„Kogníció és emóció az osztályteremben és a fejlesztő szobában” nemzetközi konferencia, 2016. október 14-15./ „Cognition and Emotion in the Classroom and in Discovery Centers” International Conference, 14-15 October, 2016
Kristin Barbour (NILD ügyvezető igazgató, USA): A jól működő végrehajtó funkciók megalapozása
A tanulás építőköveinek megismerése egyfajta keretet kínál a tanárok és a fejlesztő terapeuták számára. Ezáltal jobban megérthetőek, feltérképezhetőek a diákok egyéni szükségletei. A rugalmasság, a kíváncsiság, az önszabályozás és az érzelmi kiegyensúlyozottság mind fontos építőelemei a sikernek, és nagyban hozzájárulnak az élethosszig tartó tanulás képességéhez. Azok a diákok, akik hatékonyan használják a végrehajtó funkciókat, nagyobb eséllyel működnek majd jobban a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a kitartás területén is és a tanulás iránti vágyuk is fokozottabb lesz. A jól működő végrehajtó funkciókhoz automatikus és hatékony feldolgozási képességek szükségesek. Beszélgetni fogunk arról, hogy ennek a keretnek a megismerése által hogyan érthetjük meg még jobban az egyes tanulók erősségeit és gyengeségeit, hogy hatékonyabb oktatást tudjunk diákjaink számára biztosítani.
Kristin Barbour (NILD Executive Director,USA): Laying the Foundation for Well-functioning Executive Functions
The building blocks of learning provide a framework to help educational therapists and educators understand individual learning needs. Resilience, curiosity, self-regulation and emotional well-being are important foundational building blocks of success and promote lifelong learning. Students who use executive functions effectively develop creativity, critical thinking, perseverance and have the desire to learn. In order to facilitate well-functioning executive functions students must develop automatic and efficient processing skills. In this session we will discuss how knowledge of this framework can help each of us educate struggling learners by better understand a student’s strengths and weaknesses.
—————————————————————————–
Gósy Mária (MTA Nyelvtudományi Intézet, HUN): A szövegértés zavarai
Az elhangzó beszéd megértése mindennapjaink tevékenysége egész életünkben. Nélkülözhetetlen a tanuláshoz, annak mind a szűkebb, mind a tágabb értelmében. Meghatározó jelentősége van annak, hogy a tanuló miként dolgozza fel az elhangzó közléseket, valamint az olvasott szövegeket. Az adott életkornak megfelelő beszédmegértés minden tanulási folyamat alapja. Az írott nyelv megtanulásához szükséges a beszédészlelés, a beszédmegértés és az elhangzottak értelmezése, vagyis az életkornak megfelelő működésük.
A beszédmegértés életkor-specifikusan változik, fejlődik, de sérülhet is, vagyis az elhangzottak és a leírtak megértése több tekintetben mutathat zavarokat. Ezek jellemzően együtt járnak például a különféle mértékű hallásveszteséggel, avagy az atipikus anyanyelv-elsajátítással. Nagyon sokszor tapasztalható azonban, hogy a beszédmegértés, különösen pedig a szövegértés elmaradást, zavart mutat ép hallás, ép értelmi képesség és tipikus nyelvelsajátítás esetén is a legkülönfélébb életkorokban.
Mind a beszédfeldolgozás, mind az olvasásértés rejtetten működő folyamatok komplex együttműködésének eredménye. A különféle részfolyamatok zavarai, nem megfelelő, illetve elmaradott működései, a felszínen különböző tünetekben érhetők tetten. A szövegértési nehézségek elmaradását vagy zavarát fel sem tételezik tipikus fejlődés esetén, ezért ezek nagyon sokszor úgy okoznak olvasási és/vagy tanulási problémákat, hogy azok alapvető oka azonosítatlan marad.
Az előadás részletesen tárgyalja (i) a beszédmegértés mechanizmusát, (ii) a mechanizmus összefüggéseit mind az elhangzó közlések, mind az írott szövegek feldolgozásában, (iii) a szövegértési zavarok okait. Bemutatja továbbá (iv) a szövegértés és az olvasási nehézség, illetve a tanulási nehézség kapcsolatrendszerét, valamint (v) a zavarok életkor-specifikus típusait. Nagy mennyiségű kísérleti adaton (5-től 13 éves korig) igazoljuk a megállapításainkat.
A szövegértés zavarai nem csak a tanulásban, de az élet számos más területén is komoly nehézséget jelentenek a gyerekeknek és a fiatalkorúaknak. Felismerésük csak célzott teszteléssel lehetséges, a tanulók kompenzációs stratégiái ugyanis éveken át nehezítik a probléma azonosítását. Korunkban – úgy tűnik – a tanulók nagy része küszködik az elhangzottak és az olvasottak megértésével; egyre nagyobb szükség van tehát arra, hogy feltárjuk és megoldjuk a problémát.
Gósy Mária (Hungarian Academy of Sciences, Research Institute for Linguistics, HUN): Reading Comprehension Disorders
Speech comprehension is an everyday process throughout our life-span. It is indispensable in learning, both in its proper and wider sense. The way how students process auditory information and written texts is essential. Age-appropriate speech comprehension is the foundation of every learning process. The acquisition of the written language requires the age appropriate processing of speech perception, speech comprehension and understanding the hidden meaning of the perceived text.
Speech comprehension changes, develops according to age but it also can be impaired which means that the oral and written texts comprehension may show disorders in different aspects. These impairments usually appear with different levels of hearing loss or atypical language development. It often happens that speech
Both speech and reading comprehension are the results of complex cooperation among hidden processes. The disorders or inadequate, delayed functioning of the different sub-processes are revealed on the surface in varied symptoms. In cases of typical development, the delay or disorder of text comprehension is not expected, therefore, it causes learning and / or reading problems without the identification of its basic factors.
