Mihály Orsolya: A narratív készség, KPT és FTT eredményeinek elemzése az általános iskola kezdetekor

Szeptemberben egy fővárosi általános iskola első osztályos tanulóinak bemeneti vizsgálatát végeztem. A protokollba többek között a Kognitív Profil Tesztet és a Fonológiai Tudatosság Tesztet is beillesztettem. Az egyik 26 fős osztály eredményeiről, a felvétel során tett tapasztalataimról, a mai elsős gyermekek iskolaérettségéről számolok be.

Szabó Zita: Tehetséggondozásban részesülő gyermekek kognitív profilja

Tehetséggondozásban részesülő gyermekek kognitív profilja
2025 szeptemberétől beindítottuk az első NILD tehetségpontot.  A foglalkozásokon résztvevő gyerekek felmérését hoszzú felkészülő munka előzte meg, kerestük a legalkalmasabb mérési lehetőséget. Végül a Kognitív Profilteszt mellett döntöttünk. Ennek az alkalmazását és a femérésből nyert tapasztalatokat ismertetem.

Dr. Szabó Ágnes: A beszéd grammatikai szerkesztettségének fejlődése logopédiai terápiában részesülő óvodás gyermekeknél

Korábbi kutatások (Krániczné, 2023) rámutattak, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei ritkán olvasnak fel hangosan, a spontán beszéd grammatikai szerkesztettsége szignifikánsan gyengébb, mint azoknál, akiknek rendszeresen, például minden este mesét olvasnak. Óvodáskor végére a tipikusan fejlődő gyermekek már a felnőtt nyelvi mintáknak megfelelően kezdik alkalmazni a toldalékolást (Neuberger, 2014). Az anyanyelv elsajátításának zavartalan folyamata szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő nyelvi minta biztosítása.

Kutatásomban 6 éves gyermekek félspontán narratíváit vizsgáltam, a grammatikai szerkesztettség elemzésére a közlésegységek fejlődési mutatója (KFM) módszert alkalmazva. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy miként változik a gyermekek közléseinek grammatikai komplexitása abban az esetben, ha heti két alkalommal célzott nyelvi fejlesztésben vesznek részt. Hipotézisem szerint a fejlesztés hatására a KFM-értékek növekednek, és magasabb eredmények várhatók, mint a kontrollcsoport esetében.

A kutatásban összesen 30 óvodás vett részt. A fejlesztés utáni eredményeket egyrészt a korábbi adataikkal, másrészt olyan, hasonló korú gyermekek teljesítményével vetettem össze, akik még nem részesültek fejlesztésben, így összesen 60 gyermek adatait dolgoztam fel. A gyermekekkel képleírást készítettem, majd a lejegyzett félspontán narratívákat grammatikai és szintaktikai szempontból elemeztem a KFM módszerrel.

Az eredmények azt mutatták, hogy a célzott fejlesztés hatására a gyermekek fél év elteltével hosszabb, több szóból álló narratívákat alkottak, amelyek grammatikai szerkesztettsége is összetettebbé vált. A vizsgálatok minden esetben egyénileg, a gyermekek számára ismerős óvodai környezetben zajlottak.

A kutatás során jelentős egyéni különbségek is megfigyelhetők voltak. Mivel a nyelvi fejlettség szintje befolyásolhatja a későbbi tanulási folyamatokat, különösen fontosnak tartom a lemaradások korai felismerését és a megfelelő fejlesztő beavatkozások időben történő megkezdését.

Felhasznált irodalom:

Krániczné Szabó, Á. (2023): 4–6 éves gyermekek félspontán narratíváinak grammatikai szerkesztettsége. Anyanyelv-pedagógia 3.

Neuberger, T. (2014): A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

Dr. Balla Annamária: Beszámoló a nagyváradi NILD projektről

Vukman Kornélia: A narratív készség és a NILD bemeneti vizsgálatok TANAK-os gyermekeknél az iskolába lépés idején

2024-25-ös tanévben egy pilot program keretein belül kimutattuk, hogy azoknál a tanulásban akadályozott gyermekeknél, akik az osztálytermi magyar nyelvi órákon NILDes megsegítést kaptak (ritmikus írást és nyelvi technikákat) szignifikánsan jobban fejlődött a fonológiai tudatosság, mint azoknál a tanulóknál, akik nem kaptak ilyen támogatást. Azt is kimutattuk, hogy ezek a tanulók képesek utolérni a tipikusan fejlődő tanulók fonológiai tudatosságának szintjét a felő tagozatokban. Az eredményeket májusban az ICPC (Nemzetközi Gyermek Fonológiai Konferencia) konferencián mutatuuk be. Idén ősszel a mérések egyfelől arra irányultak, hogy megőrizték-e ezek a tanulók az előző tanév végén mért nyelvi tudatosság állapotát, vagy a nyári két hónap szünet jelentett-e képességbeli visszacsúszást; másfelől kibővítettük a méréseket a narratív készség vizsgálatával.

Gyöngyösi-Balogh Andrea: Tehetségakadémia

Miként alkalmazható a NILD tanulási terápia a tehetséggondozás területén, új nézőpontot kínálva a hagyományos megközelítésekhez képest? A NILD Képességakadémia módszere nem csupán a kiemelkedő képességek fejlesztésére fókuszál, hanem a gondolkodási folyamatok, az önszabályozás és a tanulási stratégiák tudatos erősítésére. Az előadás során szó lesz arról, hogyan segíti a módszer a tehetséges, de tanulási nehézségekkel küzdő diákokat is abban, hogy kibontakoztathassák teljes potenciáljukat. A konferencia betekintést nyújt abba, miben különbözik a NILD szemlélete az országos tehetségpontok gyakorlatától, és hogyan képes hidat képezni fejlesztés és tehetséggondozás között.

Ruszin Enikő: Szakiskolások érzelmi és szociális intelligenciájának fejlesztése

A Dunavecsei Református Kollégium szakiskolai tanulói közül sokan halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Számukra nem elég a kognitív fejlesztés a tanulási sikeresség érdekében. Elengedhetetlenül fontos az önismeret, az érzelmi és szociális intelligencia fejlesztése. Ennek érdekében egy több alkalmas, osztályfőnöki órák keretében megvalósuló projekt került kidolgozásra, melynek megvalósulását és tapasztalatait ismertetem.

Földi-Juhász Diána: NILD az osztályteremben

Előadásomban a tavalyi évben, az első osztályos tanulóimmal végzett projekt bemutatásáról lesz szó, amelynek célja az volt, hogy feltárjam, milyen hatással jár a NILD-terápia eszközeinek és módszereinek alkalmazása a tanulók fejlődésére. A program során a terápiás elemeket beépítettem a mindennapi pedagógiai munkába.  Tapaztalatom szerint a gyermekek figyelme, önbizalma, tanulási motivációja és problémamegoldó gondolkodása is látványosan fejlődött. A kutatás eredményei megerősítettek abban, hogy a NILD-terápia hatékonyan kiegészíti a hagyományos oktatási módszereket, és hosszú távon is hozzájárul a tanulók sikeres iskolai előrehaladásához. Ennek hatásáról és eredményeiről lesz szó az előadásban.