCD
  • learning difficulties (dyslexia, dyscalculia and dysgraphia)

Neuro-sensory motor examination – The LongiKid ©

LongiKid © is suitable to detect risk factors in children from 3 months to 11 years that can later manifest in motor, psycho-cognitive or social problems. LongiKid © offers an objective measure of the child’s neurological capacities, provides information on important intervention points and offers more that 1000 dynamic observation factor from the child. Diagnosticians are taught how to cooperate with paediatricians and other professionals from the medicine area, therefore each child who undergoes the test becomes part of the preventive healthcare network.

One-on-one TSMT therapy

This form of therapy is suitable for children whose performance on the LongiKid © test revealed more than 6 months delay on one or more area. Our therapists set personalized therapy and teach parents how they can exercise with children the home-training. The exercises are easy to carry out and provide quality time for the family that can stabilize their relationship and empower parents by making them active participants in the development of their children.

Group TSMT therapy

Children who perform well on the LongiKid © test but have minor difficulties in learning, concentration or forming social relations are welcomed to join group TSMT. This is also a good platform to prepare them for elementary school and increase their focus, attention span and task-awareness. Group TSMT has 5-8 children per group that enables therapists to pay enough attention to each child individually as well. During the therapy children meet real-life conflicts and learn how to cooperate with their peers and the teacher/therapist.

HRG therapy

HRG therapy combines TSMT exercises and offers a suitable atmosphere for children who have difficulties in bonding with parents, pay attention to teachers or accept external stimuli. The exercises are carried out in lukewarm water, and challenges both children and parents to use their motor, psycho-cognitive and social abilities.

————————————————

18. számú poszter / poster number 18.: Zemán Andrea Anna

A logopédiai terápia hatása a fonológiai tudatosság fejlődésére 5-6 éves kor között

A fonológiai tudatosság megfelelő fejlettsége óvodáskorban nagymértékben hozzájárul a sikeres olvasástanuláshoz. A nyelv- és/vagy beszédfejlődés zavarai rizikófaktorok az írott nyelv elsajátítására nézve.

A kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a fonológiai tudatosság három szintjét (rím-, szótag- és fonématudatosság) hogyan érinti a logopédiai terápia: kimutatható-e szignifikáns különbség 5-, illetve 6 éves korban, ha igen, akkor mindhárom területen megjelenik-e a különbség, vagy csak bizonyos szinteken?

A nem reprezentatív vizsgálatba 57 ötéves és 45 hatéves gyermeket vontunk. Mindkét korosztályból 24 fő részesült logopédiai terápiában. A vizsgálati csoport problémája azonban heterogén volt: a megkésett beszédfejlődéstől a nyelvi zavaron át a beszédhibáig. A kontroll csoportok tipikusan fejlődő gyermekekből álltak. A jelen vizsgálat egy nagyobb kutatás része, amelyben a fonológiai tudatosság fejlődésére ható tényezőket vizsgáljuk. A gyermekek fonológiai tudatosságát a NILD Tanulási Terápia programban használt, 10 szubtesztes fonológiai tudatosság vizsgálóeljárással mértük. A vizsgálat keresztmetszeti, ezért nincs rálátásunk arra, hogy a logopédiai terápiában részesülő gyermekeknek milyen volt a fonológiai tudatossága az intervenció megkezdése előtt.

A vizsgálat kimutatta, hogy ötéves korban nincs eltérés a két csoport között, viszont hatévesen a logopédiai terápiában részesülő gyermekek fonológiai tudatossága szignifikánsan jobb volt, mint azoké a kortársaké, akik ugyan tipikus fejlődésűek voltak, de nem kaptak explicit, a fonológiai tudatosságra vonatkozó instrukciókat. Az eredmény rámutat nem csupán az intervenció fontosságára, hanem arra is, hogy a fonológiai tudatosság spontán fejlődése korlátozott, szükség van az explicit instrukcióra is.

English version

coming soon….

——————————————

19. számú poszter/ poster number 19.: Kovács Petra

Ritmus-készség-fejlesztés: a Ronnie Gardiner Módszer (RGM) (c) alkalmazási lehetőségei a neuropedagógiában

A zene fejlesztő és terápiás célú alkalmazásának lehetőségeiről a mágneses képalkotó eljárások fejlődésével egyre többet tudunk.  Tudományos publikációk sora foglalkozik a pszichológiailag komplex kognitív, affektív és szenzomotoros folyamatok és változások feltárásával, melyet az aktív zenei tevékenységek és zenehallgatás okoz idegrendszerünkben. Ezzel összefüggésben egyre több olyan speciális módszertan jött létre, melyek klinikai tapasztalatokon alapulnak, kötött terápiás protokollokra épülnek, és amelyekben a terápiás célok elérése érdekében meghatározott módon zenei eszközöket alkalmaznak. Ezek a terápiás eljárások arra a tudományos felismerésre és paradigmára épülnek, hogy a megfelelő zenei tevékenységgel stimulálhatjuk és kontroll alá helyezhetjük az idegrendszer azon központjait, melyek a mozgás, a figyelem, a beszéd, a memória normális működéséért felelősek. Mivel ezek a központok kulcsszerepet játszanak az iskolai tanulás eredményességében, a nyelvi-, olvasási-, matematikai készségekben is, a zenére épülő módszerek egyre több figyelmet kapnak a neuropszichológiai (re)habilitáció), a gyógypedagógiai fejlesztés és a neuropedagógia területén is.  Az egyik ilyen módszer, a Ronnie Gardiner Módszer (RGM), amely multiszenzoros megközelítésre épül és – kihasználva a neuroplaszticitást – a ritmus és a zene segítségével stimulálja az idegrendszert, tréningezi az idegpályákat. A módszer lényege, hogy egyszerre használ auditív, verbális, vizuális, taktilis és mozgásos ingereket. A poszter célja az RGM módszer neuroanatómiai hátterének és a neuropedagógia területéhez kapcsolódó alkalmazási lehetőségek bemutatása.