The lecture covers (i) the mechanism of speech comprehension, (ii) the relationship between the mechanism and the text comprehension of both oral and written forms, (iii) the sources of comprehension disorders. It further discloses (iv) the relationships among text comprehension, reading difficulties and learning difficulties and (v) the age-specific types of the disorders. Our arguments are proven by a great number of statistical data from age 5 to 13. Comprehension disorders may cause difficulties for the students not only in learning but at many different areas of their lives. The identification of the problem is possible only by adequate testing, especially because students’ compensatory strategies developed in years should also be considered. Since the majority of the students of our age struggle with speech and reading comprehension problems, the demand to disclose and solve the problem is great.
——————————————————————————
Csapó Benő (Szegedi Tudományegyetem, HUN): Az induktív gondolkodás fejlődése és fejleszthetősége
Az induktív gondolkodás az egyik legfontosabb általános kognitív képesség, amely lehetővé teszi az egyedi tapasztalatok általánosítását, a megfigyelések szabályszerűségeinek felismerését. Jelentőségét mutatja, hogy az intelligenciatesztek egy része induktív gondolkodás feladatokat tartalmaz, és a szabályindukció megjelenik a komplex problémamegoldás modelljeiben is. Az induktív gondolkodás fontos szerepet játszik az iskolai tanulásban, fejlesztése a tanulási nehézségek kezelésének egyik módszere lehet. Az előadás felvázolja az induktív gondolkodás tanulmányozásának elméleti kereteit, fontosabb modelljeit, bemutatja a fejlődésével kapcsolatos, iskolai kontextusban végzett vizsgálatok eredményeit. Az iskolai fejlesztés egyik alapvető feltétele, hogy rendelkezésre álljanak olyan könnyen használható mérőeszközök, amelyekkel követni lehet a tanulók gondolkodásának fejlődését, és mérni lehet a fejlesztő beavatkozások eredményeit. Az előadás bemutatja az induktív gondolkodás online mérésének lehetőségeit, és a mérésekre alapozott differenciált fejlesztés eszközeit és módszereit.
Csapó Benő (University of Szeged, HUN): The Development and Instruction of Inductive Thinking
Inductive reasoning is one of the most important general cognitive skills which allows the generalization of distinctive experiences and recognition of regularities and rules in the observed phenomena. Its significance is indicated by the fact that many intelligence tests consist of inductive tasks and rule induction is a basic process of complex problem solving. Inductive reasoning plays a determinative role in school learning, and its development is one of the means of treating learning difficulties. The presentation outlines the theoretical frameworks and the most general models of inductive reasoning, and overviews the assessment results of its development carried out in educational contexts. One of the basic preconditions of its controlled development is the availability of easy-to-use instruments which allows us monitoring the development of students’ thinking processes. The presentation introduces the possibilities of online assessment of inductive reasoning and shows the instruments and methods of data-based differentiated stimulation of its development.
————————————————————————–
Adrian Opre (Babes-Bolyai Egyetem, ROM): A Racionális-Emocionális Nevelés és Tanácsadás alapjai/ REBT
Az előadás központjában a racionális emotív viselkedésterápia (REBT) alapelveinek és annak az oktatási rendszerben való alkalmazása áll, beleértve a racionális emotív nevelés (REE) módszerét. A racionális emotív nevelés (REE) egy pozitív, prevenciós, intervenciós – a racionális emocionális viselkedésterápia alapjain nyugvó – pszichológiai oktatási módszer (Knaus, 2004). Bemutatjuk, hogy egy ilyen program alkalmazása különböző oktatási intézményekben, hogyan segíti a diákokat a rugalmas gondolkodás, a kritikai gondolkodás és különböző megküzdési stratégiák kialakításában. Továbbá hogyan fejleszti általánosságban az érvelést, a feszültség kezelést, reális hozzáállás, gondolkodás kialakítását. A jól felépített mentálhigiénés leckék tanárok és mentálhigiénés szakemberek számára egyaránt lehetővé teszik a módszer iskolai környezetben való alkalmazását. A szakirodalom és a kutatásunk eredményei egyértelműen alátámasztják a REE program és a jobb iskolai teljesítmény összefüggését. Természetesen az adaptáció során figyelembe kell venni a kulturális és tananyagban rejlő különbségeket.
Adrian Opre (Babeş-Bolyai University, ROM): Fundamentals of Rational Emotion Education and Counseling
This lecture will be focusing on the core principles of rational emotive behavioral theory/therapy (REBT) and its aplications in educational setings, including Rational Emotive Education (REE) programs. Rational Emotive Education (REE) is a positive, preventive, interventionist psychological educational program grounded on REBT theory (Knaus, 2004). We are going to show that by implementing in educational institutions such a program aids the students boost resiliency, build critical thinking resources, develop coping competencies, advance general reasoning skills, tolerate frustration, and maintain a realistic perspective. It consists of a structured series of mental health lessons that both teachers and mental health professionals can deliver to the school population. The scientific literature and our research outputs reveal a clear correlation between the REE program and higher school grades. There are, however, some limits of REE that suggest the need for cultural and curricula adaptation.
——————————————————————————–
Kristin Barbour: Az interaktív nyelvhasználat és a stratégia-építés szerepe a végrehajtó funkciók működtetésében
A magasabb szintű gondolkodás fejlesztése – hogyan is hat a nyelvhasználat a gondolkodásra? Hogyan tudják a szülők, tanárok és fejlesztő terapeuták a nyelv használatával arra ösztönözni a diákokat, hogy saját teljesítményüket megfigyelve, stratégiákat használjanak a problémamegoldásaikban és új ötletekkel álljanak elő?
Megvizsgáljuk a végrehajtó funkciók fontosságát és azt, hogy a különböző stratégiák alkalmazásával hogyan maximalizálható a tanulási képesség. Beszélgetni fogunk arról is, hogy a nyelvhasználat és a mediáció alkalmazásával hogyan növelhető az iskolai sikeresség.
Kristin Barbour: Using Interactive Language and Strategy Formation to Strengthen Executive Functioning Skills
Building higher-level thinking ~ how does language direct thinking? How can parents, educators, and Educational Therapists use oral language to encourage students to monitor their own performance, use strategies to solve problems and generate new ideas? We will explore the importance of executive functioning skills and the use of strategies to maximize student learning. We will discuss ways to use language and mediation skills to prepare students for academic success.
——————————————————————————–
Győri Miklós (ELTE egyetemi docens, HUN): Szövegértés az autizmus spektrumon – kognitív és affektív összefüggések
Az autizmus spektrumon megjelenő sajátos atipikus viselkedéses, kognitív és affektív mintázatok számos olyan képességet érintenek, amelyeket ma kulcsfontosságúnak és komplexitásukat tekintve humánspecifikusnak látunk. Ilyenek a társas megismerés különféle aspektusai, a kommunikatív viselkedések és a nyelv mögötti kognitív folyamatok, a viselkedés és a kogníció rugalmas, adaptív szervezése. A szövegfeldolgozás szintén igen összetett képesség, amely számos ponton összefügg az autizmus spektrumon érintett alapvető mechanizmusokkal.
Az előadás áttekintést ad arról, miként értelmezhetőek az autizmus spektrumon megfigyelhető szövegértési sajátosságok az autizmus spektrum zavarok kognitív, affektív és neurális hátteréről jelenleg rendelkezésre álló ismereteink alapján. Noha nem rajzolható fel egy részletes és véglegesnek tekinthető összefüggésrendszer, amellett fogunk érvelni, hogy az autizmus spektrumon megmutatkozó sajátos szövegfeldolgozási jelenségek számos nyelvi, kognitív és affektív tényező részben egyénre jellemző összjátéka eredményeként jelentkeznek. A korszerű intervenciós/edukációs módszerek erre a többszörös meghatározottságra építenek, s röviden szemügyre vesszük, miként.
Győri Miklós (senior lecturer of Eötvös Loránd University, HUN): Text comprehension in the autism spectrum – cognitive and affective factors
The atypical behavioural, cognitive and affective patterns that manifests themselves on the autism spectrum are closely related to abilities which are seen to be of key importance and human specific in their complexity. Such abilities are, among others, the various aspects of social cognition, the cognitive processes underlying communicative and linguistic behaviours, and the flexible and adaptive organisation of cognition and behaviour. Text processing is also a highly complex ability and is interconnected with the abilities affected on the autism spectrum, in many ways.
The talk presents an overview of how the atypical text processing phenomena observable on the autism spectrum can be better understood by linking them to our current knowledge on the cognitive, affective and neural background of autism spectrum conditions. Although it would be, at present, premature to outline any highly specific pattern of such relationships, we will argue that the atypical text comprehension processes arise from an interplay of several linguistic, cognitive and affective factors, in individual ways. State-of-art intervention/education methods build on this multifactorial origin; we will have a look at how.
————————————————————————–
Mohai Katalin (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, egyetemi adjunktus, HUN): A végrehajtó funkciók vizsgálata
Az előadás a technológiai innovációk alkalmazásának lehetőségeit járja körül a sajátos nevelési igényű gyermekek kognitív funkcióinak feltárásában. A sajátos nevelési igény hátterében meghúzódó komplex neurokognitív zavarok feltérképezésében kifejezett előnyökkel jár bizonyos típusú feladatok digitális felvétele és pontozása. A hagyományos papír ceruza tesztek funkcionalitásán jóval túlmutat az IKT-alapú tesztelés azon lehetősége, hogy újfajta tesztalgoritmusok bevezetésével, teljesen parametrizált feladatbankok felhasználásával ún. adaptív tesztelést lehet megvalósítani. Ez az adaptivitás jelentősen megnöveli a teszt diagnosztikus érzékenységét és erejét. Az előadás fő célkitűzése a végrehajtó funkciók adaptív vizsgálatára kidolgozott tesztbattéria alkalmazhatóságának bemutatása tipikus fejlődésű, valamint sajátos nevelési igényű tanulóknál.
A kutatás az Educatio Kht támogatásával, a TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 pályázat keretében valósult meg.
Mohai Katalin (ELTE University Bárczi Gusztáv Faculty of Special Education, assistant professor, HUN): Testing Executive Functions
The lecture focuses on the use of technological innovations in testing SEN children’s executive functions. There are many advantages of the digitalized administration and scoring of certain types of tasks in mapping complex neurocognitive disorders laying in the background of the special educational needs. The possibilities provided by IT testing are well beyond those of the paper-and-pencil tests, by introducing new algorithms, using completely parametric tasks which results in adaptive testing. Adaptivity strengthens the diagnostic sensitivity and power of the tests. The lecture aims to show the usability of test batteries developed to measure the executive functions of typically developing and SEN students.
The research was supported by Educatio Kht, within the framework of TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 grant.
—————————————————————————–
M. Lángi Éva (ELTE GYOPSZ Diszkalkulia Munkaközösség, HUN): A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV)
A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) gyógypedagógiai vizsgáló eljárás, az ELTE GYOPSZ diszkalkulia munkacsoportja által kidolgozott Dékány–Juhász-féle diszkalkulia pedagógiai vizsgálat neuropszichológiai kutatásokkal alátámasztott, megújított és sztenderdizált változata.
A DPV koncepciója azon alapul, hogy a számolásban résztvevő numerikus rendszerek és egyéb, nem matematika-specifikus rendszerek (részképességek) különböző módokon és szinteken diszfunkcionálhatnak – hátterét adva a specifikus számolástanulási zavar (fejlődési diszkalkulia) és a matematikatanulási nehézség kialakulásának.
A vizsgáló eljárással lehetővé válik a fejlődési diszkalkulia (súlyos tanulási zavar) és a tanulási nehézség elkülönítése, egyúttal az oktatási/környezeti hátrány okozta elmaradás kiszűrése is, mely alapján megtervezhető a terápiás intervenció.
M. Lángi Éva (ELTE GYOPSZ, Dyscalculia Team, HUN): Dyscalculia Educational Diagnosis (DPV)
The Educational Testing of Dyscalculia (DPV) is a standardized special educational testing material, supported by neuropsychological research and developed by ELTE GYOPSZ Dyscalculia Team from the Dékány-Juhász dyscalculia educational testing batteries.
The concept of DPV is based on the fact that the numeric and the non-mathematic-specific systems may dysfunction at different levels and ways – forming the background of the specific calculation disorder (developmental dyscalculia) and math learning difficulty.
DPV provides a testing tool to differentiate the developmental dyscalculia from learning difficulty and filtering out the delay caused by inadequate teaching and learning environments. Further, the therapeutical intervention also becomes possible on the basis of DPV.
——————————————————————————–
Dr. Bohács Krisztina (ELTE egyetemi adjunktus, GEM Kognitív Klinika szakmai vezető, HUN) : A dinamikus és kontextuális értékelési rendszerek elmélete és gyakorlata
Az alacsony kognitív teljesítményt mutató gyermekek mérése és értékelése számos elméleti és gyakorlati kérdést vet fel. A dinamikus értékelés hátterében többek között az a felismerés húzódik meg, hogy a statikus tesztek nem adnak oly részletes betekintést a tanulási korlátokkal élő vagy a markánsan eltérő kultúrákból érkező gyermekek gondolkodási folyamataiba, amely elegendő lenne a gyermek szükségleteihez illesztett magas minőségű kognitív terápia vagy tanulási folyamat megtervezéséhez. A hatvanas évektől kezdve – miután Vigotszkij szocio-konstruktivista nézetei a nyugati országokban is elterjedtek – különféle dinamikus értékelési módszerek fejlődtek ki az Egyesült Államokban és Európában, mint alternatív mérési-értékelési rendszerek. Előadásunkban betekintést adunk a dinamikus értékelés rövid történetébe; összegezzük a jelenlegi DA rendszerek típusait és sajátosságait; végezetül bemutatunk néhány olyan hazai és nemzetközi kutatást, amelyek a taníthatóságot és a tanulási potenciált vizsgálják.
Dr. Bohács Krisztina (ELTE senior lecturer, GEM Cognitive Clinics Head of Research and Development, HUN): Paradigms and Practices of Dynamic and Contextual Assessment Systems
Assessment of students with retarded performance raises several theoretical and pragmatic questions. One reason behind the development of Dynamic Assessment (DA) is that static tests do not give a fair insight into the learning and thinking processes of children with learning barriers; or children arriving from culturally very different environments. Static test results do not prove to be enough for educators to prepare a thorough individual educational plan or to conduct a high quality cognitive therapy that is carefully tailored to the exact needs of the individual. In the 1960’s when Vygotsky’s social constructivist theories and the concept of ZPD arrived to the West, different methods of dynamic assessment (DA) began to be developed as complementary or alternative methods of assessment in the USA and Europe. Our lecture is going to present the short history of DA; the different types of DA models; and finally some research studies that focus on the learning potential/propensity of children with cognitive needs.
———————————————————————————
Neuberger Tilda (PhD, MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, HUN): Beszédfejlődés kisiskolás korban
Az előadás célja a spontán beszéd fejlődésében hatéves kor után tapasztalható életkor-specifikus változások bemutatása. A kutatás résztvevője hetven magyar anyanyelvű gyermek volt egy-egy fővárosi óvodából, illetve általános iskolából. Az előadás során képet kaphatunk az anyanyelv-elsajátítás különböző szakaszaiban lévő (6, 7, 9, 11 és 13 éves) tipikus fejlődésű gyermekek beszédének lexikális felépítéséről és grammatikai szerkesztettségéről. A vizsgálat empirikus adatokkal kívánja alátámasztani a nyelvi fejlődést, illetve felhívni a figyelmet az esetleges elmaradásokra.
Neuberger Tilda (PhD, Hungarian Academy of Sciences – Department of Linguistics, HUN): Speech development in primary school
The purpose of the presentation is to demonstrate age-specific changes in spontaneous speech after the age of 6 years. Seventy Hungarian-speaking pre-school and primary school children participated in this research. The findings shed light on the lexical and grammatical structure of typically developing 6-, 7-, 9-, 11- and 13-year-old children’s speech. The investigation provides empirical evidence on the processes of language development and draws attention to possible deficits.
———————————————————————————
Farnady-Landerl Viktória (Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Kisgyermekkori Neuropedagógia Kutatócsoport, HUN): A gyermekek kompetenciáinak alakulása közvetlenül az iskolába lépés előtt a szülők szemszögéből
Előadásunk első részében röviden összefoglaljuk a kisgyermekek szociális kompetenciáinak fejlődésére vonatkozó legfontosabb ismereteket, különös tekintettel a kisgyermekkori (0-10 év) tanulás szociális kontextusának neuro-tudományos aspektusaira.
Ezt követően összefoglalót adunk arról, hogy a szülők hogyan ítélik meg az ausztriai „Fünfplus” szociális kompetenciákat fejlesztő és óvoda-iskola átmenetet segítő óvodai programban részt vevő gyermekek kompetenciáinak fejlettségét az alábbi kulcsszavak mentén: játék, kézművesség, zenei improvizáció, nyelvi készségek, szociális- és érzelmi képességek, különösen együttműködés, kapcsolatteremtés, empátia, szociális kapcsolatok, életvezetés, problémamegoldás , érzelmi fejlődés. Választ keresünk arra, hogy mi motiválja a szülőket arra, hogy gyermekük az iskolakezdés előtt szociális kompetenciákat fejlesztő programban vegyen részt. Vizsgálatunk 100 fős mintán, önkitöltős kérdőíves felmérésen alapul, amelyet 2015-2016-ban végeztünk az Alsó-Ausztriában kísérleti jelleggel 3 településen futó „Fünfplus” programban résztvevő gyermekek szüleinek a körében.
Zárásképpen röviden bemutatjuk a „Fünfplus” – szociális kompetenciákat fejlesztő program koncepcióját, módszertanát, legfontosabb tartalmi elemeit.
Farnady-Landerl Viktoria (University of West Hungary, HUN): Child Competences before Elementary School from Parental Perspective
In the first part of the lecture we will conclude the most important information on the social competence of young children,
focusing on the neoro-scientifical aspects of the social context of learning in the early years (ages: 0-10 years old).
After this, we will give a short summary on how the parents see the Austrian “Fünfplus” – socio-competence development and kindergarten/school bridging -method according to their children’s competence-development, focusing on the keywords: game, arts and crafts, musical improvization, linguistic skills, socio and sensibility skills, cooperation, creating contacts, empathy, social contacts, coaching, problemsolving, sensibility development.
We would like to know better what motivates the parents to bring their kids to socio-development programs before shool.
Our study is based on 100 parents -whos kids took part in the “Fünfplus” program-, filling out the surveys on their own in Niederösterreich (in 3 cities), during 2015-2016.
In the end we would like to present the “Fünfplus” Socio-competence Development Method, its concept, its methodology and the main elements.
——————————————————————————–
Wimmer Zsuzsanna (BHRG Alapítvány, HUN): A TSMT és a kognitív fejlesztés
A TSMT, azaz a Tervezett Szenzo-Motoros Tréningek alkalmazása során a mozgásfeladatok mellett mindig sor kerül a verbális szinkron kialakítására és a kognitív fejlesztésre is. A verbális szinkron kialakítása során a vesztibuláris inger, a mozgásérzés és a beszéd egyidejű feldolgozása történik. A terapeuták ezen munkája mellett gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok és óvodapedagógusok is foglalkoznak a TSMT-I-re járó gyermekek kognitív fejlesztésével, amely magában foglalja a szókincsbővítést, nyelvi fejlesztést, halmazképzést, kategorizálást, stb. Ily módon a gyermek szinte napi rendszerességgel kap fejlesztést.
Wimmer Zsuzsanna (BHRG Foundation, HUN): TSMT (Planned Senso-Motor Therapy) and Cognitive Development
PSMT (Planned Sensory Motor Therapy) provides cognitive development along with the motor tasks synchronizing them with verbal input. Integrating verbal and motor tasks means to stimulate the parallel processing of vestibular, kinesthetic and speech stimuli. Along with PSMT therapists, there are special educators and kindergarten teachers who are involved in the cognitive development of children attending PSMT therapy. This involves the enlargement of the vocabulary, the development of language skills, forming abstract groups, categorization, etc. This way, children receive special treatment almost every day.
——————————————————————————–
Gergely Anikó (Újkapu Diagnosztikai és Fejlesztő Központ, HUN): Az Alapozó Terápiák és a kognitív fejlesztés
Az Alapozó terápia egy moto-szenzoros idegrendszer-fejlesztő mozgásterápia, melyet 5-16éves gyermekeknél alkalmazunk. A csecsemőkori mozgásmintáktól indulva a fejlődéstani nagymozgásokon, a rugalmasságon, az egyensúlyon keresztül fejlesztjük az idegrendszert. Ezeket speciális gimnasztikával alapozzuk meg, majd igen magas fokra emeljük a mozgásügyességet/mozgáskoordinációt. Ezekhez társítjuk a fejlesztőpedagógia gyakorlatait, illetve az informatikai blokkot fejlesztő feladatokat: tér, idő, emlékezet, beszédészlelés, beszédértés, jobb-bal irány és testismeret, ritmus, szemmozgás, stb. fejlesztését. A legújabb fejlesztésben igen nagy szerepet kapnak az ún. homloklebenyt fejlesztő gyakorlatok, mely lebenyt az agy „Főparancsnokának” hívhatjuk. A terápia során ezért erősen hatunk a kognitív területekre is, mint pl. figyelem, észlelés, megértés, beszéd, nyelvi kifejezés, tervező, együttműködő magatartás, pontosság, szerialitás, analízis-szintézis, lényegmegragadás, integráció, önértékelés, motiváció.
Gergely Anikó (Újkapu Diagnostics and Development Center, HUN): Basic Therapy and cognitive development
Basic Therapy is a motori-sensori therapy which develops the nerves system and is used mainly with students aged 5-16 years old. We develop the neural system by movements starting at the gross-motor movements of an infant which develops on areas of resilience and balance. After the basic gymnastic patterns we develop high-level motor-coordination movements then we add different “building blocks” to it, such as: spatial and temporal orientation, memory, speech perception and comprehension, directions, rhythm, eye-movements, etc. In a new series of exercises we focus on the functions of the frontal lobe which is the “brain’s CEO”, this way we influence cognitive functions of attention, perception, comprehension, speech and expressive language, planning and cooperative behaviors, seriation, analysis and synthesis, catching the main idea, integration, self-assessment and motivation.
——————————————————————————–
Adrian Opre: A Szociális-Emocionális Tanulást Támogató Program (SELF-KIT)
A kognitív viselkedésterápiás tanácsadói programban szerzett több mint 10 éves tapasztalat alapján (a kognitív viselkedésterápia alapelveiből kiindulva) indítottuk útjára a szociális-emotív oktatási programunkat, a SELF KIT-et.
A SELF KIT, azaz Szociális-Emocionális Tanulást Támogató Program, a racionális emocionális viselkedésterápián (REBT) alapuló program, melyet a kognitív viselkedésterápiával dolgozó pszichológusok és pedagógusok egy csapata fejlesztett ki. Felépítésének, tartalmának és rugalmasságának köszönhetően, a SELF KIT könnyen adaptálható különböző szocio-kulturális és oktatási környezetben. Továbbá, a tipológia és a feladatok nehézségi foka a különböző korú gyermekek kognitív és szocio-emocionális profiljára épül.
A workshop során megismerhetik a SELF KIT főbb jellemzőit és betekintést nyerhetnek az alkalmazáshoz szükséges rövid tréningbe, mely a stratégiákra és a gyakorlatra fókuszál. Az angol és a magyar változatból is láthatunk majd példákat.
Adrian Opre: English Version of Social Emotional Learning Facilitator Program (SELF KIT)
Based on more than 10 years experience with cognitive-behavioral counseling programs (grounded on CBT principles), we developed a Rational Emotive Education program – SELF KIT program. SELF KIT (Social-Emotional Learning Facilitator) is a REBT (rational emotive behavior theory) grounded program that was designed by a team of Psychologists and Pedagogues who work in the CBT intervention paradigm. Due to its structure, content and flexibility, SELF-KIT can be easily adapted to diverse socio-cultural and educational (curricular) contexts. Additionally, the typology and difficulty level of activities are selected based on the cognitive and socio-emotional profile of children at different ages. In this workshop we are going to familiarize you with SELF kit main components and expertise required for users followed by a short training focused on strategies and instruments for an efficient implementation. Samples from the English and Hungarian versions of SELF KIT will be presented.
——————————————————————————–
Jeneiné Novák Erzsébet (Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, HUN) – Dr. Komáromi István: Fejlesztés az Eötvös Gyakorlóban
A hagyományos nevelő-oktató munkán túl az intézményben jól kidolgozott módja és gyakorlata van az integrált oktatásnak, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásnak. Az intézményen belül pedagógiai munkát segítő rendszer működik, melynek része a logopédiai prevenciós illetve reedukációs, a pszichológiai és a szociálpedagógiai ellátás és gondozás.
Az előadás célja, hogy bemutassa a 12 évfolyamos keretben, hogyan lehet támogatni, fejleszteni a tanulási zavarokkal küszködő tanulókat.
Esettanulmány formájában ismerteti a többségi iskolában sikertelennek tűnő eltérő nyelvi fejlődésű, diszlexiás, diszgráfiás tanuló esetében felmenő rendszerben, (alsó, felső tagozaton illetve középiskolában), a logopédus fejlesztő, támogató, koordináló munkáját, annak érdekében, hogy a tanulás iránti motiváció ne csökkenjen, a másodlagos tünetek kialakulásának lehetősége mérséklődjön.
Jeneiné Novák Erzsébet (Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Elementary and High School, HUN) – Dr. Komáromi István: Developing Learning Abilities in Eötvös School
Beside the traditional educational methods in our institution we have a good methodology and great experience in integrated education, working with children with special needs.
Within the school we have a pedagogy-supporting system: speech therapy, re-education, psychology and socio-pedagogy.
The purpose of the lecture is to show how we can support, develop the students with educational problems within the 12-class school system.
The case-study explains how the supporting system worked in the casse of a dyslexic student through primery, middle, and high school years to keep up the motivation for learning and to avoid the secondary symptoms of the problem.
———————————————————————————-
Vastag Jánosné (ELTE GYOPSZ Diszkalkulia Munkaközösség, HUN): A diszkalkulia terápiáról a DPV függvényében
A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) a hibaelemzés módszerével és objektív kritériumokkal térképezi fel a diszkalkuliára utaló tipikus hibákat, majd további szempontokat ad az egyéb részképességek működésének megfigyeléséhez és a gondolkodási, kompenzáló stratégiák számbavételéhez. A hangsúlyozottan egyéni vizsgálóeljárás átfogó képet ad a gyermek matematikai és kognitív képességeinek szintjéről. Az egyéni teljesítményprofil alapján lehetővé válik az egyénre szabott terápiás célok, feladatok és módszerek meghatározása (terápia-relevancia). Az előadáson hangsúlyos szerepet kap a diszkalkulia terápia egyik legfontosabb területe, az absztrakt diszkrét szemantikus reprezentáció (számfogalom) kialakítása egy pedagógiai módszer rövid bemutatásán keresztül.
Vastag Jánosné (ELTE GYOPSZ Dyscalculia Team, HUN): Dyscalculia Therapy on the basis of DPV
DPV maps the typical errors of dyscalculia by the method of error-analysis using objective criteria and gives further observational aspects to disclose the processing of other cognitive functions and compensatory strategies. The individual testing procedure provides a global picture of the student’s mathematical and cognitive abilities. The individualized goals, tasks and methods of the therapy (relevance) becomes possible on the basis of the individual achievement profile. The talk focuses on one of the most important area of the dyscalculia therapy, namely, the formation of the abstract discreet semantic representation (number concept) through the short introduction of an educational method.
———————————————————————————-
Nagyné Farkas Andrea (gyakorló gyógypedagógus, HUN): Tanulási nehézségek fejlesztés a NILD Tanulási Terápiával (hatástanulmány)
Egy szakdolgozat keretén belül készült kutatás célja többrétegű volt. Egyrészt a NILD Tanulási Terápia hatékonyságát kívánta feltérképezni, másrészt arra kerestük a választ, hogy a NILD program által fejlesztett területek esetleges javulása, milyen hatással van az, írás, olvasás készségek fejlődésére. Feltételeztük, hogy a tanulók eltérő szociális háttere nem befolyásolja a NILD hatékonyságát, hanem e tényezőtől függetlenül is várható a számottevő javulás, fejlődés.
Annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk, megvizsgáltuk az írott nyelv elsajátításához szükséges kognitív területeket az általunk elérhető módszerekkel, így 7 vizsgálati eljárást alkalmazva, közel húsz képességterületet térképeztünk fel.
A vizsgálatban 30 sajátos nevelési igényű, diszlexiás, diszgráfiás tanuló vett részt, akik egy tanéven keresztül heti két alkalommal habilitációs, rehabilitációs órák keretében, kiscsoportos formában részesültek fejlesztésben.
Az eredmények szignifikáns fejlődést mutattak a vizsgált területeken. Feltételezésünk beigazolódott, a NILD Tanulási Terápia nagyon hatékonyan fejleszti a diszfunkciós kognitív területeket, és ez a pozitív módosulás csökkenti az írás-olvasási készség manifeszt tüneteit, még abban az esetben is, ha tanulók túl vannak a fejlesztés szenzitív kisiskoláskori szakaszán, illetve kedvezőtlenebb, kevésbé kiegyensúlyozott környezetben élnek.
Nagyné Farkas Andrea (practicing special education teacher, HUN): Developing Learning Difficulties with NILD Educational Therapy (efficiency study)
The aim of the research was manifold. First, we were interested in the efficiency of the NILD Educational Therapy on certain cognitive functions, then on the development of reading and writing / spelling. We hypothesized that the positive influence could be measured despite of the student’s different socio-economic background.
Therefore, we first tested the cognitive functions involved in literacy acquisition by seven different diagnostic tools to examine twenty cognitive functions. There were 30 SEN (dyslexic, dysgraphic and dysorthographic) students involved in the research who received small-group-treatment two times a week. The results show significant improvement on the examined areas. Our hypotheses were approved, since the NILD Educational Therapy exercises a positive effect on the cognitive dysfunctions and reading and writing development even if the students are over the sensitive period or come from disadvantaged environment.
———————————————————————————-
Szabó Ildikó Erika: A matematikai kompetencia fejlesztése a NILD Tanulási Terápiával
A matematikai gondolkodás része a mindennapi életünknek, épp ezért nem elhanyagolandó az a tény, hogy a tanulási nehézséggel küszködő kisiskolások többsége gyengeséget mutat a matematikai kompetenciák területén. Nagyvárad egyik iskolájában a pedagógusok a 250 kisiskolásból 13-at (5%) jellemeztek nagyon gyengén tanulónak. Ezek közül a 6 leggyengébben teljesítő diák 5 hónapon át heti rendszerességgel vett részt NILD Tanulási Terápián. Az eredmények azt mutatják, hogy a kísérleti csoporthoz tartozó gyerekek (n=6) nem csak önmagukhoz képest fejlődtek, hanem eredményekben messze túlszárnyalták a kontroll csoportba tartozó társaikat (n=7). A terápiás alkalmak elsősorban a matematikai kompetenciák fejlesztésére fókuszáltak, ezzel magyarázható az, hogy a kísérleti csoportba tartozó diákok a nyelvi területeken nem mutattak fejlődést a poszt-teszt alkalmával.
Szabó Ildikó Erika: Development of Mathematical Competences with NILD Educational Therapy
Mathematical thinking is a part of our life, therefore, we cannot neglect the fact that many of the children with learning disorders struggle with math competencies. In one of Oradea’s primary schools, the teachers considers 5% of the children very poor learner (13 out of 250). The 6 weakest students received NILD Educational Therapy for 5 months. The results show not only intra-individual development in the experimental group (n=6) but also comparing them to the control group (n=7).
The five-month-intervention focused mainly on the math competencies which may be the reason why language competencies did not show development during the post-test.
——————————————————————————–
Demeter László (ACSI Európai Régió igazgatója, HUN): Tanítás és tanulás a 21. századi készségek érdekében
A 21. századi tanuló megértése elengedhetetlen a poszt-modern társadalomban történő sikeres oktatáshoz. A 21. századi tanulás keretrendszere rámutat azokra az alapkészségekre, melyekre a tanulónak feltétlenül szüksége van ahhoz, hogy megbirkózzon az élet komplexitásával és kihívásaival. A workshop a hangsúlyt a kritikai gondolkozás, a kommunikáció, az együttműködés és a kreativitás készségek fejlesztésére helyezi. Ötleteket ad a Bloom Taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztéséhez, Vigotszkij proximális fejlődési zónájának figyelembe vétele mellett.
Demeter László (Europe Regional Director of ACSI, HUN): Teaching and Learning for 21st Century Skills
Understanding the 21st century learner is a key factor for successful education in the post-modern world. The framework for 21st century learning discloses the main skills which are essential for our students to cope with the complexity and the challenges of their lives. The workshop focuses on how we can develop our students’ skills in critical thinking, communication, collaboration and creativity. Ideas will be discussed on how to utilize Bloom’s higher order thinking skills with the consideration of Vygotsky’s Zone of Proximal Development.
———————————————————————————-
Csuklich Eszter (gyakorló gyógypedagógus, HUN): A mozgóképi szövegértés fejlesztése
Mi az a mozgóképi szöveg és miért fontos a tudatos értelmezése? Hogyan lehet ezt a képességet fejleszteni? Előadásom során szeretném megosztani a résztvevőkkel saját, több éves tapasztalataimat a témában, annak érdekében, hogy közösen választ alkothassunk ezekre a kérdésekre.
Újságot olvasunk, internetezünk, rádiózunk, az utcán sétálva is reklámplakátokat nézhetünk, a televízió pedig szinte bekebelezi a mindennapjainkat. A szekció első felében betekintünk a mozgóképi és média szövegek széles skálájába, amelyekkel mindennap találkozunk a különböző médiumokban, és amelyek a média és a mozgóképi szövegek „fogyasztójává” tesz minket. Ezeknek a szövegeknek ugyanúgy, mint a nyelvnek jelentése van, amelynek dekódolását érdemes megtanulni, tanítani és fejleszteni. A szekció fő részében megismerkedünk a mozgóképi szövegek rendszerével, eszközeivel, formáival, melyeket mi a fogyasztók különféleképpen értelmezünk, így hozva létre a jelentésüket. A szekció végén mindenképp kitérek a médiatudatos nevelés fontosságára, a szülők, pedagógusok szerepének jelentőségére, bemutatok egy – két olyan gyakorlatot, módszert, melyet hatékonyan lehet alkalmazni, mind otthon szülőként, mind tanórai vagy egyéb fejlesztő foglalkozásokon. A workshopot végigkíséri az a gondolat, hogy a médiát és a mozgóképi „világot” csak akkor tudjuk az egyén fejlődésére használni, ha képesek vagyunk a tudatos értelmezésére.
Csuklich Eszter (practicing special education teacher, HUN): Developing the Comprehension of Video Effects in Educational therapy or in the Classroom
What is cinematographic language and why is it important to interpret it appropriately? My workshop aims to answer these questions. Therefore, I will share my experiences gained during the past decades and finding answers together with the audience.
We read papers, go on internet, listen to the radio and watch billboards while walking on the streets not talking about television which occupies our daily life. First, we look at the texts appearing in media and in cinematographic language, which actually makes us media and movie consumers. These texts convey meaning, just as language does, therefore, it is worth understanding them and teach how to break this code. Then we talk about the structure, tools and forms of the cinematographic language, which are interpreted in varied ways by the individuals. Finally, we consider the importance of media education and the role of the parents and educators. The workshop also shows some techniques and exercises which parents and teachers may both use successfully. The take-away message of the workshop is that the cinematographic world and the media can be beneficial in the individual’s life only if we intentionally can comprehend them.
———————————————————————————-
Balla Annamária (Emanuel Egyetem, ROM): Kognitív fejlődés poszt-traumás időszakban
Gyakran hallani, hogy a krízis az élet természetes része és a fejlődésünk előmozdítója. De mi a helyzet a traumával? Mindenképp némely ember életének a része, még ha ez nem is egy természetes dolog, és a legjobb esetben személyes fejlődéshez vezet, de sajnos a legtöbbször az látható, hogy az egyén nem felépül, hanem leépül. Hogyan segíthetünk konstruktív módon egy poszt-traumás helyzetben? Néhány gondolat: elfogadás, megbocsátás, újrakezdés!
Balla Annamária (Emanuel University, ROM): Cognitive Functioning after Traumas
We may often hear that crisis simply belongs to life and supports our character-development. But what about traumas? It becomes a part of some people’s life even though it is not natural. In some cases we may see the best outcome, namely, that the person grows after it. However, many times the individual is not able to build up only to deteriorate. How can we help in a post-trauma-situation? Some ideas: acceptance, forgiveness and a new beginning.
———————————————————————————-
Cheryl Winget (ICSB, USA): A 21. századi tanulók ellenálló-képességének és rugalmasságának fejlesztése
Az Oxford szótárban ezt találjuk a rugalmasság definíciója alatt: ”A gyors regenerálódás képessége nehézségeket követően; ellenálló képesség, szívósság.” A mai világ kihívásai közepette, a 21. század gyermekei és fiataljai esetében a rugalmasság fejlesztésének kérdése talán fontosabb, mint eddig bármikor. A workshop olyan praktikus ötleteket kínál, melyeket tanárok és szülők is egyaránt alkalmazhatnak ennek a nagyon is szükséges képesség fejlesztésére.
Cheryl Winget (International Christian School of Budapest, USA): Developing Resilience in the 21st Century Student
The Oxford Dictionary offers this definition for resilience: “The capacity to recover quickly from difficulties; toughness.” Given the challenges of our time, perhaps the development of resilience is more crucial to children and adolescents in the 21st century than in any time before the present. This workshop offers educators and parents practical ideas for developing the much-needed skills of resilience.